A Hold továbbra is kemény világ, ahol még a lélegzetvételért is fizetni kell, avagy megjelent Ian McDonald Luna-trilógiájának második kötete. Az első részről, a Luna – Újhold után a Luna-Ordasholdban pedig folytatódik a háború, és tovább nőnek a tétek, tovább hullanak a szereplők az első résznél sokkal feszesebb és izgalmasabb regény lapjain. Meg vagyok győződve róla, [ More ]
A Háromtest-trilógia befejező része grandiózus mestermű.
A Háromtest-trilógia 2. része még jobb, mint az első kötete.
Greg Egantől sosem állt messze a matematikailag kihívást jelentő fikció – míg mások galaxisokat, ő további dimenziókat barangol be és mutat meg az olvasóknak, olyan ravaszul bedobva a csalit, hogy mire a gyanútlan sci-fi rajongó eszmélne, már bele is bonyolódott az elméleti fizika útvesztőjébe. Új regénye, a Dichronauts arra az alaptételre épül, hogy míg a [ More ]
Amikor az ember kezébe kerül egy kínai termék, óhatatlanul is felszínre tör az a bizonyos előítélet, mely szerint a Kínából származó termékek meglehetősen silány minőségűek. Szerencsére Cixin Liu regénye a már nem is olyan ritka kivételek közé tartozik: A Háromtest-probléma egy rendkívül szórakoztató hard SF regény, lélegzetelállító izgalmakkal és elképesztő tudományos elméletekkel. A történet a [ More ]
A novelláival ismertté vált és Theodore Sturgeon és Locus jelölést kapott koreai–amerikai matematikusról, Yoon Ha Lee-ről Gardner Dozois, az egyik legnevesebb SF szerkesztő azt írta, hogy Lee egyike azoknak, akik a science fictiont a huszonegyedik századba segítik. Első regényét sokan az év legígéretesebb sci-fi könyveként várták. A Ninefox Gambit egy korábbi novellájában (The Battle of [ More ]
Alastair Reynolds jelentőségét a modern űroperában legalább olyan nehéz lenne vitatni, mint amennyire értelmetlen. Bemutatkozó regénye, a Jelenések tere elsöprő sikert aratott, így egy csapásra bekerült a sci-fi írók legnagyobbjai közé. Második önálló univerzumban játszódó regénye, a 2005-ben megjelent Pushing Ice, ami talán az eddigi legkiemelkedőbb Reynolds kötet, amit valaha is olvastam. A történet szerint [ More ]
„Talán a legizgalmasabb kortárs SF-író”, „Talán a legfontosabb SF-szerző a világon” – a borítókra kerülő ajánlók nem túloznak. Semmi „talán”: az ausztrál, leginkább hard science fiction elbeszéléseiről és regényeiről világhírű Greg Egan megkerülhetetlen jelenség a kilencvenes évek óta. Nem véletlenül, hiszen szinte minden egyes műve agyzsongító utazás – hol a kozmológia, hol a magas szintű [ More ]
Stephen Baxter NASA-trilógiájának harmadik kötete 1998-ban jelent meg. A sorozat köteteiben közös, hogy valamennyiben olyan be nem következett, de elméletileg lehetséges eseménysort mutatnak be, amelyek elméletben már most megtörténhetnének. Így a NASA rendelkezésre álló erőforrásai segítségével valóban embert juttathatott volna a Marsra vagy a Titánra illetve rövid előkészület után visszatérhetett volna – sőt, visszatérhetne – [ More ]
A héten jelenik meg magyarul Kim Stanley Robinson 2312 című, Nebula-díjas sci-fi regénye, amit ajánlunk a figyelmetekbe, nagyszabású és Robinsonhoz mérten alapos kutatómunkával felépített, fantasztikus történet ez a jövőről.
Alkalmunk nyílt interjút készíteni az íróval, aki lelkesen és időt nem sajnálva válaszolt a kérdéseinkre, így egy nagyon jó kis beszélgetés alakult ki az írói módszereiről, az SF-irodalmi díjakról – ez külön érdekes téma volt -, és a jövőről.
A Haikasoru küldetése, hogy japán sci-fit és fantasyt fordítanak le angolra és ismertetnek meg ezáltal a világ japánul nem tudó részével, a kezdetektől szimpatikus volt számomra, ezért jó néhány könyvüket elolvastam. Érdekes volt mindegyik, de csupán hármat élveztem igazán (Harmónia, All You Need is Kill és a Usurper of the Sun). Bár már kezdtem hozzászokni [ More ]
Pár évvel ezelőtt csak az angolszász sci-fi igazi bennfentesei ismerhették Hannu Rajaniemi nevét, vagy talán még ők sem. Aztán sikerült megjelentetnie első regényét, a Kvantumtolvajt angolul, és ez egy csapásra mindent megváltoztatott. Ma már a kortárs SF egyik emelkedő csillagaként beszélnek róla, és talán nem is alaptalanul. A Kvantumtolvajról sok jót hallottam, de valahogy ezidáig [ More ]
Kim Stanley Robinsontól eddig sem állt távol a közeli és közép távoli jövő részletes feltérképezése, gondoljunk csak a nagyszerű Mars trilógiára, amelyből egészen érthetetlen módon csak a ciklusindító Vörös Mars jelent meg magyarul. Meglehetősen sajnálatos dolog, mivel a folytatások, a Green Mars és Blue Mars, semmivel sem rosszabb regények. Ebbe az univerzumba tér vissza tavalyi könyvében, mely a meglehetősen ügyetlen 2312 címet kapta.
Az SFmag stábjának nagy kedvence Greg Egan – ezt azért érdemes itt megemlíteni, mert többek között éppen az 1998-ban kiadott (eredetileg 1992-ben megjelent) Karantén című regénye szerettette meg velünk a szerzőt, melyben a kvantummechanika egyik alapkérdését helyezte a középpontba.
Végre magyarul is megjelent a talán hard sci-fik legkeményebb darabja, Greg Egan Diaszpórája. Újraközölt ismertetőnk megpróbálja bemutatni ezt a nem mindennapi regényt.
Amikor David Brin megírta a méltán elismert Uplift – sorozat első darabját, a Sundivert, csak 30 éves volt, éppen doktorálni készült alkalmazott asztrofizikából, és néhány rövidebb írást leszámítva nem is nagyon publikált még. Mindez 1980-ban történt. Azóta eltelt három évtized, Brin napjaink egyik legelismertebb futurológusa, megszámlálhatatlan irodalmi és jónéhány tudományos díj birtokosa, és olyan, a [ More ]
Ha brit science fiction és űropera, akkor általában Banks, Hamilton, Reynolds esetleg Ken MacLeod jut a zsáner kedvelőinek eszébe. A hazai könyvkiadás mára eljutott odáig, hogy mindegyik említett szerzőtől van lehetőségünk magyarul is olvasni. Kevésbé vagyunk szerencsések Paul J. McAuley esetében, akitől egy novellán kívül semmi nem jelent meg itthon, holott a nyolcvanas évek vége [ More ]
The english language version of our interview with Alastair Reynolds. / Az Alastair Reynolds interjú angol nyelvű változata
Egy 1997-es regény jó eséllyel pályázhat a valaha megírt „leghardabb” sci-fi regény titulusára. Ismertető Greg Egan Diaspora című regényéről.
Markovics Botond alias Brandon Hackett 2008-ban jelentkezett utoljára könyvvel, az Isten gépeivel. Épp ideje volt már tehát, hogy ismét megörvendeztesse műveinek kedvelőit, és a magyar sci-fi szcéna kritikusait. Mindkét kategóriába tartozóként külön örömmel olvastam el az új regényt, Az Ember könyvét, mely az Agave gondozásában jelent meg a napokban.
|