Archívum: tudomány kategória

Az egyik leghíresebb geopolitikai jövőkutató könyve 2020-ban magyarul is megjelent.

Új cikksorozatba kezdünk, egyelőre kísérleti jelleggel. Heti rendszerességgel összegyűjtjük, hogy az SFmag csapatának tagjai mi érdekeset találtak a fantasztikumon belül, milyen említésre méltó élmények értek bennünket, legyen az film, könyv, képregény, videojáték. E héten Anne McCaffrey, a Westworld és a Detroit Become Human kapcsán androidok és az öntudat, kisregény dilemmák, valamint Michael J. Sullivan és  [ More ]

PlayStation VR

Küldte fbdbh - Kategória: játék, tudomány - 0 Comment

Tavaly, amikor kipróbáltam az Oculus Rift egyik prototípusát, már sejtettem, hogy ez a VR-dolog tényleg beindul, és valóban: egy év alatt a tech-piac minden nagyobb szereplője elkezdett kísérletezni. Tulajdonképpen érthető, miért most érik a dolog. Elértünk egy olyan fejlettségi szintre, ahol a legolcsóbb számítógépek is képesek éles, nagy felbontású mozgóképet produkálni, tehát a hiteles VR-élmény  [ More ]

Talán mindenki hallotta már Elon Musk milliárdos technológiai befektető és különc zseni egyedi hangzású nevét, ha másért nem, egyik-másik, a nevéhez kötődő vállalata kapcsán (Tesla Motors, SpaceX), vagy akár csak azért, mert sokan előszeretettel hasonlítják Tony Starkhoz/Vasemberhez  (noha emberileg semmi közös nincs bennük). Ashley Vance technológiai újságíró életrajzi könyvéből (HVG Kiadó, 2015) nemcsak Elon Musk  [ More ]

[A szerző megjegyzése: Ez a három részes cikk együtt teszi ki annak a készülő monográfiának második fejezetét, amely a fantasy-irodalom történetét, fejlődését, hatásait vizsgálja – részletesen 1814-2014 között. A könyv részleteit közzétéve kérek segítséget, megjegyzéseket, kérdéseket, hozzáfűznivalókat, hogy az anyagból tényleg ne maradjanak le lényeges dolgok. „A fantasy elődei” című fejezet a fantasy inspirációs forrásait  [ More ]

[A szerző megjegyzése: Ez a négy részes cikk együtt teszi ki annak a készülő monográfiának első, felvezető fejezetét, amely a fantasy-irodalom történetét, fejlődését, hatásait vizsgálja – részletesen 1814-2014 között. A könyv halad, de részleteit közzétéve kérek segítséget, megjegyzéseket, kérdéseket, hozzáfűznivalókat, hogy az anyagból tényleg ne maradjanak le lényeges dolgok. „A fantasy feltérképezése” című fejezet még  [ More ]

[A szerző megjegyzése: Ez a négy részes cikk együtt teszi ki annak a készülő monográfiának első, felvezető fejezetét, amely a fantasy-irodalom történetét, fejlődését, hatásait vizsgálja – részletesen 1814-2014 között. A könyv halad, de részleteit közzétéve kérek segítséget, megjegyzéseket, kérdéseket, hozzáfűznivalókat, hogy az anyagból tényleg ne maradjanak le lényeges dolgok. „A fantasy feltérképezése” című fejezet még  [ More ]

[A szerző megjegyzése: Ez a négy részes cikk együtt teszi ki annak a készülő monográfiának első, felvezető fejezetét, amely a fantasy-irodalom történetét, fejlődését, hatásait vizsgálja – részletesen 1814-2014 között. A könyv halad, de részleteit közzétéve kérek segítséget, megjegyzéseket, kérdéseket, hozzáfűznivalókat, hogy az anyagból tényleg ne maradjanak le lényeges dolgok. „A fantasy feltérképezése” című fejezet még  [ More ]

[A szerző megjegyzése: Ez a négy részes cikk együtt teszi ki annak a készülő monográfiának első, felvezető fejezetét, amely a fantasy-irodalom történetét, fejlődését, hatásait vizsgálja – részletesen 1814-2014 között. A könyv halad, de részleteit közzétéve kérek segítséget, megjegyzéseket, kérdéseket, hozzáfűznivalókat, hogy az anyagból tényleg ne maradjanak le lényeges dolgok. „A fantasy feltérképezése” című fejezet még  [ More ]

Nemrég az Ad Astra kiadó jóvoltából végre megjelent magyarul is Ray Kurzweil: A szingularitás küszöbén című, 2006-os ismeretterjesztő könyve, amiben a technológiai fejlődés következtében bekövetkezhető, ránk váró, sokak számára elképzelhetetlen változásokat boncolgatja.

Abban biztos vagyok, hogy mindenki hallott már a sebhelyes varázslótanoncról, de ismeritek-e orosz kuzinját, Tánya Grottert? Vagy hallottatok-e Kalkuttába vezető útjáról? Esetleg kínai kalandjairól? Bár abban biztos vagyok, hogy Heri Kóklerrel és az epekövével találkoztatok a könyvesboltok polcain. Harry Potter rövid idő alatt világméretű jelenséggé vált, ami rengeteg rajongót, kritikust, esetleg másolót szült. Így semmi  [ More ]

Drake egyenlete – kiegészítés

Küldte cikkbot - Kategória: tudomány - 0 Comment

A Drake-formuláról szóló cikkünk kiegészítettük, mert a Kepler távcső meghibásodása hatással lehet az egyenletre.

Vajon hány civilizáció él az Univerzumban? A science fiction szerint – természetesen – sok, ámde a tudomány is megalkotta erre a maga válaszát, az úgynevezett Drake-formulát. Cikkünk bemutatja, hogy miket vesz figyelembe ez az egyenlet a végső válasz megfogalmazásakor.

Vernon Vinge egyike az SF világ legjobb regényíróinak. Könyveivel nyert már Nebulát, Hugót, Locust, bármit is jelentsenek egy adott mű értékítélete kapcsán ezek a díjak. 1993-ban született nagy hatású futurológiai esszéje nyomán a technológiai szingularitás fogalma bekerült a közgondolkodásba, és SF szerzők hosszú sorát ihlette meg Karl Schroedertől Charles Strossig. Sok tekintetben legfontosabb és legnagyobb hatású műve viszont nem egy regény, hanem egy némiképp rövidebb terjedelmű írás, a True Names című kisregény. Az egykor szebb napokat látott kiberpunk első manifesztációja, látnoki tehetséggel megírt előfutára ez a mű.

Kevés nagyobb áldás van az internet előtt pár percet elütni vágyók számára, mint a TED konferenciák előadásaiból készült videók megtekintése. A legújabb macskás videó vagy a huszadszorra hallgatott sláger helyett most tanulhatunk valamit, sugallja az oldal, és ebben még akkor is van valami, hogyha a csillogó szemű előadók sokszor magyar nyelvű felirattal is elérhető prezentációi csak felvillantanak egy-egy ötletet.

Jared Diamond: Összeomlás

Küldte lorinczy_judit - Kategória: tudomány - 7 hozzászólás

Jared Diamond amerikai tudós, polihisztor magyarul 2007-ben megjelent Összeomlás c. könyvében alaposan körbejárja, miért nem fenntartható a világ mai berendezkedése, és ha életmódján nem változtat az emberiség egésze (de legalábbis a döntő része), milyen súlyos gazdasági, társadalmi és környezeti problémákkal kell szembenéznünk egyszerre, még a mi életünkben.

A tavalyi évhez hasonlóan ismét szeretnénk veletek megosztani, hogy az SFmag szerkesztőinek, cikkíróinak melyek voltak idén a legkedvesebb olvasmányai. Most ráadásul bővítettünk, úgyhogy filmes toplistákkal is találkozhattok. Ha kedvet éreztek megírni a ti kedvenceiteket, várjuk hozzászólásban a listátokat! Négyrészes sorozatunk második részét olvashatjátok.

Az, hogy a hitet irodalmi alapanyagként használják, egyáltalán nem új keletű dolog. Sőt, az sem, hogy magáról a vallásról írjanak, vagy megjelenjen a vallás a művekben. A sci-fi és a fantasy művekben is – bár előbbinél igyekeznek ezt sokan cáfolni – fontos szerepet kap a vallás. Rengeteg olyan művet tudnánk felsorolni, amelyekben megjelenik. De vajon a fordítottjával mi a helyzet? Léteznek-e olyan vallások, hitrendszerek, amik a fantasztikum területéről származnak, abból merítenek?

Lovecraft néhány művében felsejlik egy nagyjából azonos háttér, egy kvázi-mitológia. Bár találunk ellentmondásokat ennek a mitológiának bizonyos jellemzőire vonatkozóan, illetve maga a mitológia is igen homályos és töredezett, mégis a szerzői fogásoknak köszönhetően egy hatalmas egész látszatát keltik. Ez a kvázi-mitológia a XX. század folyamán több új vallási irányzat számára szolgált hitbéli alapnak, útmutatónak, ill. a mitológia bizonyos elemei beépültek csoportok és egyének vallásos világképébe.

Nem csak sci-fi rajongók álma, hogy néha vissza lehessen forgatni az időt. Az idő természete és ezáltal az időutazás problematikája a hétköznapi embereken túl a természettudósokat is izgatja. Többségük azonban nem megy olyan messzire, mint Ronald Mallett, aki kész tervekkel rendelkezik egy időgép megépítéséhez.



Keresés az oldalon