Az itthon is fogható Sundance TV jóvoltából láthattam – igaz, már nem először – a 2004-ben készült bravúros áldokumentumfilmet, a C. S. A.: The Confederate States of Americát. Valahogy így képzelem el a jó alternatív történelmi filmet, még ha nem is fikció, hanem doku jellegű. Mi kell a hatásos alternatív történelmi meséhez? Először is egy eltérés [ More ]
Gyerekkorom egyik kedvenc sorozata volt a Sliders, amit igazából az alapkoncepció elvitt a hátán. Csak képzelj el megannyi világot, ahol mindegyiknél egy kicsit másként alakult a történelem. Nos, kiderült, hogy ezt egykor egy bizonyos George R. R. Martin is elképzelte, sőt, majdnem sikerült elindítania maga is egy ugyanezen az ötleten alapuló sorozatot Quinn Malloryék előtt [ More ]
Az alternatív történelem eléggé kedvelt téma a steampunk és hasonló világokban, többé-kevésbé automatikus velejárója egy közelebbi/távolabbi múltban játszódó történetnek. A legtöbbször csak háttérfestményként járul a cselekmény hangulatához, emiatt aztán többnyire nem is szokták szőrszálhasogatóan részletezni. Persze akadnak azért kivételek is, ahol a szerzőnek (és az elszántabb olvasóknak) komoly orgazmust okoz a társadalmi-történelmi kuszaságokban és fonadékokban [ More ]
Az alternatív történelem eléggé kedvelt téma a steampunk és hasonló világokban, többé-kevésbé automatikus velejárója egy közelebbi/távolabbi múltban játszódó történetnek. A legtöbbször csak háttérfestményként járul a cselekmény hangulatához, emiatt aztán többnyire nem is szokták szőrszálhasogatóan részletezni. Persze akadnak azért kivételek is, ahol a szerzőnek (és az elszántabb olvasóknak) komoly orgazmust okoz a társadalmi-történelmi kuszaságokban és fonadékokban [ More ]
Ha valaki már találkozott Colson Whitehead regényének hírével, elsőre talán meglepőnek érezheti a feltűnését az SFmag hasábjain – de ha hozzáteszem, hogy elnyerte az Arthur C. Clarke-díjat, illetve emellett jelölték a John W. Campbell-díjra és a Locus SF-re is, akkor már egyértelműbb, hogy A föld alatti vasút nagyon is számot tarthat a spekulatív fikcióval foglalkozó [ More ]
Charlie N. Holmberg A papírmágus című regénye egy trilógia kezdő kötete, és a 19. századi alternatív Angliában játszódik, ahol matériamágusok tevékenykednek az iparban, és az üvegtől kezdve az újdonságnak számító plasztikig mindenféle anyagokat bűvölnek mágia segítségével. Az ifjú mágustanonc lány, Ceony, épp az inaskodás küszöbén áll, és egy lépés választja el attól, hogy elkötelezze magát [ More ]
Nem is pazarlom az időmet hosszas bevezetőre, kimondom már most, az elején: a Géplélek egy hihetetlenül üdítő olvasmány, és még azt is megkockáztatom, hogy azon ritka esetek egyikével állunk szemben, amikor nemhogy nem fölösleges, hanem kifejezetten jó ötlet, hogy trilógiáról beszélünk. Nemcsak a felvetett kérdéskörében, de még az annak feldolgozásához választott cselekményben is vannak az [ More ]
Az Utolsó nyomozó-trilógia szerzője magasra tette a lécet, így aztán alternatív történelmi regényében biztosra megy: amit lehet, megtart a sikeres hozzávalókból. Abraham Lincolnt már beiktatása előtt meggyilkolják, jóval korábban, hogy az észak-déli szembenállás szakításhoz és polgárháborúhoz vezethetett volna. A megriadt képviselők kompromisszumot kötnek, a rabszolgaság pedig legális marad a déli államokban. Napjainkra ez a kompromisszum [ More ]
A 2004-es amerikai alternatív történelmi áldokumentum keserű fricska és ötletes alkotás.
Képzeld el, hogy párhuzamos világokba utazhatsz. Ugyanaz az év, ugyanaz a Föld, csak más dimenzió. Egy világba, ahol a dinógyilkos aszteroida elkerülte a Földet. Egy világba, ahol a Holdat létrehozó kozmikus kataklizma erősebb volt egy kicsivel, és a Föld idejekorán megszűnt létezni. Egy világba, ahol tiszta lappal újrakezdheted az életed telepes pionírként. És nem kell [ More ]
Te megcsókolnád Csipkerózsikát, ha egyszer rátalálnál egy erdei sétádon? És oda mernél menni, ha egy hatalmas medve őrzi az alvó lányt? És akkor mit tennél, ha a csóktól egy másik világba, tizenegy évszázaddal korábbra kerülsz vissza meztelenül egy olyan országba, amiről még nem is hallottál? Ivan, az ukrán zsidó gyökerekkel rendelkező, de Amerikában élő ifjú [ More ]
Ursula Todd 1910 februárjában megszületik – majd meg is hal. Aztán megszületik megint, szintén 1910 februárjában, és életben marad – majd ötéves korában belefullad a tengerbe. Megszületik ismét… Az elmúlt évben több olyan könyvet is olvastam, amely az elágazó életutakat (My Real Children), vagy a halál utáni újrakezdést (A holnap határa), feszegette, most, a Life [ More ]
Az Image Comics ontja az egyedibbnél egyedibb képregényeket, lásd pl. a lenyűgöző és egyre népszerűbb Saga, a Black Science, a Pretty Deadly vagy a Manifest Destiny, és idén is indult egy csomó, ígéretes sorozat. És itt van az East of West, Jonathan Hickman, számtalan Marvel-képregény írójának önálló sci-fi képregénye, Nick Dragotta képi világával. Illetve itt [ More ]
Jo Walton az utóbbi években a klasszikus fantasytől egyre inkább elmozdul a mainstream irányába, bár a zsánert így sem tudja maga mögött hagyni. A Farthing-sorozat után ismét az alternatív történelmet választotta. A My Real Children olvasható sci-fiként, szépirodalomként, feminista regényként és életrajzként, de mindenekelőtt egy jó regény. Főhőse, Patricia egy öregotthonban lakik, a kórlapjára rendszerint [ More ]
A Crossroads sorozat után alig vártam a Spiritwalker trilógia első kötetét, és bár összességében tetszett, mégsem tudok olyan őszintén lelkesedni érte, mint Elliott előző könyveiért. A harmadik kötet zseniális, már csak azért az egy könyvért is érdemes elolvasni az egészet – de az első két kötet nekem összességében azért visszahúzza a sorozatot. Meglehetősen összetett, miért [ More ]
Nem is volt olyan régen, hogy az akkor aktuális KSR regényről, a 2312-ről írtunk. Azóta a regény bezsebelt egy Nebulát és egy pár egyéb jelölést, és az íróval készült múlt heti interjúból az is kiderült, hogy most fejezett be egy generációs hajós scifit. A kettő között viszont egészen más irányba küldte teremtő képzeletetét, hisz az [ More ]
A tatár-orosz-ukrán származású Lukjanyenko az Őrség-sorozatával elérte a kult-státuszt, itthon is szép rajongótábora van. Lássuk mit várhatunk új, altertöris-fantasztikus sorozatának első regényétől! Jézust csecsemőként elteszi láb alól Heródes, Isten pedig rögtönöz: új, fogadott fia a birtokában levő Ige segítségével Róma császára lesz, vallást alapít, de az emberek most sem lelkesednek a megváltásért. Az Üdvözítő keserűen [ More ]
Trenka Csaba Gábor a hazai spekulatív fikció egyik különös alakja. Ritkán bukkan fel egy-egy könyvmegjelenés alkalmával, aztán megint nem hallunk róla egy évig, kettőig. Különc figura már csak megjelenésre is. De regényeiben, novelláiban van valami különös íz, ami miatt aki megkedveli, valószínűleg nem egykönnyen felejti el. Ezekért a művekért rajongani lehet, ami nem elhanyagolható tulajdonság. [ More ]
Ha valami külső szemlélődőnek meg szeretnénk mutatni, mi is az emberiség kulturális öröksége, bajban lennénk. Elérkeztünk egy paradigmaváltás küszöbére, ahol minden egyéni teljesítmény, amit egy-egy irodalmi zsáner elért, az mind majdhogynem totális siker, de önmagában elvarratlan szál. Felvetődik a kérdés, hogy vajon mikor kezdi valaki ezeket a szálakat összekötözgetni? Ezért szemezgettem már egy ideje Michael Chabon műveivel (a hazai olvasók egyelőre talán leginkább a Wonder Boys film írójaként ismerhetik); ő is így gondolkozik.
Zsidóország Alaszkában! Alternatív történelem és krimi, kettő az egyben: Michael Chabon 2007-es, sokszoros díjnyertes regénye igazi irodalmi csemege sfinsider recenziója szerint.
|