A tegnap elkezdett, kétrészes cikk befejező része. Az első részt itt olvashatjátok. A térkép mint az elbeszélői stratégia része A térkép és a szöveg olvasása közötti hasonlóságokról és különbségekről már volt szó. A fenti példákon keresztül azt is láthattuk, hogy a térképek szinte minden esetben tartalmaznak nyelvi elemeket (feliratokat, földrajzi neveket), illetve olyan jeleket, amelyek [ More ]
Robin Hobb zseniális Látnok-trilógiájának első részében van egy jelenet, amely nemcsak arról árul el sokat, hogy mit jelentenek számunkra a térképek, hanem arról is, hogy miért jó minőségi fantasyt olvasni. Fitz, a narrátor-főszereplő a térképeket nézegetve a következő felismerésre jut: „a térképek többet jelentettek vonalaknál és színeknél. Helyek és lehetőségek voltak, ahol más is lehetnék, [ More ]
Mint minden fantasy-világ, Középfölde is megdolgoztatja az ember képzeletét, de vannak olyanok, akik segítenek az olvasó előtt megeleveníteni a történeteket. Tíz művészről lesz szó, akik Tolkien világát festik meg.
Az elején szeretném leszögezni, hogy a rajongók egy része számára teljesen mindegy, milyen a film, mert minden percnek örülnek, ami a kedvenc világukba viszi őket, a másik részük pedig óhatatlanul fanyalogni fog mindenre, ami nem úgy kerül megvalósításra, ahogy az az eredeti regényben le volt írva. Én meg olyan rajongó szemszögéből írok, aki szereti Tolkien [ More ]
Régen volt szó utoljára webcomicról, azaz folytatásos, internetes képregényről, és igazából a klasszikus válfajból most is csak három oldalnyit látunk – a többi történettől független geg, és hogy mégis működik, az annak köszönhető, hogy az egész alapja egy végtelenül bájos és bolond A Gyűrűk Ura paródia. A Broship of the Ring (magyarul talán a Gyűrű [ More ]
Kirill Jeszkov 1999-es regénye Mordor szemszögéből mutatja be A Gyűrűk ura utáni eseményeket.
Tegnap volt Szent Iván éjszakája, a nyári napforduló – az év leghosszabb napja, mely után újra hosszabbodni kezdenek az éjjelek. Ahogy a téli napforduló az év legrövidebb napjaként egykor a világosság újjászületését ünnepelték az emberek, a nyári napforduló többek között a tündérek éjszakája volt. Elég csak Shakespeare Szentivánéji álom című művére gondolni…
Kelta hatások Tolkien műveiben? Erre a feltételezésre maga Tolkien igen hevesen reagált. „Mondanom sem kell, hogy nem kelták! Akárcsak a mesék sem. Ismerem a kelta dolgokat (sokukat eredeti nyelvükön, írül vagy walesiül), és mindig is kissé idegenkedve néztem őket: főleg az alapvető ésszerűtlenségük miatt. Élénkek a színeik, de mintha egy törött ólomüveg ablakot raknának össze [ More ]
A tizennegyedik század második felében élt és alkotó névtelen költő műve fontos alkotás, mely bár Chaucer korában íródott, mégis egy régebbi, mai angol fülnek idegenebb hagyomány szerint íródott (Chaucer írásaival ellentétben például mai angolhoz szokott olvasó nemigen érti). J. R. R. Tolkien érdeme, hogy archaikus, ámde érthető és gördülékeny angolra fordította a Sir Gawaint.
Tolkien grandiózus opusa tele van varázslatos, mágikus, végső soron vallási elemekkel. Varázslók, istenek, misztikus jelenségek sorjáznak a lapjain, amelyekkel számos Tolkien-szakértő foglalkozik. Az elmúlt években indult vizsgálat, hogy a populáris kultúra egyes művei vagy elemei hogyan jelennek meg a különféle új vallási csoportok között, és ide kapcsolódik az ún. tolkieni miliő kutatása. Ebben a cikkben Markus Davidsen munkája alapján igyekszem röviden bemutatni a közösségeket, amelyek Tolkien műveire hivatkoznak.
J. R. R. Tolkien középkori irodalmat tanított Oxfordban, de itt ne csak a normann hódítás után keletkezett művekre gondoljunk (bár azokat is kutatta és tanítgatta rendesen), hanem az átlag magyar számára sokkal titokzatosabb és szokatlanabb időszak, az angolszász kor írásos emlékeire is. Britanniából a IV. század végén vonultak ki a római légiók , és a [ More ]
Kimondjuk, hogy Tolkien, de amire gondolunk, az egy izmos-vaskos téglarakás a polcunkon, amely Ardán Ilúvatartól Csavardi Samu tucatnyi gyermekéig mindent tartalmaz Középföldéről és környékéről. Van persze ez a kérdés, miszerint „mást is írt?”, és ilyenkor többnyire megy a vállvonogatás, hogy hát végül is, igen, de most fontos ez? És nem csak Tolkien esetében érdekes ez [ More ]
Az MTT 2013-ban is megrendezi a Tolkien Nap névre keresztelt Rég Várt Ünnepélyt (Tolkien születésnapja; Long Expected party, valamint LEP). A rendezvény kapcsán szóba kerültek a tíz év alatt készült magyar rajongói filmek és színdarabok és előadások is. Mint sok baráti társaságban, nálunk is – főleg, hogy A Gyűrűk Ura filmek körüli nagy felhajtás közepette [ More ]
A Magyar Tolkien Társaság lelkes tagjai kérésünkre (és kérdésünkre) igen hosszan és kimerítően mutatják be mindazt, ami a Társaságot különlegessé tette az elmúlt tíz évben. Tíz év márpedig nagy idő, és egy ilyen mozgalmas és aktív csapat életében rengeteg esemény, izgalom és változás belefér…
Ennek az írásnak egyszerű célkitűzése volt megvizsgálni Tolkien hatását az őt követő fantasy-hullámokban; útközben kiderült, dehogy egyszerű ez. Ennek a feladatnak nem lehet maradéktalanul eleget tenni (belegondolni is megterhelő), legfeljebb rávilágítani néhány csomópontra.
Karácsony alkalmával egy különleges Tolkien-kötet ajánlunk számotokra: 1920 karácsonya. John, a legnagyobb Tolkien gyerek három éves, és a karácsonyi ajándékok mellett egy gondosan megrajzolt, az Északi-sark bélyegzőjével ellátott borítékban rövid levélke lapul: Kedves John, hallottam, hogy apukádat faggatod, milyen vagyok, és hol lakom, küldök hát egy képet magamról és a házamról. A lapon felül Télapó ballag a hóban (hátán a teli zsák), alul pedig csinos, kicsit retro-futurisztikus jégháza fehérlik.
A szilmarilok olyan, mint egy nagy középföldei telefonkönyv. Ebben a kötetben bomlik ki igazán az író mitológiája: nagy ívű történetekben vázolja fel a világ keletkezését, Középfölde „istenének és angyalainak” történeteit, a tündék születését, a gonosz felbukkanását, az emberek világra jövetelét.
Tolkien klasszikusa nem sokkal az előtt került a kezembe, hogy már lehetett hallani, film készül A Gyűrűk Ura trilógiából. A könyveket imádtam, és el sem tudtam képzelni, ilyen hosszú regényeket miként lehetséges filmvászonra vinni. Miután először láttam a filmeket, arra jutottam, Jackson tulajdonképpen mindent megtett, ami rendezőként lehetséges volt.
A mozikban már itt A hobbit, de vajon olvastátok-e J. R. R. Tolkien címadó regényét? Ha még meg, ajánljuk Tapsi kedvcsináló ismertetőjét, ha pedig már igen, akkor pedig emlékezzünk vissza együtt hajdani olvasmányélményünkre.
A december az SFmagon Tolkien jegyében telik. Csütörtökön hajnalban bemutatták Magyarországon Peter Jackson Hobbit-trilógiájának első darabját. Lássuk, hogy sikerült! Elöljáróban csak annyit: megérte rá várni.
|