Archívum

John Brunner: Zanzibár

Küldte adeptus - Kategória: irodalom - 0 Comment

John Brunner (1934–1995) brit science fiction szerző, az itt tárgyalt mű pedig talán a legismertebb alkotása. Nem véletlenül: a Zanzibár (Stand on Zanzibar) annak idején a Hugót és a Brit Science-Fiction-díjat is elnyerte, nyilvánvalóan izgalmas témaválasztásának és sajátos formai megoldásainak köszönhetően is. A könyv elsődleges témája a túlnépesedés, innen a cím is: ha a Föld  [ More ]

Stephen Baxter NASA-trilógiájának harmadik kötete 1998-ban jelent meg. A sorozat köteteiben közös, hogy valamennyiben olyan be nem következett, de elméletileg lehetséges eseménysort mutatnak be, amelyek elméletben már most megtörténhetnének. Így a NASA rendelkezésre álló erőforrásai segítségével valóban embert juttathatott volna a Marsra vagy a Titánra illetve rövid előkészület után visszatérhetett volna – sőt, visszatérhetne –  [ More ]

Andreas Eschbachról és műveiről már jó néhány alkalommal írtunk az SFmagon. Nem véletlen, hiszen a kortárs német SF legsikeresebb és talán legismertebb szerzőjéről van szó, akinek néhány műve magyarul is elérhető. A köztudatban úgy él, hogy első hazánkban megjelent műve debütáló regénye, a Hajszőnyegszövők, mely a Galaktika gondozásában jelent meg 2010-ben. Eschbach magyar felfedezésének dicsősége  [ More ]

Stephen Baxter: Titan

Küldte adeptus - Kategória: irodalom - 0 Comment

Stephen Baxter a brit science fiction egyik legnevesebb képviselője, hazánkban leginkább az Arthur C. Clarke-kal együtt írt Idő szeme-trilógiáról, a Wells Az időgép folytatásának szánt Időhajókról és a nemrég megjelent Antijégről ismert. Az 1957-es születésű alkotó azonban saját jogán is figyelmet érdemel, hiszen a hard sci-fi egyik legkiválóbb képviselőjéről van szó, aki számos rangos díjat  [ More ]

Nemrég írtunk Mandics György és M. Veress Zsuzsanna disztópiatrilógiájának második darabjáról, A gubólakókról. Abban a társadalom alapja az emberek gleichschaltolása volt. A trilógia harmadik, zárókötetében a nemi élet drasztikus korlátozásával teremtenek totalitárius rendszert.

A közelmúltban bemutattunk egy olyan könyvet Oliver Henkeltől, amely az amerikai polgárháborút egy alternatív valóságban ábrázolta. Harry Turtledove, az alternatív történelmek amerikai nagymestere The Guns of the South című művében többek között azt mutatja be, egy váratlan technikai ugrás hogyan befolyásolhatta volna a harcok végkimenetelét.

Magyarországon – bár akadnak próbálkozások – nincs igazi hagyománya az alternatív történelmi regényeknek. Pintér Bence és Pintér Máté tehát egy nagyjából kitaposatlan ösvényen indult el, amikor első regényük, A szivarhajó utolsó útja helyszínéül egy fiktív 19. század végi Közép-Európát választottak.

A december az SFmagon Tolkien jegyében telik. Csütörtökön hajnalban bemutatták Magyarországon Peter Jackson Hobbit-trilógiájának első darabját. Lássuk, hogy sikerült! Elöljáróban csak annyit: megérte rá várni.

Stephen King művei ritkán kerülik el az adaptációt. Általában filmek vagy minisorozatok készülnek a horrorkirály alkotásaiból, de a Setét Torony-ciklusba a kitartó próbálkozás ellenére mindeddig beletört a mozisok bicskája. Aki viszont ragaszkodik a képi megjelenítéshez, azoknak kiváló választás a Marvel képregénysorozata.

A Metropolis Media a korábbi években a Galaktika folyóiratot és a Meta- és Hipergalaktikákat leszámítva főleg a regénykiadásra összpontosított. Az elmúlt két évben azonban két, egyformán ígéretes novelláskötetet kaptunk tőlük. A Gaiman-Sarrantonio féle 27 képtelen történetet most a közelmúltban elhunyt Ray Bradbury tiszteletére kiadott novellaválogatás követte.

Sokan, nemcsak sci-fi szerzők írnak alternatív történelmi munkákat, de a többség esetében ez inkább egyszeri kísérlet. Vannak azonban olyanok, akik egész pályafutásukat alternatív történelmi művek alkotására tették fel. Amerikában ilyen Harry Turtledove – és úgy tűnik, Németországban ilyen Oliver Henkel.

Amikor bő egy évvel ezelőtt a Világok őréről írtam, nehezményeztem, hogy a főhős történetét lezárta a szerző, noha folytatni tervezte történetét. A duológia második kötetében mintha a lezárás meg sem történt volna, folytatjuk a világok közti kalandozást.

Hugo-díj 2012: novellák

Küldte adeptus - Kategória: irodalom - 6 hozzászólás

Szeptember 2-án, vasárnap hirdetik ki a Hugo-díj ez évi győzteseit. Számos kategóriában öt-öt jelölt közül választhatják ki a legméltóbbat a szavazók. Ebben a cikkben a novella (short story) kategória jelöltjeiről adunk áttekintést.

Mandics Györgyről az utóbbi időben leginkább mint a Zsoldos Péter-díj (volt) zsűritagjáról hallottunk, pedig az idén 79 éves író-költő jelentős életművet tudhat maga mögött. Ezek közül a science fiction rajongók számára feleségével, M. Veress Zsuzsannával közösen írt Heraklida-ciklusa a legérdekesebb.

Sokszor éri az embert csalódást, amikor egy kedvelt könyvet méltatlan módon visznek vászonra. Ritkább a fordítottja, amikor a jó film megtekintése után a könyv hagy kívánni valókat maga után. Christopher Priest regénye és Christopher Nolan adaptációja egyaránt kiváló alkotás, bár természetesen vannak eltérések. Ez az írás mindkét műről igyekszik képet adni.

Duane Fitzgerald békés nyugdíjaséveit tölti az írországi Dingle-ben. Kevés barátja van, plátói szerelem fűzi a helyi szálló menedzseréhez. Nem is lenne ebben semmi különös, ha Duane nem harminc körül lenne – és nem kiborg lenne.

Oliver Henkel harmadik regényével nem okozott meglepetést: ismét alternatív történelmi könyvet olvashatunk tőle, de az eddigiek közül ez játszódik a legközelebb a mi jelenünkhöz. A Ragnarök évében egy romokban heverő Európa nemlétbe taszítását kell megakadályoznia a főszereplőknek.

Július 7-én megrendeztük a második Fantasztikus Kéziratok Éjszakáját, ahol az SFmaghoz kötődő írók és szerkesztők a pályájuk elején álló írók rendelkezésére bocsátották mesterségbeli tudásukat. Összefoglalónkat olvashatjátok az eseményről.

2012. június 6-án reggel Los Angeles-i otthonában elhunyt Ray Bradbury, a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legnagyobb alakja. Az irodalomtudósok elvitatkozhatnak rajta, a science fiction, a fantasy vagy a mainstream irodalom skatulyájában helyezik-e el műveit, mi nem ezt tesszük. Mi emlékezünk.

1963. november 22-én Lee Harvey Oswald agyonlőtte John Fitzgerald Kennedy amerikai elnököt – bár az összeesküvés-elméletek hívei gyakran vitatják, valóban ő volt-e a tettes. Annyi biztos, hogy az elnök halála nagyban megváltoztatta az Egyesült Államok sorsát, és nem feltétlenül kedvezően. Stephen King regényében felmerül egy lehetőség, hogy meg nem történtté tegyék a tragédiát és új, a hősök reményei szerint kedvezőbb irányt vegyenek az események.



Keresés az oldalon