SFmag

Vízmágusok a sivatagban. Első hallásra szokatlannak tűnhet a gondolat, pedig könnyű megtalálni mögötte a logikát. Ehhez persze el kell szakadni a süveges-köpönyeges varázsló archetípusától, és úgy gondolni a mágiára, mint egy eszközre, amit az emberiség hasznosíthat a túlélése érdekében. Hisz óriási segítséget jelenthet néhány ember, aki hatalmával képes a vízpárát kiemelni az óceánból, majd ezzel  [ More ]

Ha valaki egy más(ok) által megálmodott világon („shared universe„) alapuló művet alkot, azzal az előnnyel indul, hogy nem neki kell kitalálnia mindent és egy ismert „márka” áll a háta mögött   Azonban szembe kell néznie azzal is, hogy a kánonná vált/merevedett korábbi művek információit illik figyelembe vennie, de legalább ismernie. Kis hazánkat nézve ez érvényes például azokra, akik  [ More ]

Cikkem első felében az egyes műveket írtam le röviden, hogy betekintést nyújtsak az olvasóknak a ciklus történeteibe. Most egy mélyebb elemzésre vállalkozom a ciklus egészére vonatkozóan. Öt témára koncentrálok: a világra, a mágiára, a moralitásra,  a nőkre és a bőrszínre. Mielőtt azonban rátérnék az egyes témákra, hadd emeljem ki az egyik legnagyobb élményt: Óceánföld folyamatosan  [ More ]

A XX. század egyik legegyedibb hangú fantasy-ciklusának első regénye viszonylag sablonosan kezdődik: élt egy faluban egy fiú, akiből szép lassan az ismert világ egyik legnagyobb varázslója vált. Ismerős? Nem csoda. De LeGuin nem az a fajta írónő, aki csupán másolna, sokkal egyedibbek a művei. Óceánföld világa (korábban Szigetvilág) több szempontból is formabontó, sőt provokatív volt  [ More ]

Kívántad már valaha azt, hogy bárcsak ez a pillanat örökké tartana? De légy inkább telhetetlen: akkor már inkább egy teljes nap vagy még több. Nos, a kívánságod teljesült. Mi lenne azonban akkor, ha ez az idő életed legborzalmasabb napja lenne? Harccal és mészárlással töltött órák egy csatamezőn, melynek a végén meghalsz. Minden nap. Újra és  [ More ]

Írásom első részében már bemutattam annak előnyeit és hátrányait, ha a mágiának nincsenek szabályai vagy csak kevés van neki  (könnyű mágia). Ebben az esetben a a misztikus, csodás hangulat megteremtését szolgálja, de a szereplők nehézségeinek áthidalására csak korlátozott mértékben alkalmas. Most a másik véglettel foglalkozom – ha a mágia szabályozott – talán túlságosan is. Kemény  [ More ]

„Miért kell, hogy a mágiának értelme legyen?” – kiált fel N.K. Jemisin a honlapján megjelent esszéjében. Hisz a mágia a csodáról és a kiszámíthatatlanságról szól – érvel ő – és ezzel élesen kritizálja azt a fantasy-trendet, melynek keretében a varázslatnak logikusnak „kell” lennie. Szabályozottnak. Hangulatrombolónak (?) Most következő kétrészes írásom erről fog szólni – a mágiáról és a szabályok előnyeiről, hátrányairól. Mert van neki mindkettő.

A következő cikket egy kisebb sorozat első darabjának szánom. A célom az, hogy különböző aspektusból közelítsem meg a kortárs (high) fantasy zsánerének „modern” mágiarendszereit, példákkal, érdekességekkel, elméletekkel fűszerezve. Mi jut eszébe a Tisztelt Olvasónak, ha meghallja a varázsló szót? Sokak fejében egy szakállas bácsi fog megjelenni pálcával/bottal a kezében, míg mások olvasmányaik szereplőire (Gandalfra, Harry  [ More ]

Szuperképességgel bíró emberekkel többnyire képregényben vagy filmekben találkozunk, regények lapjain viszonylag ritkák, noha vannak kivételek. De talán még egy műfaj sem használta azt a koncepciót, hogy minden szuperképességű ember gonosz. „Szuperbűnöző”. Az eredmény pedig egy világ, ahol minden epic a törvények felett áll, mert senki sem tudja rájuk kényszeríteni akaratát. Ahol Chicago (most Newcago) acéllá  [ More ]

Egy konyhai szolgálólánynak nehéz az élete. A nemesség levegőnek nézi, a munkájáért pedig sem különösebb elismerés vagy több pénz sem jár. Vajon nehezebbé válik-e attól, ha rábíznak az ember lányára egy szellemileg sérült, szótlan kamaszlányt, aki állítólag az új birodalom császárnője és akit egy ablaktalan pincehelyiségben tartanak  fogva, hogy senki meg ne tudja, milyen állapotban  [ More ]

Akármihez is nyúl China Miéville, a végeredmény kissé szokatlan lesz. Nincs ez másképp a Kraken esetében sem, melynek lapjain Billy Harrow élete fenekestül felfordul. A Darwin-intézet dolgozója egy sor különös, nem egy esetben természetfeletti eseménnyel szembesül. Nem elég, hogy zárt akváriumából eltűnik az általa preparált kraken, majd elevenen felfalják egy barátját, de jópár, általa sosem  [ More ]

Egyszer volt, hol nem volt, még az Atlanti-óceánon is túl, volt egyszer egy Daniel Abraham nevű író, aki úgy döntött, összegyűjti azokat az elemeket, amitől igazán jó egy epikus fantasy regény, és megalkotta a The Dagger and the Coin ötrészes sorozatát. Eddig három részt adtak ki.

Ha az ember zsoldos, okosan teszi, ha megválogatja a megbízásait. Mit lesz képes végrehajtani és melyik küldetés túl veszélyes ahhoz, hogy rábólintson. A gondok akkor kezdődnek, ha a küldetés sokkal gyilkosabb, mint amire számítani lehetett. Michael J. Sullivan a Riyria-krónikák második kötetében magasabb fordulatra kapcsol, és sokkal jobban belemerül a világába is, mint az első kötetben, a Trónbitorlókban.

A Ködszerzet-trilógia befejező részében Scadrial világa haldoklik. Az állandósult köd miatt a növények szinte alig kapnak napot, az aktív vulkáni tevékenység következtében pedig szinte állandóan fekete hamu hull az égből. Az események mögött egy, szinte isteni hatalommal bíró erő áll. Az előző kötetek hősei csak abban reménykedhetnek, hogy egykori ellenfelük, az Uralkodó talán hátrahagyott valamilyen megoldási javaslatot, hogy felkészítse birodalmát az apokalipszisre.

Sok olyan dolog van a világon, amelyek természetesnek tűnnek a számunkra, és csak a hiányuk tűnik fel. Normális, ha látunk, de emberi szemnek zavaró, ijesztő a sötétség. Hasonlóképp megszoktuk, hogy képesek vagyunk kommunikálni a másikkal, akár egy saját akár egy idegen nyelven. Különösképp nyugtalanító lenne azonban, ha egy idegen nyelvet teljes mértékben elsajátítanánk, ám a  [ More ]

A Könyvmolyképző Kiadó a XX. Nemzetközi Könyvfesztiválra időzítette A fekete prizma megjelenését. Az SFmag jóvoltából most exkluzív, megjelenés előtti ismertetőnket olvashatjátok az angol nyelvű kiadásról.

Egy horroriró Londonba utazik, hogy anyagot gyűjtsön következő regényéhez. Nem is sejti, hogy olyan nővel hozza össze a sors, aki cseppet sem hétköznapi szerelmet ígér és akinek még létezését is meg fogja kérdőjelezni majd egyszer. Arra pedig végképp nem gondol, hogy olyan eszközökhöz kell nyúlnia, melyet sötét múltjával együtt el akart feledni

Senki sem azt kapja, amit érdemel és senki sem az, aminek látszik. Talán ezzel a két mondattal lehetne összefoglalni A Királyok végső érve című regényt. Abercrombie célja az volt, hogy a trilógiájában máshonnan ismerős figurákat kicsit másképpen, valósághűbben ábrázoljon. Hihető karakterek, izgalmas, pörgős történet és háború minden mennyiségben. Kell ennél több?

Caimot, az orgyilkost ellenségei tőrbe csalják, és meg akarják ölni akárcsak egykori célpontjának lányát. Csak egymásra számíthatnak és lassan fény derül egy olyan játszmára, melyben sokkal nagyobb a tét, mint valaha is gondolták volna. Orgyilkosok, sötét hatalmakkal szövetkező varázsló, alvilági figurák és korrupt egyháziak szerepelnek Sprunk bemutatkozó kalandregényében.

Ferenc Ferdinánd valóságban nem létező gyermeke apja gyilkosai elől menekül, egy angol leány pedig egy fiú álcában az angol légierőnél szolgál, mikor kitör az első világháború. Ebben az alternatív Európában azonban gőzlépegetők és genetikailag módosított állatok csapnak össze, a két fiatal sorsa pedig összekapcsolódik.