Transzhumanizmus és technológiai szingularitás
Transzhumanizmus
Számos klasszikus science fiction a technológia fejlődéséből kiindulva azt vizsgálja, hogy a megváltozott körülmények között mivé válik, mivé válhat az ember és az emberi társadalom, de mi a helyzet a fikciós irodalmon kívül? A gyors technológia fejlődés messzeható társadalmi következményei ugyanis nem csak az írók fantáziáját mozgatták meg.
A hagyományos feltételezés szerint az emberi állapot alapvetően állandó: maga az ember és az emberi természet változatlan és megváltoztathatatlan. A transzhumanista gondolkodók vitatják ezen állítás igaz voltát. Nézeteik szerint az olyan változások, mint a beszéd, az írás (később a nyomtatás), a gépek és számítógépek alkalmazása, valamint nem kevésbé a társadalmi struktúrák nagymértékű változásai nem csak az emberek életmódját alakították át, hanem ezzel párhuzamosan megváltozott az is, hogy miként gondolkodnak és viselkednek az emberek, és hogy mire terjednek ki képességeik egyénként és fajként (közösségként). A technológiai fejlődés következtében tehát elvethető az ember és az emberi természet változatlanságának és megváltoztathatatlanságának feltételezése, sőt, a változás nemcsak lehetséges, hanem elkerülhetetlen, hovatovább kívánatos is.
A világnézet egyik alapja – a technológiai posztulátum – szerint a következő években, évtizedekben az új tudományos felfedezések következményeként az ember képességeinek eddig elképzelhetetlen kiterjesztését lehetővé tevő technológiák terjednek el.
A transzhumanista jövőkép kiindulópontja szerint a közeljövő technológiai környezetét a ma emergens technológiáknak tartott informatikai és mesterségesintelligencia-kutatások, robotika, nanotechnológia, genetika és biotechnológia, valamint a kognitív tudományok alakítják ki. A fúziós erőművek (vagy még egzotikusabb energiaforrások), a molekuláris nanotechnológia és a génmérnökség elterjedése, valamint az űrbéli gyarmatosítás az energetikai és termelési technológiák gyökeres átalakulásával jár, a jelenlegi pénzügyi és gazdasági berendezkedés gyökeresen megváltozik. A termelési lehetőségek korlátai lecsökkennek vagy eltűnnek, új fogyasztói igények és új gazdasági ágak jelennek meg. A lehetséges technológiai változások és következményeik már ma is beláthatatlanok. Akár egyetlen nagy jelentőségű találmány elég ahhoz, hogy érvénytelenítse világunk ortodox jövőképeit, együttes bekövetkeztük pedig felismerhetetlen és megjósolhatatlan jövőt jelent.
A hipotézis értelmében a megjelenő eszközökkel túlléphetők lesznek a biológiai korlátok, az ember képes lesz irányítani saját fajának evolúcióját, így létrejöhet az emberen túli poszthumán lény. Olyan lehetőségekről van szó, mint az ember kognitív képességeinek, intelligenciájának növelése; az elmestátusz, érzelmi állapot stb. tudatos megválasztásának szabadsága; az ember-számítógép összekapcsolódás és elmefeltöltés; az ember fiziológiájának megváltoztatása (kibernetikus kiegészítésekkel és/vagy genetikai módosítások által); az élettartam drasztikus növelése (esetleg a halhatatlanság gépi vagy biológiai úton történő elérése); illetve az utódok genetikai feljavítása, kívánt tulajdonságokkal való ellátása.
A transzhumanizmus másik fontos jellegzetessége hogy a technológia fejlődés pozitív, előremutató, problémamegoldó képességét hangsúlyozza (techno-progresszivitás): az új technológiák megoldást kínálnak a még megoldatlan kérdésekre (környezeti erőforrások korlátozottsága, természeti és kozmikus katasztrófák), illetve kezelést nyújtanak a régi, nem eléggé fejlett technológiák okozta problémákra (környezetszennyezés, globális éghajlatváltozás, túlnépesedés és szegénység). Biztosak abban is, hogy az emberiség képes megválaszolni az új technológiák jelentette kihívásokat, köztük az etikai kihívásokat is.
A poszthumán világban az emberi társadalom is átalakul. Mesterséges intelligenciák (később mesterséges szuperintelligenciák), emergens intelligenciák, értelmessé tett állatok, esetleg földönkívüli civilizációk alkothatják a humán és poszthumán lények jövőbeli világát. Az űr kolonizálása, valamint a virtuális és mesterséges valóságok kibővítik az emberi életteret. Mindez a társadalmi és politikai berendezkedést sem hagyja változatlanul. A transzhumanisták várakozásai szerint az egyén önkéntes választásainak szabadsága megnő, a társadalmi kohézió csökken, újfajta döntéshozatali mechanizmusok terjednek el.
Ezek a kilátások meglehetősen távolinak tűnhetnek, de a transzhumanisták hisznek abban, hogy a mélyreható technológiai változások már nincsenek messze. A technológiai posztulátum hipotézise értelmében több fentebb felsorolt újítás, vagy más, ugyanennyire fajsúlyos találmány akár már a 21. század első harmadában, de legfeljebb kétszáz éven belül megvalósul.
Technológiai szingularitás
A technológia fejlődés gyors változása egyes gondolkodók szerint nemcsak mennyiségében és sebességében, hanem ezekből eredően minőségében is különbözni fog minden múltbélitől, és sosem látott változásokat hoz magával az emberi társadalom és faj egésze számára. Az így bekövetkező változás nem egyszerűen jelentősebb lesz minden korábbinál, hanem egyben megjósolhatatlan következményekkel is jár.
A mesterségesintelligencia-kutatásokhoz kapcsolható az a gondolat, hogy ha az ember képes megtervezni és megépíteni egy embernél is intelligensebb gépet (egy ún. ultraintelligens gépet), akkor az még intelligensebb gépeket lesz képes létrehozni, amivel egy ún. intelligencia-robbanás jön létre. A gépi intelligencia így gyorsan maga mögött hagyná az emberi értelmet. Az ultraintelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés más területeken is rendkívüli mértékben felgyorsul, a változás sebessége pedig egyre nő. Ez azt is jelenti, hogy az emberi faj és társadalom története az eddig ismert módon nem folytatódhat, bekövetkezik a szingularitás.
A szingularitás többféleképpen értelmezhető. Az egyik – leginkább matematikai analógiának tekinthető – megközelítés szerint a technológiai fejlődés az idő előrehaladtával folyamatosan gyorsul, azaz a fejlődés üteme exponenciálisan nő, egy idő után pedig gyakorlatilag végtelennek tekinthető („a technológiai fejlődés görbéje függőlegessé válik”). Egy másik értelmezés a technológiai szingularitást inkább fizikai analógiaként, a fekete lyukak eseményhorizontja mintájára írja le. E szerint a fejlődés olyan mértékben gyorsul fel – és a társadalmat is olyan mértékben változtatja meg –, hogy az a jelenlegi tudásunkkal nem jelezhető előre. Az elmélet megfogalmazása szerint „a szingularitás eseményhorizontja mögött a jelenleg ismert technológiai és társadalmi törvények nem érvényesek többé”.
A cikksorozat 2. része: http://sfmag.hu/2011/02/02/az-onmaga-isteneve-lett-ember-2-resz/
A cikksorozat 3. (befejező) része: http://sfmag.hu/2011/02/07/az-onmaga-isteneve-lett-ember-3-resz/
Kapcsolódó linkek:
Transzhumanista FAQ
Transzhumanista oldalak
Transzhumanista médiaművészet
Hozzászólások
[orka további írásai]
Én eddig úgy tudtam, hogy ez esetben a szingularitás nem matematikai/fizikai értelemben vett szingularitást jelent, mert a technológiai fejlődés nem válik függőleges fallá (ez ugyanis nem értelmezhető, hogy mit jelent), hanem azt a pontot jelenti, amikor elindul ez a gyorsuló fejlődés, azt a pillanatot, amikor a gép képes lesz az embernél intelligensebb gépet építeni.
Merthogy attól még, hogy gyorsan nő a technológia, attól még nem fog megállni az idő, úgyhogy a technológia mértéke mindig véges lesz – szemben a valódi szingularitásokkal.
Ez a szingularitás-dolog csak engem emlékeztet a középkori bölcsek köve koncepcióra?
„Ez a szingularitás-dolog csak engem emlékeztet a középkori bölcsek köve koncepcióra?”
Nem, valahogy én is hasonló véleményem vagyok. 🙁
Algi: A technológiai fejlődés gyorsaságát tekintve válik „függőleges fallá”, mint a cikkben található grafikonon, vagy itt: http://www.singularity.com/images/charts/ExponentialGrowthofComputing.jpg
Persze ez meglehetősen önkényes ábrázolása/értelmezése a dolognak, de mégis ez az elv alapja.
kury: De ez ugyebár egy modell, a valóság modellje. Milyen eseményt ír le a végtelen fejlődés? Mi történik, amikor elérjük a fejlődés sebességében a szingularitást? Nem arról van szó, hogy nem tudjuk leírni, hanem arról van szó, hogy tudjuk, hogy fizikai képtelenség. Már csak azért is, mert egy MI legyártásához véges időre van szükség.
Az ilyen jellegű fejlődést tudtommal egyébként exponenciális görbével szokták leírni. Az exponenciális görbének pedig nincs szingularitása. (Ráadásul az exponenciális görbe deriváltja is exponenciális, vagyis a növekedés sebessége se lesz sose végtelen.)
a leglényegesebb dolog kimaradt a cikkből:
én 28 leszek, van még esélyem megérni ezt a jelenséget, vagy nyugodtan alámerülhetek a hedonizmus álságos élvezeteibe? 🙂
valamint hol a szavazás, hogy ki szeretné és ki nem szeretné a szingularitást?
Oké, a technológia fejlődik csak úgy magában, nagyon okos gépek csinálnak még okosabb gépeket. De ki fogja ezt finanszírozni, és miért :)? Miért nem fogják kihúzni a konnektorból az új isteneket?
@vinitor: Gondolom, a szavazás ugyanott van, ahol a kontinensek vándorlásáról fejthetjük ki a véleményünket. 🙂
A technológiai szingularitás abból az elképzelésből indul ki, hogy az intelligencia olyasvalami, ami hatványozható. Szerintem itt a bibi.
Engem két dolog miatt zavar a szingularitás-elmélet azon túl hogy a „szaga” amolyan áltudományos – new wave vallás szerű.
1. A konkrét technológiai fejlődés nem csak intelligencia-függő. Intelligencia-függőek az elméleti tudományok, melyek már ma is évtizedekkel/évszázadokkal előzik meg a konkrét technológiát. (pl a kozmológusok a párhozamos univerzum fajtáinak csoportosítását végzik, amíg az emberiségnek még mindig kihívás a Holdra eljutni)
A technológia tehát nyersanyag/energia/idő függő, így elég nehéz elképzelni azt a pontot amikor követhetetlenül gyorssá válik a fejlődése.
2. Mesterséges „ultraintelligencia” már ma is létezik. Pl. az autóm 10milliószor gyorsabban állapítja meg h mikor kell nyomni a féket és mikor nem, a számítógépes ellenfelem egy játékban szintén vagy 10milliószor gyorsabban hoz stratégiai döntést.
Azonban – szerintem- az öntudattal rendelkező „ember-szimuláció” MI a klasszikus sci-fi értelmezési formájában távolabbi jövőben lesz, mint a fénysebesség feletti utazás, vagy bármilyen egyéb scifi elem.