(A cikk első részét ezen a linken találhatjátok!)
5 éves lett az SFmag.hu.
2010 novemberének vége felé indultunk a semmiből, de az indulást több hónapos előkészület, cikkgyűjtés és szervezés előzte meg, mielőtt kiléptünk volna a nyilvánosság elé. A cél az volt, hogy bemutassuk: a fantasztikus elemeket használó művészeti ágak gazdagak, sokrétűek, szórakoztatóak és tanulságosak. Stábunk a kezdetektől színes, sokféle emberből áll – akár ez a tematika, amelynek mindannyian szerelmesei vagyunk.
Öt évvel ezelőtt fogalmunk sem volt, mi lesz ebből, de ma azt mondhatjuk, hogy az elmúlt 5 évben összegyűlt túl 1500 sci-fi és fantasy témával foglalkozó cikk, esszé magáért beszél.
Az 5 éves jubileum alkalmából körbekérdeztük az aktív és már nem aktív szerkesztőket, cikkírókat, hogy válaszoljanak néhány kérdésre az SFmag kapcsán: kinek mit jelentett ez a néhány év, és emellett több tucatnyi, felfedezésre váró, személyes ajánló linkjét találhatjátok a sorok közt az elmúlt 5 év 1500 cikkéből.
Hogy kerültél az sf-mag csapatába?
Botond hívott még az első körben. A Vox Adepti blog az SFBlogs berkein belül népszerűnek számított, meg gondolom, az is benne lehetett, hogy publikált író voltam – ha nem is épp termékeny. Gyorsan igent mondtam, és elkezdtem szakmányban gyártani a cikkeket, még tán a Google csoport adminja is én lettem.
Mit szeretsz a legjobban abban, hogy ide írsz
Eltekintve attól, hogy kb. évente egyszer írok? Közösségi ember vagyok, és az Sfmag remek barátokat adott nekem, akik egy részéről – „hála a magyar SF közélet lövészárokharcainak” – teljesen torz kép élt bennem. Szóval a stáb a legjobb.
Mi a legnehezebb abban, hogy ide írsz
Az SFmagnak kezdettől fogva sznob híre van, nem is alaptalanul. Na ezen nehéz túltenni magam.
Mi a legemlékezetesebb cikked?
Szerénytelen módon egy sajátot írok: Ray Bradbury nekrológja.
Szerinted mely könyvvel/képregénnyel/filmmel „adósunk” a magyar piac azok közül, amelyekről már írtunk ismertetőt?
A legnagyobb az altertöriben a lemaradás: Baxter NASA-trilógiája, Harry Turtledove és Oliver Henkel.
Melyik cikkedet ajánlanád a legszívesebben?
Bármelyik alternatív történelmeset.
Hogy kerültél az sfmag csapatába?
Talán nem nagyképűség azt mondani, hogy én is „alapító tag” voltam, még ha nem is vettem ki olyan nagy részemet az elindulásból. Szóval már a legelején ott voltam, mert reméltem, hogy sikerült valami nagy SF/F oldalt létrehozni. Ennek szerintem csak egy része valósult meg, és én magam is kiléptem végül a csapatból, de jó volt együtt építeni az oldalt.
Melyik volt a legemlékezetesebb cikk, amit olvastál?
Nagyon szerettem olvasni David Brintől a Csillagdagályt, így aztán örültem, hogy sikerült meggyőzni Noro-t, hogy írjon az egész Uplift-ciklusról.
Van-e valami, amit Te is egy SFmag ajánló alapján olvastál el vagy néztél meg?
A legfontosabbnak talán azt tartom, hogy az SFmag hatására olvastam el Peter F. Hamilton idehaza mostohán kezelt regényét, A földre hullt sárkányt, ami aztán nagy meglepetésként ért, már csak a félrevezető borító miatt is.
Szerinted mely könyvvel/képregénnyel/filmmel „adósunk” a magyar piac azok közül, amelyekről már írtunk ismertetőt?
Igazán olvasnék már regényeket Paul J. McAuley-től, mondjuk például a Confluence sorozatát. De folytathatnák az Alexandra által megkezdett Jelenések tere című Alastair Reynolds űropera-ciklust is.
Melyik saját cikkedet ajánlanád a legszívesebben?
A Sandmant ajánlom mindenkinek, aki még nem tudja eldönteni, akar-e képregényeket olvasni.
Hogy kerültél az SFmag csapatába?
Egyetem után nagyjából fél évig nem volt állásom, ebben az időben többnyire olvastam és írtam, főleg fantasy-t. A bekerülés lehetősége motivált, hogy szakmai szemmel is elfogadható könyvrecenziókat tudjak írni (esetleges szerkesztői, újságírói állás reményében), így megkerestem Botondot két tesztírással, amiket megfelelőnek talált, és bátorított továbbiakra. Hasonló gondolkodású, érdeklődésű csapatba kerültem tehát, ez is megerősített abban, hogy van értelme olvasni, a könyvekről írni.
Mit szeretsz a legjobban abban, hogy ide írsz?
Írótársaim az SFmag-on elképesztően jól tájékozottak és olvasottak az SF területén, szóval a bekerülésemet követő egy-két évben nagyon felpörgettem magamat az olvasás terén, és ez volt talán a leghasznosabb, legtermékenyebb időszakom, amivel tényleges tudást alapoztam meg, amiből mind a mai napig tudok meríteni. Bár az SFmag írói nem keresnek pénzt tevékenységükkel, recenziós példányokat időnként kapunk, nekem mindig ünnep, ha egy jó könyvet (esetleg mozijegyet) el tudok csípni így. És alázattal mondhatom, hogy az SFmagos tevékenységem fontos lehetőségeket nyitott meg az életemben, amiért szintén nagyon hálás vagyok.
Mi a legnehezebb abban, hogy ide írsz?
Kevesebb az időm már, és ha olvasok is valamit, elég erős az esélye annak, hogy már írtak róla az oldalon. (Vannak persze duplacikkek, de ha hasonló véleményen vagyok, nem tartom szükségesnek az ismétlést.) Távolodok a zsánerirodalomtól is, ami nyilván nem szerencsés errefelé. Mégis, ha valamit időnként szívesen kiírnék magamból, és a saját blogomnál szélesebb közönségnek célzok, jó, hogy van egy hely, ahol ezt megtehetem.
Van-e valami, amit egy SFmag-ismertető után olvastál el?
Amit biztosra tudnék mondani, az a Jessie Lamb. Természetesen jóval több, amit csak szeretnék elolvasni, a Horgonyhely, a Mitágó-erdő és a The Carhullan Army is azért került az olvasói várólistám élére, mert itt olvastam róluk először alaposabban (ezek időpontjait tekintve elég jól kirajzolódik a problémám az olvasásra szánt idővel).
Van-e olyan szerző vagy könyv, amit szívesen látnál magyarul?
Magamból (illetve saját recenzióimból) kiindulva azt fájlalom leginkább, hogy Christopher Priest nem képes bejutni a magyar könyvpiacra. Még ha csak egyfélét írna, de változatos, izgalmas, lenyűgöző irodalmat hoz létre, ehhez képest a népszerű filmmé adaptált A tökéletes trükk sem volt képes bepörögni.
Melyik a legemlékezetesebb cikked?
A fantasy feltérképezése és A fantasy elődei címmel megkezdett tanulmánysorozat, amelyet szégyentelenül abba is hagytam, de még megvan a kutatás lényegi része, szóval akár folytatódhatna is.
Hogy kerültél az SFmag csapatába?
Botonddal jóban voltunk egy ideje a hard SF- space opera blogoszféra jóvoltából és konstatáltuk, hogy nagyon hasonló történeteket szeretünk és szeretnénk magyarul is olvasni. Így hát megkeresett, amikor az ötletből elhatározás lett, én pedig szívesen írtam arról, amit annyira szeretek. Egészen másfél évvel ezelőtti inaktivizálódásomig, amikor megszületett a kislányom.
Mit szeretsz a legjobban abban, hogy ide írsz?
Egyértelműen a közösséget. Az eltérő ízlésű, korú, élethelyzetű szerzők és szerkesztők egy nagyszerű csapatot alkotnak.
Mi a legnehezebb abban, hogy ide írsz?
Semmi, mert jó ideje nem írok, sajnos. Ebből következik, hogy a legnehezebb természetesen megtalálni az időt az írásra. Ha ez megvan, akkor már csak az a kihívás, hogy ne lelkendezzek vagy ne utálkozzak túlságosan, hisz legszívesebben arról írok, ami valamiért komoly hatással volt rám.
Van-e valami, amit egy SFmag-ismertető után olvastál el?
Persze. Az SFmag nélkül pl. biztos, hogy nem olvastam volna semmit sem Guy Gavriel Kaytől, ami elég szomorú lenne, és úgy általában kevesebbszer tévedtem volna fantasy vizekre.
Van-e olyan szerző vagy könyv, amit szívesen látnál magyarul?
Paul Mcauleytól bármit. Az pedig szégyen, hogy Stephen Baxter Xeelee ciklusa néhány rövidebb írástól eltekintve nem olvasható magyarul.
Melyik a legemlékezetesebb cikked?
Talán a Kultúra ciklusról írt cikkek, mert azokba rengeteg időt fektettem. Emlékezetes még kedvenc Vinge kisregényemről írt elemzésem, ahol következetesen Vernonként hivatkoztam egyik kedvenc szerzőmre…:)
Hogy kerültél az SFmag csapatába?
Botond és András keresett meg még az oldal indulása előtt az ötlettel, mindkettőjüket még korábbról is ismertem.
Mit szeretsz a legjobban abban, hogy ide írsz?
Sajnos nem „hogy”, hanem „ha” vagy „amikor”, főleg az utóbbi néhány évben: Rendkívül inspirál, hogy a hobbimmal foglalkozhatom aktív módon: nem olvasok, hanem írok, majd pedig engem olvasnak.
Mi a legnehezebb abban, hogy ide írsz?
Először is: időt/elszántságot találni rá, másodszor – látva sok remek, lényeglátó írást – legyőzni a kishítűséget, és elhinni, hogy elérem az elvárt színvonalat
Melyik a legemlékezetesebb cikk, amit olvastál?
A fantasy zsánerbe tartozó regényekről szóló ismertetők. Nem vagyok járatos a fantasy-ben, ezért magamtól alig vásárolnék, egy-egy jó ajánló alapján azonban azért nekibátorodom, és eddig még sosem csalódtam.
Szerinted mely könyvvel/képregénnyel/filmmel „adósunk” a magyar piac azok közül, amelyekről már írtunk ismertetőt?
Minden, ami Greg Egan.
Melyik cikkedet ajánlanád a legszívesebben?
Az önmaga istenévé lett ember 1-3.
MLADONYICZKY BALÁZS/ARCANIST/ korábban JAKIRTE JAK CYR
Hogy kerültél az SFmag csapatába?
Anno az rpg.hu-ra (az lfg.hu leánykori neve) írogattam könyvismertetőket és Kleinheincz Csilla, magazinunk egyik alapítója kérdezett meg, hogy nincs-e kedvem az SFmag-nak is írni? Volt 🙂
Mit szeretsz a legjobban abban, hogy ide írsz?
A könyvismertetők írásában azt, hogy talán vannak olyanok, akik a cikkem hatására vettek meg /kértek kölcsön egy könyvet és tetszett nekik.
Kimondottan az sfmag-nak történő írásban pedig azt, hogy nagyon rugalmasak a cikkírókkal. Mivel kedvtelésből írunk, nincs ránkerőltetve semmi és nem is korrektúrázzák szét a szerkesztők a cikkeinket.
Emellett az alkotógárda a fantasztikum különböző (al)zsánereit jól ismerő arcok (szerkesztők, szerzők, fordítók és megszállottak) gyűjtőhelye és befogadtak egy olyan fél-laikust mint én 🙂
Mi a legnehezebb abban, hogy ide írsz?
Manapság elég kevés a szabadidőm, amit ezer különféle dolog között osztok el, így viszonylag keveset olvasok. A legnehezebb így nem is az sfmag-hoz kötődik (igencsak támogató közösség), hanem ahhoz, hogy időt szakítsak olvasni&írni.
Van-e valami, amit egy SFmag-ismertető után olvastál el?
Több is akad, de konkrét könyvre nem emlékszem.
Van-e olyan szerző vagy könyv, amit szívesen látnál magyarul?
Daniel Abraham fantasy regényei, China Miéville magyarul még meg nem jelent művei, Dresden Files, stb….
Melyik a legemlékezetesebb cikked?
Emlékezetes maradt a háromrészes Elric-ismertetőm (első, második és harmadik rész). A sorozat nem lett a kedvencem, de rengeteg időt öltem bele a háttéranyagok felkutatásába és relatív alapos elemzés lett. De nagyon szívesen írtam egyik kedvenc szerzőm, Brandon Sanderson eddigi „életművéről” (első és második rész) is.
Hogy kerültél az SFmag csapatába?
Lőrinczy Judit kérdezte meg, hogy ha már annyit írok úgyis mindenfelé, nem volna-e kedvem cikkeket írni az SFmagra. Bevallom, mivel nem tartottam magam akkora szaktekintélynek, ezért azt feleltem, hogy két cikket írok, ha ő feltölti. Az egyik lett a Memory, Sorrow and Thornról írt értekezésem, a másikat azóta sem írtam meg.
Mit szeretsz a legjobban abban, hogy ide írsz?
Szeretem a csapatmunkát, így kifejezetten kedvelem az olyan cikkeket, amelyen többen dolgozunk egyszerre.
Ja, amikor pedig újraközlik a cikkeimet, akkor rendre hízik a májam.
Mi a legnehezebb abban, hogy ide írsz?
Az, hogy egy másik oldalra (kilencedik.hu) is írok, mégpedig többnyire mostanság olyanokról, amiknek inkább a másik oldalon van a helye. Ott ráadásul kevesebben is vagyunk, mint itt, szóval, most elsősorban odafektetem be az energiáimat.
Van-e valami, amit egy SFmag-ismertető után olvastál el?
Az igazat megvallva már régóta terveztem, de Körmendi Ági cikke adta meg a végső lökést, hogy belekezdjek a Crown of Starsba.
Van-e olyan szerző vagy könyv, amit szívesen látnál magyarul?
Tök jó lenne, ha Kate Elliott megjelenhetne magyarul, de én már annak is örülnék, ha képesek lennének befejezni a Sandmant vagy akármelyik Tad Williams sorozatot. Utána beszélhetünk a többiről.
Melyik a legemlékezetesebb cikked?
Jó kérdés, és lehet, hogy nem feltétlen az én tisztem eldönteni. Számomra, azt hiszem, pont az a három a legkedvesebb, amelyek újra lettek közölve: a Rising Stars, a Haldokló Föld és a Superman: Red Son… talán ebben a sorrendben.
Hogy kerültél az SFmag csapatába?
Az úgy történt, hogy 2014 őszén Farkas Balázs kollégánk, akivel akkor még egy munkahelyen dolgoztam, heti rendszerességgel megtalált a témával: mi lenne, ha én is írnék ide cikket? Érdekel a fantasztikus irodalom, írni is szoktam, mire várok még? Így aztán néhány pánikroham és próbacikk után hopp, én is itt találtam magam.
Mit szeretsz a legjobban abban, hogy ide írsz?
Szakmailag irtó hasznos dolog recenziókat írni, és ehhez az SFmag tökéletes felület, mert tényleg rengeteg mindenhez hozzá tudunk nyúlni: regényekhez, filmekhez, számítógépes játékokhoz stb. Korlátok nincsenek, ez itt szeretetmunka. A társaság pedig mind szakmailag, mind emberileg nagyon szuper.
Mi a legnehezebb abban, hogy ide írsz?
Sajnos nekem sincs elég időm és energiám arra, hogy olyan rendszerességgel írjak, mint ahogy azt én szeretném. Az időhiány miatt ráadásul a „szintre hozás” is lassabban megy, és néha már ijesztő a többiek olvasottsága, amit maximum akkor tudnék utolérni, ha valaki intravénásan a szervezetembe juttatná a fél fantasztikus irodalmat.
Mi a legemlékezetesebb cikked?
Örömmel emlékezem vissza A Hét Királyság lovagjáról szóló írásomra – imádom magát a könyvet, és legszívesebben mindenkivel elolvastatnám, olyan jó.
Van-e valami, amit te is SFmag ajánló alapján olvastál el vagy néztél meg?
Két ilyen is volt, az egyik A császár pengéi c. regényről, a másik pedig a Bíborhegy c. filmről írt recenzió, habár ez utóbbi még várat magára.
Van-e olyan szerző vagy könyv, amit szívesen látnál magyarul?
Egy ideális világban több Anne McCaffrey jelenne meg itthon, hogy George R. R. Martin korai történeteiről és antológiáiról ne is beszéljünk. (Dreamsongs I-II, Tuf Voyaging…)
Hozzászólások
[cikkbot további írásai]