A Brit Birodalom merész kalandorai a királynő szolgálatában! Légy tanúja, kedves olvasó, amint olyan derék férfiak védelmezik meg áldott Angliánkat a gonosz keleti veszedelem karmaitól, mint Némó kapitány és Mr. Edward Hyde! Humor, izgalom, románc, és most minden tizedik kötet egy kupont tartalmaz, melyet a szerencsés kis kópé a Kellem és Odaadás Hölgyeinél válthat be [ More ]
Az AMC csatorna 2015 novemberében új, posztapokaliptikus-harcművészetes sorozatot indított, amely a klasszikus kínai történeten, a Journey to the Westen alapszik (Vu Cseng-en: Nyugati utazás). A készítők Alfred Gough és Miles Millar, többek közt a Smallville alkotópárosa, és az Into the Badlands újdonsága abban rejlik, hogy mind a szereplők, mind a környezet tekintetében ügyesen keveri az ázsiai [ More ]
Audec-Hal fantasy-steampunk városa egy égből alázuhant titán gigászi csontvázára épült valamikor réges-régen, és jelenleg öt bűnözőfejedelem zsarnoksága alatt sínylődik. Egyedül az álarcos igazságosztók, a Pajzsok dönthetik meg a hatalmukat. Underwood regénye egy nagyon egyszerű, de hatásos alapötletre épül: mi lenne, ha kereszteznénk a dark fantasyt a szuperhősökkel?
Elizabeth Bear minden egyes könyve a SFF új szegletébe kalandozik, a Jacob’s Ladder barokkos űroperai világa, a Promethean Age trilógia kelta tündérei és az Eternal Sky sztyeppei epikus fantasyje után a steampunk Vadnyugatra látogatott el – és nem is akárhogy. Őszintén nem gondoltam volna, hogy ennyire élvezni fogom ezt a regényt, hiába ismertem már Bear írói [ More ]
A Dishonored egy 2012-es, belső nézetű, akció-lopakodó-kaland videójáték (konzol, pc platformokra), biztosan mindenki látott már ilyet, de olyat szerintem még nem, ahol mintha maga China Miéville garázdálkodott volna a világ megalkotásakor (nem ő volt, persze), a képi világ pedig szó szerint klasszikus olajfestményeket idéz meg. A Bethesda és a francia Arkane Studios fémjelezte Dishonored teljesen [ More ]
A Crossroads sorozat után alig vártam a Spiritwalker trilógia első kötetét, és bár összességében tetszett, mégsem tudok olyan őszintén lelkesedni érte, mint Elliott előző könyveiért. A harmadik kötet zseniális, már csak azért az egy könyvért is érdemes elolvasni az egészet – de az első két kötet nekem összességében azért visszahúzza a sorozatot. Meglehetősen összetett, miért [ More ]
China MIéville 2012-es regénye elsőre a Moby Dick újramesélése hajók helyett vonatokkal, megspékelve egy kis Kincses szigettel, viszont ennél sokkal több: egy szokás szerint döbbenetesen erős alapötletből készült ifjúsági regény.
At the end of 2010 a vivid debate began on the present and future of steampunk on the blogs of American SF-authors and the bigger sites related to the topic. One of the comments taken from the heated conversation sums up the controversy really nicely: “Steampunk? That’s so 2008!” Let’s see what we the fuss [ More ]
A Jean Eyre eset kicsit sci-fi, kicsit fantasy, csöppnyit steampunk olvasmány; de leginkább egy besorolhatatlan, angol irodalmi utalásoktól hemzsegő, igazán eredeti szürreális krimi.
Ferenc Ferdinánd valóságban nem létező gyermeke apja gyilkosai elől menekül, egy angol leány pedig egy fiú álcában az angol légierőnél szolgál, mikor kitör az első világháború. Ebben az alternatív Európában azonban gőzlépegetők és genetikailag módosított állatok csapnak össze, a két fiatal sorsa pedig összekapcsolódik.
George Mann brit fantasy íróval és szerkesztővel az SFmagon eddig csupán érintőlegesen találkoztunk steampunk hetünk során. Most közelebbről is foglalkoztunk a Newbury és Hobbes steampunk-krimi regénysorozatának nyitó kötetével, a magyarul is megjelent, önállóan is olvasható Mechanikus Londonnal.
A kincses sziget meghökkentő átdolgozásában keverednek a kalózirodalom, a sci-fi és a steampunk legjobb jegyei, emellett egy rendkívül szórakoztató és érzelmes, egyszerre hagyományos és újszerű Disney-animáció.
Az idei Nebula-díjra jelölt Genevieve Valentine első regénye, a Mechanique: A Tale of the Circus Tresaulti mintha csak felsorakozna a cirkusz-trendbe, de nem ezért került a figyelem középpontjába.
Martin Scorsese énjének egy olyan oldalát láthatjuk benne kibontakozni, amelyről tudtuk, hogy létezik, de ilyen látványosan még nem mutatta meg. Elsősorban a filmművészet iránti szeretetére gondolok, de ezúttal a gyermeki rácsodálkozás és kalandvágy is ugyanolyan hangsúllyal jelenik meg: A leleményes Hugo
Idén április 6 és 9 között rendezik meg a 2012-es Eastercont, ahol az 1970-ben létrehozott, rangos brit science-fiction díj, a BSFA-award győztesét is kihirdetik. A díjat többek közt olyan neves szerzők kapták meg eddig, mint például Arthur C. Clarke, Philip K. Dick, Brian W. Aldiss, Dan Simmons, Iain M. Banks, China Miéville, Alastair Reeynolds vagy Ian McDonald. [ More ]
Észre sem veszi az ember, valójában mennyi értékes és tanulságos művet hagy maga mögött a gyerekkorával. Ha nem jött volna a komolytalan(nak vélt) ötletem, hogy újranézzük a Balu kapitány kalandjai (TaleSpin) című rajzfilmsorozatot, valószínűleg soha nem tudtam volna értékelni igazán. De most, érettebb fejjel vizsgálva egészen más élményt nyújt ez a húsz esztendős, légcsavaros emlék: felfedeztem benne az alkotói zsenialitást.
Képzeljük el, hogy van egy város, mely az óceánok vizén úszik. Nem varázslat tartja ott, ez a település ezernyi hajó összekapcsolódásából jött létre. Folyamatosan, ámde rendkívül lassan halad, és az útjába eső hajókat elfogja és beépíti, a matrózait itt tartja. Ez ugyanis egy kalózváros, melyet kényszersorozott lakói nem hagyhatnak el, akik számára jelenthet új életet vagy úszó börtönt. Ebbe a különös városba kalauzol el China Miéville második, Bas-Lag világán játszódó regénye, mely néhány hónappal a Perdido pályaudvar, végállomás után játszódik.
A 2010-es Nebula díjra jelölt legjobb regények között van egy olyan, ami kicsit elüt az eddigiektől. M.K. Hobson: The Native Star című könyve egy alternatív 19. század végi Amerikában játszódik, ahol a mágia és a tudomány egyaránt a közfigyelemért harcol.
2010 végén élénk vita bontakozott ki a steampunk jelenéről és jövőjéről az angol és amerikai SF-szerzők blogjain, illetve a témához kapcsolódó nagyobb honlapokon. A fellángoló eszmecserét talán a vita hevében elhangzott egyik kijelentés foglalja össze legjobban – Steampunk? Mennyire 2008! Lássuk, miről is van szó pontosan.
Anglia kilenc éve szabadult fel két évszázadnyi rabságból, mert kétszáz éve az ázsiai Horda nagyon cselesen olcsó cukorban és teában nanochipeket csempészett be a brit szigetekre, hogy miután azok elterjedtek, távirányítással hatalmuk alá vonhassák az embereket.
|