Nora K. Jemisin A széthullott birodalom trilógiájának első két kötete, Az ötödik évszak és Az obeliszkkapu két egymást követő évben megkapta a Hugo-díjat, és Jemisint a kortárs fantasy legismertebb írói közé emelte. Jemisin a 2010-ben az Inheritance-trilógia első kötetével kezdte írói pályáját, amelyet rögtön Hugo- és Nebula-díjra jelöltek… Istenek. Elképesztő hatalommal bíró entitások, a fantasy [ More ]
A Légió (Legion) egy, március utolsó hetében véget ért nyolcrészes minisorozat, ami csupán papíron „szuperhősös”. Ugyan a Marvel kiadó néhány karakterén alapul, nem találunk benne színes ruhás igazságosztókat: egyedi hangvétele, sajátos narratív és vizuális megközelítése valamint karakterközpontúsága messze az átlagos képregényes mozik fölé emelik. Igaz, messze nem való mindenkinek. Miről is szól a Légió? (spoilerek [ More ]
A „Ghost in the shell” cím eredetileg egy 1989-es japán mangát rejtett, amiből később (1995-ben) egy anime, még később pedig egy kisebb franchise nőtt ki. Az anime aztán kultstátuszt ért el a rajongók körében, elsősorban azért, mert rendkívül sikeresen ötvöz akciódús sci-fi/cyberpunk elemeket komoly filozófiai kérdésekkel. 2017-re azonban utolérte a népszerű franchise-okra jellemző sors és [ More ]
Mielőtt megnézek egy filmet, gyakran lecsekkolom a nagyobb filmes oldalakon, hogy is tetszett az a műértő kritikusoknak. Ezek alapján az év számomra legjobban (igen, még a Polgárháborúnál is jobban) várt képregényfilmje , az X-Men: Apokalipszis ordas nagy csalódásnak ígérkezett: Rottentomatoes: 51%, Metacritic 51%, és a legjobb az IMDB volt a maga 78%-ával, aminek hatására néhányan [ More ]
Ez az ismertető Brent Weeks Fényhozó sorozatának második kötetéről szól, ami december elején jelent meg. Igyekszem spoilermentesen írni, de – ha még nem tetted meg – olvasd el inkább az első kötetet. Elöljáróban azt szeretném leszögezni, hogy ez a könyv volt számomra 2015 (sőt talán az elmúlt évek) legjobb fantasy regénye. Gyakran megesett, hogy „csak [ More ]
Boldogság. Az emberek a legkülönfélébb módokon próbálják meg elérni, de nekünk geekeknek* sokszor elég sajátos elképzeléseink vannak a dologról. Mert persze jó dolog az a kiegyensúlyozott párkapcsolat, saját lakás és kocsi, de az ember szeretne olyan dolgokat kipróbálni, ami a valóságban nincsenek. Milyen lehet űrhajóval csatákat vívni, meglátogatni egy másik dimenziót vagy egy másik kort? [ More ]
Te megcsókolnád Csipkerózsikát, ha egyszer rátalálnál egy erdei sétádon? És oda mernél menni, ha egy hatalmas medve őrzi az alvó lányt? És akkor mit tennél, ha a csóktól egy másik világba, tizenegy évszázaddal korábbra kerülsz vissza meztelenül egy olyan országba, amiről még nem is hallottál? Ivan, az ukrán zsidó gyökerekkel rendelkező, de Amerikában élő ifjú [ More ]
Mindig felcsillan a szemem egy olyan fantasyregény kapcsán, ami gyökeresen szakít a középkori sztereotípiákkal és egy olyan világba repít el, ami az író beteg fantáziájának terméke. Ebben az igen csak kiszámíthatatlan halmazban külön „dobozt” foglalnak el azok a művek, amelyekben valamilyen módon megjelenik a technológia is. A The Pastel City pedig ilyen regény: rendkívül hangulatosan [ More ]
Hét év telt el a villámok órája óta. És kicsit több, mint hét év azóta, hogy az írónő 2007. június 2-án dedikálta nekem az Ólomerdőt. Tavaly megjelent a folytatása, az Üveghegy címre hallgató gyűjteményes kötet, és ideje volt újraolvasni a sorozatot. Nem lepődtem meg rajta, hogy érettebb fejjel teljesen másként értékelem a művet, mint akkor, [ More ]
Cikkem első felében Brandon Sanderson világépítéséről és legfontosabb kitalált világairól írtam. Most kicsit mélyebbre ások és a világait összekötő multiverzuma mellett írói munkássága egyéb aspektusaival foglalkozom: a kedvelt témáival, a karakterábrázolással, nyelvezettel, írói tervekkel. Multiverzum: Michael Moorcock legendás multiverzuma egyedi színfoltja a fantasztikus irodalomnak. Sanderson multiverzumát Cosmere-nek hívják és egyelőre csak az alapjai vannak készen. [ More ]
Bevezetés Brandon Sanderson világába, 1. rész.
“A királyok kora lejárt. És én fojtottam vérbe”. Viszonylag kevés epikus fantasy szerző kísérletezik azzal, hogy egy, a középkornál modernebb kort kerítsen mintának kitalált világához. Brian McClellan ilyen író, aki a francia forradalom idejéhez nyúlt vissza és művében varázslók téblábolnak puskák és ágyúk társaságában. Első regénye ott kezdődik, ahol más művek általában befejeződnek: a királyságot [ More ]
Homály uralta hely, vénebb mint maga az emlékezet. Az egymást követő korok esői és viharai elkoptatták a köveket, a vörös nap pedig már csak pislákol. Városok milliói lettek porrá. A régi világ lakóinak helyén ma már csak néhány ezer különös szerzet él. Valami sötét vert tanyát ezen a világon. A Föld haldoklik. A fenti néhány [ More ]
Azt mondják, hogy ha egy előadó fel akarja kelteni a hallgatósága figyelmét, érdemes az előadás elején egy meglepő, figyelemfelkeltő dolgot mondania. Egy regény esetében pedig hasznos, ha a szerző bedob egy izgalmas jelenetet, ami arra késztet minket, hogy olvassunk tovább. Lehet ez a kíváncsiság felpiszkálása vagy egy konfliktus, aminek a feszültségét az olvasó a magáénak [ More ]
Egy világ, ahol minden, szuperképességgel rendelkező ember gonosz. Nemrég megjelent Brandon Sanderson fiatal felnőtteknek szóló (YA) fantasy regénye, az Acélszív magyarul is, a Delta Vision kiadó gondozásában. Szuperképességgel bíró emberekkel többnyire képregényben vagy filmekben találkozunk, regények lapjain viszonylag ritkák, noha vannak kivételek. De talán még egy műfaj sem használta azt a koncepciót, hogy minden szuperképességű [ More ]
Az emberek félnek a sötétben. A gyerekek mindenféle rémségeket képzelnek az ágy alá, de sokan még felnőttként se mernének egyedül útnak indulni a vaksötét éjszakában, távol a város fényeitől. Peter V. Brett regénye egy olyan világban játszódik, ahol ezek a félelmek nagyon is megalapozottak. Szörnyetegek, magványok jelennek meg a semmiből napnyugta után, melyek ellepik a [ More ]
„A királyok kora halott. Én öltem meg”. Viszonylag kevés epikus fantasy szerző kísérletezik azzal, hogy egy, a középkornál modernebb kort kerítsen mintának kitalált világához. Brian McClellan ilyen író, aki a francia forradalom idejéhez nyúlt vissza és művében varázslók téblábolnak puskák és ágyúk társaságában. Első regénye ott kezdődik, ahol más művek általában befejeződnek: a királyságot megdöntötték, [ More ]
Tengeren játszódó vagy ahhoz szorosan kapcsolódó fantasy regényből nincs nagy kínálat a könyvpiacon. A témában így hatalmas a kiaknázatlan potenciál. Robin Hobb, az ismert szerzőnő pedig művével megmutatta, mit is lehet kihozni belőle. Olvashatunk egy társadalmi konfliktusokról, kalózokról, titokzatos, esőerdei lényekkel kötött egyezségről, vizi szörnyetegekről és persze a címadó intelligens hajókról is.
|