Idén is összegyűjtöttük, hogy mi várható az SF&F könyvpiacon, a teljesség igénye nélkül (lehetetlen is lenne teljesen pontos képet adni). Első ilyen cikkünkben egy első féléves/éves előretekintést olvashattok a már ismert címekre alapozva és némi esélylatolgatással nyakon öntve, szigorúan kiadói ABC sorrendben. (A tavalyi cikkeinket itt olvashatjátok: éves előretekintő, első félév, második félév)
Ismét szép hosszú lista lett, legnagyobb örömünkre, a spekulatív fikció szinte minden területéről.
AD ASTRA kiadó:
Greg Egan negyedik sci-fi regényéről pont nemrég írtunk, SFinsider a hard-sci-fi csúcsteljesítményének nevezte. A Diaszpóra mérnöki pontossággal megírt regény, a maga precízen kitalált tudományos elméleteivel, virtuálisan is esendő és megkapóan emberi hőseivel, akik visszhangozzák az Asimovok, Clarke-ok óta megismert (aranykori) szentenciát: az ember előtt nincs lehetetlen.
Február végére ígéri a kiadó, és SFmag vonatkozása is van, a fordító: Gaines, alias Huszár András
Lauren Beukes: MOXYLAND
Tavaly a Zoo City-vel idehaza is bemutatkozó dél-afrikai írónő első komoly nemzetközi sikerű regényével új életet lehel a cyberpunkba, mindezt teszi az európai-amerikai olvasók számára egzotikus Dél-Afrikában, ahova remek regényének színterét tette. Részletes ismertetőt az Endlessen olvashatnak az érdeklődők.
A fordító szintén SFmagos cikkírónk: Körmendi Ágnes, alias Tapsi.
Ray Kurzweil: A SZINGULARITÁS KÜSZÖBÉN
Kurzweil a jövőkutatás egyik legelismertebb szakértőjének tudományos ismeretterjesztő könyve a technológiai fejlődést taglalja. A könyvet tavalyra ígérték, de 2013-ra csúszott, tavasszal várható a megjelenése.
Scott Westerfeld: BEHEMÓT és GÓLIÁT
Tavaly karácsony előtt jelent meg Westerfeld nagysikerű I. Világháborús steampunk trilógiájának első kötete a Leviatán, és az Ad Astra azt ígérte, hogy jövőre mind a 2., mind a 3. kötetet kiadja, így tavasszal a Behemót, ősszel pedig a Góliát is várható, mindkét regényt ismét Kleinheincz Csilla fordításában élvezhetitek.
Hannu Rajaniemi: FRAKTÁLHERCEG
Tavaly tavasszal jelent meg magyarul Rajaniemi debütáló regénye, a Kvantumtolvaj, és most itt a folytatás, ami angolul 2012. őszén látott napvilágot, és bámulatosan gyorsan olvashatjuk magyarul is.
A fordító Juhász Viktor, mint az első köteté.
Lőrinczy Judit: INGÓKÖVEK
Lőrinczy Judit az SFmag irodalmi szerkesztője évek óta publikál sci-fi novellákat, többek közt a Galaktika magazinban is, és most végre megjelenik első regénye is, ami egyben az Ad Astra kiadó első, magyar szerzőtől megjelenő könyve is.
Az Ingókövek négy kárhozott lélekről szól a sztálingrádi csatában, akik a háború és a halál őrlőkövei közé kerülve keresnek valamit. Megváltást, túlélést vagy csak egy lehetőséget, hogy békében és méltósággal a másvilágba léphessenek. Könyvhétre várható a megjelenése.
És nagy valószínűsége van annak, hogy folytatódik Bacigalupi regényeinek kiadása is. Mi ezekre a címekre tippelünk:
Paolo Bacigalupi: SHIP BREAKER
Bacigalupi A felhúzhatós lány sikere után egy fiatalabb olvasók számára is élvezhető (félig-meddig young adult, de ez azért nem teljesen igaz) regénytrilógiába kezdett, ami egy hasonló, olajválság utáni világban játszódik. Bár, SFmagos cikkünk recenzensének, fdbdhnak (Farkas Balázs) nem ez lett a kedvenc Bacigalupi-regénye, ennek ellenére a Ship Breakert jelölték az amerikai National Book awardra, ami zsánerregényként nagyon nagy szó.
AGAVE kiadó:
Miéville végre újra magyarul! A Konzulváros ráadásul ezúttal egy klasszikus sci-fi Miéville-esen.
Miéville önmagát itt sem hazudtolja meg, amikor megalkotja Arieka bolygóját, ahol az emberek a hatalmas élő városok vendégeikén élnek. A békét azonban felborítja, amikor egy új és szokatlan küldött érkezik a bolygóra. Ebben az ízig-vérig sci-fi regényben a szerző a Konzulváros mellett a nyelv és a kommunikáció kérdését helyezi a középpontba, mindezt egy remek történettel és világgal megtámogatva.
Az Agave márciusra ígérte, a fordító pedig többek közt Miéville hivatalos „magyar hangja”, vagy inkább szava: Juhász Viktor, alias brainoiz.
A tavalyi év egyik legzajosabb sikert aratott sci-fi regényének folytatását eredetileg karácsony előttre ígérte az Agave, de sajnos elcsúsztak vele, így idén februárban érkezik.
A Szellemhadtest nem közvetlen folytatása a Vének háborújának, hanem egy különálló történet, ami nem sokkal a Vének háborúja után játszódik, részben új, részben régi szereplőkkel, és betekintést nyújt a Gyarmati Véderő speciális osztagának, az úgynevezett Szellemhadtest tagjainak az életébe, és újra találkozhatunk Jane Sagannal is.
A regény február 21-én jelenik meg, és már előrendelhető!
Ray Bradbury: FAHRENHEIT 451 ÉS MÁS TÖRTÉNETEK
A fantasztikus irodalom óriásának klasszikus regénye, ami kötelező irodalom az egyetemeken és magyarul is több kiadást megélt, most újra megjelenik az Agave életműsorozatában. A diktatúrák sötét rajza, ahol a tűzoltók nem tüzeket oltanak, hanem könyveket égetnek. Mert a tudás hatalom, aki olvas, az gondolkodik, és afölött nem lehet uralkodni. A regény mellett több novella is helyet kap a kötetben.
A kötet február 14-én jelenik meg.
Dan Simmons: ENDYMION FELEMELKEDÉSE
A Hyperion és Endymion ciklusról azt gondoljuk, nem kell sokat beszélni, a lezáró kötetet, amiben sok mindenre fény derül (például a Shrike titkára is), szokás szerint ősszel várjuk, Huszár András fordításában.
László Zoltán: EGYSZERVOLT
László Zoltán, a Keringés, a Nagate és a Nulla pont szerzője, és az SFmag irodalmi szerkesztője közel 4 év után jelentkezik új könyvvel. A jelenleg Egyszervolt munkacímen futó regényében a magyar népmesék motívumait használja fel és rendezgeti új mintázatba. A régi mesehősök leszármazottai rejtőzködő kisebbségként élnek köztünk: dolgoznak, adót fizetnek és akár egymás rovására is boldogulni akarnak. A regény hőse, a sci-fi íróról elnevezett Harlan a Transzóperencia, e remélt őshaza megtalálása körüli intrikák kellős közepébe csöppen, pedig ő csak az elveszett gyerekkorát próbálja megtalálni. Ami nem igazán egyszerű, ha titokzatos meseszervezetek, iratmániás hétfejű sárkányok, a parlamenti képviselőket manipuláló óriások és legalább két potenciális barátnő nehezíti a dolgát.
Brandon Hackett: AZ IDŐUTAZÁS NAPJA
Alapító-szerkesztőnk, Markovics Botond/Hackett a tavalyi Az ember könyve után, ha minden igaz, ősszel egy időutazásos regénnyel érkezik, ami többek közt az időutazás következő ezer évre tett társadalmi-gazdasági hatásaival és következményeivel foglalkozik. A főhős, Beregi Ádám az időutazás napján eltűnt feleségét és fiát keresi, és az időutazás elterjedése okozta káosz közepette belekeveredik az időn kívül, mesterséges mikrouniverzumokban rejtőző hatalmak manipulációiba. Az első mondat: „Abban a pillanatban, amikor az első időgép működésbe lép, kétszázmilliárd időutazó jelenik meg a világon.”
Iain M. Banks: FEERSUM ENDJINN
Banks legelismertebb nem-Kultúra regényét tavalyra ígérte a kiadó, de átcsúszott 2013-ra. A BSFA nyertes könyvben a tudatfeltöltés, a mesterséges intelligenciák és űrutazás mellett az emberiség erősen technológiaellenes jövőjébe nyerünk bepillantást. Az ádáz harcot az emberek és a technika közt egy kozmikus jelenség zavarja meg, egy felhő, ami a földi élet kipusztításával fenyeget. Egyetlen kiút marad, a hajdan a Naprendszert elhagyó emberek által hátrahagyott gépezet (a Feersum Endjinn), ám hosszú idő óta soha senki nem aktiválta a szerkezetet.
Reméljük:
Neil Gaiman: THE OCEAN AT THE END OF THE LANE
Idén új Gaiman kötet jelenik meg angolul, és bízunk benne, hogy talán az idei tervek közé befér magyar nyelven is.
ALEXANDRA kiadó:
Nagy reményeket fűzünk hozzá, hogy az Alexandra idén is folytatja Reynolds és Card regényeinek megjelenést. Tippünk szerint az alábbi könyvek várhatóak, de hogy mi teljesül belőlük, azt nehéz megmondani:
Alastair Reynolds: CHASM CITY
Aki már elolvasta Reynoldstól a Jelenések terét, és megmártózott a Revelation Space univerzumában, az valószínűleg tűkön ülve várja a folytatást. Nos, a Chasm city még nem az, hanem egy a Jelenések tere előtt pár évtizeddel játszódó önálló regény, ami az Epsilon Eridani körül keringő Yellowstone bolygó legendás és egykor virágzó városában, a Chasm cityben játszódik, ahol az olvasztóhalál egy különös, minden értelemben kifacsarodott világot hozott létre.
Alastair Reynolds: REDEMPTION ARK (A megváltás bárkája)
A Jelenések tere közvetlen folytatása a regény, részben új szereplőkkel, néhány évtizeddel később, amelyben betekintést nyerhetünk a szintetikusok (conjoiner!) civilizációjába is.
A 27. század elején, ötven évvel a Revelation Space eseményei után járunk, amikor az implantjaik révén egymással tudati kapcsolatban lévő, egyfajta bolytársadalmat alakító szintetikusok és a demarchista világok között dúló háború a végéhez közeledik, mégpedig a szintetikusok fölényes győzelmével. Az Epsilon Eridani csillag közelében elhelyezkedő szintetikus kultúra vezetői, miután tudomást szereztek a fejlett biológiai életformákat a galaxisból évmilliók óta módszeresen kisöprő gépi intelligenciák, az Elfojtók létezéséről, akiknek következő célpontja az emberiség, a szintetikusok hozzákezdenek a menekülési terv kidolgozásához.
Orson Scott Card: AZ ÓRIÁS ÁRNYÉKA
Tavaly megjelent az Ender sorozat első két kötete, az Ender árnyéka és a Hegemón árnyékában, idén remélhetőleg újabb kötet is követi, és tovább folytatódik Bean és Peter Wiggin története.
George R. R. Martin: LÁZÁLOM (régen várt újrakiadás)
A Trónok harca regénysorozat sikere után egyenes út vezet Martin egyéb projektjeinek kiadásához is. Szóba került többek közt a Lázálom című regényének újrakiadása, ami egy nagyszerű vámpíros történet a 19. századi Mississippi folyón, és eredetileg a 90-es években egy katasztrófális Valhalla Páholy kiadásban jelent meg, borzasztó fordításban.
Scott Lynch: RED SEAS UNDER RED SKIES (Locke Lamora 2.)
Az első kötet még 2011. karácsony tájékán jelent meg, tavaly vártuk a következő részt, de nem jött. Talán idén, év vége felé van rá esély.
CARTAPHILUS kiadó:
Michael Grant: Téboly (Bzrk)
A jövőben két frakció harcol egymással. Andrew és Benjamin Armstrong az Armstrong Fancy Gifts Corporation vezetőiként a tökéletes utópiát akarják megvalósítani, háború, éhínség, szegénység nélkül – és szabad választás nélkül. A BZRK, azaz a Téboly egy gerillacsoport, akik az emberi szabadságért harcolnak. Ez a harc azonban az emberi agyban zajlik, nanofegyverekkel.
Daniel H. Wilson: ROBOKALIPSZIS
Daniel H. Wilson regényét a Cartaphilus már egy ideje tologatja, eredetileg minden bizonnyal a 2013-ra beharangozott Spielberg-filmadaptációt várták, hogy azzal egyidőben jelenhessen meg a regény. Közben azonban Spielberg kiszállt a filmből, állítólag nem találta elég egyedinek a forgatókönyvet, így nem tudjuk, hogy jön-e a regény végre vagy továbbra is csak előkészületi státuszban pihen.
Várható továbbá: Justin Cronin – THE TWELVE, A szabadulás című regény folytatása.
Carta képregények:
A Cartaphilus képregényprojektjei sajnos láthatóan nem úgy sikerültek, ahogyan szerették és szerettük volna, emiatt tavaly nem jelent meg új Sandman, és nem valószínű, hogy folytatódik a Setét torony képregényváltozata, sem a Hellboy.
Azért mi várjuk a SANDMAN 5. kötetet.
CICERO kiadó:
Catherynne M. Valente: A LÁNY, AKI SAJÁT HAJÓJÁN KÖRBENAVIGÁLTA TÜNDÉRFÖLDET
A Marija Morevna és a halhatatlan írójának gyerekregényében Szeptember, az oklahomai kislány, akinek édesapja Európában harcol a háborúban, édesanyja pedig éjt nappallá téve dolgozik a repülőgép gyárban, egy visszautasíthatatlan ajánlatot kap. Képessé válik arra, hogy lássa Tündérföldet, teljes valójában, amire az emberek nem képesek, és kalandokkal teli útján gnómokkal, boszorkákkal és más varázslatos lényekkel találkozik. A regényt tavaly Locus-díjjal jutalmazták, mint a legjobb ifjúsági regényt (young adult).
Cor Leonis Kiadó:
A kiadó ebben az évben kezdi el publikálni a spekulatív körökben (is) nagyra tartott dominikai-amerikai író, Junot Díaz munkáit. Először a Könyvfesztiválra jönnek ki a This is How You Loose Her antológiájával, majd a júniusi Könyvhéten már a magyar olvasók is kézbe vehetik Pulitzer-díjas regényét, a The Brief Wondrous Life of Oscar Wao-t.
A kiadó másik, várhatóan február közepén megjelenő újdonsága a brit novellista Jasper Fforde első regénye, a Jane Eyre eset. Ez a meglehetősen bizarr 20. század végi Angliában játszódik, ahol mindennapos az időutazás, kihalt állatfajok házilag klónozott példányai sétálgatnak a kertekben, virágzó feketepiacuk van a hamisított verseknek, és a művészeti irányzatok harcias hívei utcai csatákat vívnak egymással. Itt él Thursday Next, a rettenthetetlen irodalmi mesterdetektívnő, aki élete legnagyobb kihívásával szembesül, mikor a zseniális bűnöző, Acheron Hades elrabolja Charlotte Brontë nagyszerű regényének hősnőjét, Jane Eyre-t. A sorozat második kötete Egy regény rabjai címmel várhatóan a Könyvhéten jelenik meg.
A még Leningrádban született, de ma már az USA-ban élő Gary Shteyngart 2006-os regényét, az Abszurdisztánt a tekintélyes New York Times Book Review az év tíz legjobb regénye közé választotta. Az Abszurdisztán egy kis, elképzelt szovjet utódállamban játszódó szatirikus sztori, főszerepben a 121 kilós gazdag orosz milliomoscsemetével, Misha Vainberggel. A kötet várható megjelenése: március.
DELTA VISION kiadó:
A Delta Vision a teljes, várható idei könyvlistáját közzé tette, ami az alábbi linken megtalálható, mi most néhány érdekesebb cím közül szemezgetünk:
Brandon Sanderson – A KOROK HŐSE I-II.
Picit több, mint egy év késéssel, de végre februárban megjelenik a Ködszerzet-trilógia befejező kötete. Az utolsó rész az eddig sötét úrnak kikiáltott zsarnokról rántja le a leplet, és kiderül, hogy mennyi mindenben hozzájárult ahhoz, hogy fennmaradjon a világ. Míg a háttérben egy szinte isteni erejű hatalom igyekszik elpusztítani azt.
A harmadik kötet az eddig megismert akciódús, filmszerűen látványos, egyedi mágiát és rendkívüli csattanókat tartogat. Kiderül például az is, hogy az Uralkodó által kormányzott világ miért is lett vulkánoktól és hamuesőktől jellegzetes, ijesztő vidék. Több korábbi mellékszereplő lép elő fontos nézőpontkarakterré, míg a sablonosabb figurák elhullottak az előző rész végén.
Brandon Sanderson – THE ALLOY OF LAW
A Ködszerzet-trilógia folytatásaként ismert kisregény amolyan mellékprojektnek indult a szerző életében, de végül sikeres lett. 300 évvel járunk A Korok hőse történései után, a trilógia hősei és ellenfelei legendákká lettek, Elend nevét Elendel hatalmas városa viseli. Noha kevésbé epikus és könnyedebb, rövidebb olvasmány előzményeinél, a szerző határozottan érdekes kísérletének ígérkezik arra, hogy bemutassa világának dinamikus fejlődését a technika és mágia szemszögéből. Megtudhatjuk például, hogy miképpen küzd egy, a fémeket manipulálni képes allomanta egy pisztolypárbajban. Elvileg idén még magyarul is olvashatjuk.
Robin Hobb – MAD SHIP I-II. és SHIP OF DESTINY I-II.
A hajó és a tenger szinte kínálja magát egy könnyedebb hangulatú, kalózos fantasyra, de mégis meglepően kevés író vállalta, hogy története fő témájául ezt válassza. Robin Hobb trilógiája részben kalózos fantasy, részben (kereskedő)családregény, hús-vér szereplőkkel. Hobbtól megszokott módon nincsenek hősök, csak valódi motivációkkal megáldott emberek. Ugyanúgy megtalálhatjuk a könyvben az intrikát, a tengeri csatákat, a bálokat, a szörnyetegnek látszó emberszerű lényeket és az embernek látszó szörnyetegeket. És ne feledkezzünk meg a címadó bűvös hajókról, melyek beszélni és gondolkodni képesek és csak egy adott vérvonal tagjai képesek parancsolni nekik. A trilógia második kötetét tavasszal, a harmadikat az év második felében tervezi kiadni a Delta Vision.
Robert Jordan & Brandon Sanderson – A MEMORY OF LIGHT
22 év, 14 regény, 300 millió példány világszerte. Mindez lezárul. Robert Jordan eposza, a magyarul is megjelent, 1990-ben útjára indult Idő kereke című sorozata a 90-as évek egyik legismertebb fantasy története. A sztereotipikusan induló, néhány falusi fiatal útját központba helyező történet egy egész, hihetetlen részletgazdagsággal megalkotott világ sorsát meghatározó konfliktussá bomlik ki. Jordan tragikus halála után özvegye, Harriatt a Ködszerzet-trilógiájáról ismert Brandon Sandersont kérte fel az eposz befejezésére, mely 23 év után végül lezárul, és magyarul is kapható lesz. Azoknak, akik szeretnék megismerni a sorozatot, a Delta Vision újra kiadja az egyes köteteket, igaz, évenként csak 2-3-at. A január 8-án angolul is megjelent könyv pontos megjelenési dátuma egyelőre nem ismert.
Gregory Keyes – THE BRIAR KING
A The Briar King egy négyrészes sorozat (The Kingdoms of Thorn and Bone) első kötete, melyet a tervek szerint nyáron vehet kézbe a magyar közönség. A high fantasy számára tipikus középkori környezetbe helyezett történet azonban nem hősöket és gonoszokat, hanem „szimplán” ellentétes érdekű emberek viaskodását ígéri, melyet Keyes egyedi hangulatú világteremtése, saját maga által kreált szavak és mitológia tesz emlékezetessé. A magyarul is olvasható Váltott isten gyermekeivel Keyes már bizonyította, mennyire egyedi hangot üt meg fantasyregényeivel, a The Briar King bebizonyítja, mit hoz ki egy középkorias világból.
Piers Anthony – THE SOURCE OF MAGIC
Egy évvel a Varázslat Kaméleonnak eseményei után járunk. Bink, miután letelepedett feleségével, Trent királytól azt a megbízást kapta, hogy kutassa fel a varázslás forrását Xanth világán, amihez segítői is akadnak. Ám a varázslás hatalmas erő, amire más hatalmaknak is fáj a foguk, Binknek pedig az életéért kell megküzdenie, hogy teljesítse küldetését.
Terry Pratchett – THE LAST HERO
Az ember megöregszik és meghal, ezt az igazságot mindenki kénytelen elfogadni. Kivéve, ha az ember egy tisztességes fosztogatásban és epikusabbnál epikusabb kalandokban megőszült barbár, mert akkor nem fogja lenyelni a békát, hanem lenyeleti mással. Mondjuk azzal, aki váltig állítja, hogy a béka nyálkás és emiatt amúgy is könnyen csúszik. Mikor egyik bajtársával egy félre nyelt uborka végez, Cohen, a barbár, gondol egyet, és elhatározza, megmutatja az isteneknek, mi fán terem az irónia. Ha az első hős ellopta a tüzet az istenektől, akkor az utolsó hős majd visszaviszi. Kamatostól. Az istenek képébe, ízelítőt adva a halandóságból. Azonban egy apró probléma akad: istenek nélkül Korongvilágra is pusztulás vár.
Ezt megakadályozandó hárman indulnak ellenküldetésre: Vasöntőfi Karrott, aki a rend őreként bárkit képes letartóztatni, Leonard da Quirm polihisztor, aki a csapat járművét működteti, valamint Széltoló, azon kevés emberek egyike, aki találkozott Cohennel és túlélte. E bátor emberek – és Széltoló – kezében van hát az egész világ sorsa Sir Terry Pratchett 27. Korongvilág regényében.
Gaura Ágnes – ÁTKOZOTT BALSZERENCSE
Borbíró Borbála, Magyarország egyetlen vámpirológusa mostanában nem túl szerencsés. Mi több, egyenesen balszerencsés. És bármennyire is igyekszik elhessegetni a gondolatot, erre csak egyetlen magyarázat létezik: valaki megátkozta őt. De ki lehet az, és mégis, miért kezd egyre furcsábban viselkedni körülötte mindenki? A Fantasztikus Kéziratok Éjszakáján felfedezett írónő második regénye nem árul zsákbamacskát: magyar nyakra magyar szemfog! (Már megjelent.)
Alfred Bester: AZ ARCNÉLKÜLI EMBER
A jövő a telepaták világa, akik jóra és rosszra is használhatják képességüket. Ám mi történik, ha két mesteri telepata kerül szembe egymással: az egyikük gyilkos, a másik rendőr. Alfred Bester méltán népszerű regénye megjelenésekor elnyerte az első Hugo-díjat, és máig kedvelt olvasmánynak számít. Idehaza a régi Galaktikában jelent meg folytatásokban Ámon László fantasztikus grafikáival, most pedig könyv alakban is kézbe vehetik majd az olvasók.
Piers Anthony: FTHOR
A tavaly megjelent Khton folytatása, amelyben Aton Öt fia, Arlo, a Khton pokolbolygó szülöttének is végig kell járnia mitikus utazását, ahogy apjának is. Egy komor hangulatú történet, melyben ezúttal a skandináv mítoszok világa köszön vissza az olvasóra.
KALANDOK A MARSON
Ebben a novellaválogatásban a XX. századi első felének klasszikus sci-fi novellái kerülnek bemutatásra. Bár mind más és más, mindegyikben központi szerepet kap a Vörös Bolygó, amely kalandok, ármány, veszély és csodák birodalma. A szerzők közt találjuk többek között Henry Kuttnert vagy Edmond Hamiltont.
További várható kiadványok: Jo Walton – A király neve, David Gemmell – Fall of Kings, David Gemmell – Lion of Macedon, David Gemmell – Dark Prince, Terry Pratchett – Amazing Maurice
FUMAX kiadó:
James S. A. Corey: LEVIATÁN ÉBREDÉSE
Májusban érkezik 2011 egyik legnagyobb sci-fi durranása, az utóbbi évek legjobbnak tartott új űroperája. A James S. A Corey álnév két írót takar, Daniel Abrahamot, a kortárs fantasy író generáció egyik legsikeresebb és legtehetségesebb tagját, illetve Ty Francket, aki George R. R. Martin asszisztense.
A tavaly Hugo-jelölt sci-fi regényben egy zsúfolt Naprendszert ismerhetünk meg, ahol űrállomások, kolóniák és űrhajók hálózatában emberek miriádjai élnek. A szűkös erőforrások feletti marakodás bármikor háborút robbanthat ki, eközben viszont talán a legfontosabb kérdés, hogy sikerül-e egy ceresi detektívnek egy eltűnt lány nyomára bukkannia, illetve hogy mely hatalom hajói támadnak meg minden ok nélkül egy jégszállítót. Ezekre a kérdésekre hamarosan a magyar olvasók is választ kaphatnak (mi a tavalyi Hugo-jelölések sorra vételekor írtunk a regényről).
Mark Lawrence – TÖVISEK KIRÁLYA
A Tövisek hercegében Honorous Jorg Ancrath jött, látott és győzött. Sikeresen teljesítette saját magának tett fogadalmát, és magát királyként megkoronázva anyja és testvére gyilkosának trónjára ült. Hamar megtanulja azonban, hogy megtartani valamit talán még nehezebb, mint megszerezni, miközben kísérti a múlt, és az ellene illetve általa elkövetett kegyetlenkedések kezdik felőrölni. Azonban tisztában van vele, nem hagyhatja el magát, ugyanis ellenfeleit nem győzheti le nyers erővel, csak fondorlattal. Márpedig az ellenségei között akad az a személy is, akitől az ármánykodás művészetét tanulta. A széthullott birodalom második kötete tavaly augusztusban jelent meg angol nyelven, és idén magyarul is olvashatjuk a Fu-max kiadó gondozásában.
Áprilisban jön a Nem vagyok sorozatgyilkos díjnyertes folytatása, a SZÖRNYETEG ÚR Dan Wells-től, illetve a kiadó legsikeresebb sorozatának, az Assassin’s Creednek legújabb kötete a FORSAKEN.
Szintén májusban érkezik Michael J. Sullivan Riryia krónikák, a 2. kötetét az AVEMPARTHÁT (lehetséges magyar cím: Az elfek tornya)
Május-június tájékára tervezik a Dr. Csont regények szerzőnőjének, Kathy Reichs-nek első ifjúsági regényét a VIRALS (munkacím: Fertőzöttek), amely egy remek krimi/thriller némi szuperhős beütéssel.
2013. februárjában pedig James Swallow DEUSZ-EX: IKAROSZ-HATÁS című könyve lesz, amely a Deus Ex videójátékok világában játszódó, de önálló cyberpunk akció sci-fi történet.
GALAKTIKA:
Adam Wisniewski-Snerg: A LATOR EVANGÉLIUMA (Arka)
A halála után felfedezett és Lem után a legfontosabb lengyel SF szerzőként számon tartott író regényében Philip K. Dick műveihez hasonló, furcsa világot teremt, ahol a főhős hamarosan műemberek és mű tárgyak közé kerül, az élete pedig kezd nagyon különös fordulatot venni. A kérdés, hogy a valóság változott meg, vagy valami más bújik meg a háttérben – esetleg az egész világ egy hazugság?
Brian W. Aldiss: SZUPERÁLLAM
Idén olvashatunk közel húsz év után újra a brit fantasztikus irodalom nagy öregjétől, Brian W. Aldisstől magyarul. A 2002-es regényében a közeljövő hatalmas európai államának életébe pillanthatunk bele, a szerző pedig számos problémát feszeget. Mindeközben megismerkedhetünk a Jupiter holdja, az Európa felé tartó expedícióval is.
Diana Wynne Jones – A MERLIN-ÖSSZEESKÜVÉS
Egy párhuzamos világban a varázslás mindennapos, Roddy pedig, aki két varázsló lánya, egy utazó udvarházban szolgál, ami Blest szigetét, Angliát járja. Azonban valaki uralma alá akarja hajtani a világot és a mágiát, Roddy pedig csak egyet tehet, varázsigével segítséget hív. Azonban egyáltalán nem egy nagy varázsló érkezik segítségére, hanem Nick Mallory, egy fiú a mi világunkból.
Robert J. Sawyer: WWW WATCH és WONDER
Caitlin Decter egy különleges szerkezetnek köszönhetően képessé vált a látásra, ám egyszersmind valami mást is megtalált. A világháló szövevényében valami új kezd mozgolódni, valami, ami teljesen megváltoztatja azt, amit tudunk. A kanadai szerző tavaly megjelent WWW – Világtalan című regényének folytatásai a klasszikus sci-fi hagyományát viszik tovább.
Robert Charles Wilson újabb könyv (Julian Comstock vagy a Mysterium? Esetleg a Blind Lake.)
Nem teljesen hivatalos információ, de ezévtől a Galaktika elkezdi kiadni CHARLES STROSS regényeit. Hogy melyikkel kezdi, azt még nem tudni, mi örülnénk például akár a GLASSHOUSE-nak.
Szintén elképzelhető, hogy a 10 év után újra regénnyel jelentkező David Brin: EXISTENCE című regénye is megjelenhet idén. Nemrég írtunk is a regényről.
Várható még elvileg Marina és Szergej Gyacsenko – Metamorfózis 2. – (Az Alexandra és a Teremtés gyermekei világában játszódó regény, de nem közvetlen folytatás)
Arkagyij és Borisz Sztrugackij: STALKER
Arthur C. Clarke– Michael P. Kube-Mcdowell: Trigger (tavalyról átcsúszott)
Vajon milyen hatása lenne egy olyan szerkezetnek, ami semlegesíteni tudna minden nitrát alapú robbanóanyagot? Mi történne a hadsereggel, a terroristákkal és mit szól egy ilyen eszközhöz a társadalom?
Harry Harrison – RETURN TO EDEN
Az Éden-trilógia harmadik kötetében egy olyan Földön játszódik a cselekmény, ahol a dinoszauruszok intelligenssé váltak, szerves technológiájukkal pedig szinte bármire képesek. Ám mikor egy új kontinensen összeakadnak az emberekkel, megindul a harc a bolygóért és a túlélésért. Reméljük, idén befejeződik a trilógia.
További WALKING DEAD képregények a nagysikerű sorozatbók, eddig az első 5 rész jelent meg magyarul.
Az alapszituáció végtelenül egyszerű és némileg emlékeztet a 28 nappal később című film felütésére. Hősünk, Rick egy kórházi szobában tér magához hosszú kómából és kénytelen szembesülni azzal, hogy az általa ismert világ teljesen összeomlott, romjain pedig csupán az emberi természet valódi értékeivel lehet életben maradni: leleményességgel, talpraesettséggel és jól fejlett túlélőösztönnel. Persze az sem árt, ha az ember megőrzi a józan eszét.
Az utcákat ugyanis valaha volt bankárok, bandatagok, orvosok, többgyermekes anyák és óvodások rothadó tetemei róják (meg úgy általában a társadalmunk minden rétege képviselteti magát), egyetlen céltól vezérelve: hogy élő húsba vájhassák töredezett fogukat és csillapítsák örökösen mardosó éhségüket. Kirkman a képregényes körökben lassan legendának számító rajzolóval, Tony Moore-al (lásd a Fear Agent és a The Exterminators címeket) vállvetve igyekszik megfelelni az alaphelyzetnek és kielégíteni a legvérmesebb fantáziával megáldott zombirajongók elvárásait is. Teszik mindezt meglehetős sikerrel, a fekete-fehér látványvilág és a szürke árnyalatainak használatával (vagy éppen annak ellenére).
KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ:
Brent Weeks – A FEKETE PRIZMA
Brent Weeks az utóbbi évek feltörekvő és tehetséges írónemzedékének tagja, akinek második sorozatát a Könyvmolyképző idén márciusban indítja útnak. A Fekete Prizma egyszerre tipikus és formabontó, hisz az egyik főszereplő egy árva fiú, aki azonban ezúttal nem tehetséges és vonzó, hanem kövér és ügyefogyott kamasz, akiről kiderül, hogy apja a világ leghatalmasabb embere, a Prizma, Gavin Guille. Gavin révén ezúttal már a történet elején szembesülünk azzal, milyen a másik véglet, amikor egy hős révbe ér: a férfi gazdag, befolyásos és nem mellékesen a világ legerősebb varázstudója. A fekete prizma azonban nem csak apa és gyermek kapcsolatát ecseteli, hanem egy kibontakozó polgárháborúét. A háttérben pedig ott lappang Gavin titka a testvérével több mint tíz éve folytatott háború kapcsán.
Weeks regénye kevésbé akciódús, mint a már magyarul is olvasható Éjangyal trilógia, de a karakterek ugyanolyan jól kidolgozottak, a mágiarendszer pedig még merészebb: színekkel operál. A négyrészes sorozat második kötetét, a The Blinding Knife-ot a Fantasy Faction weboldal az év fantasyjének választotta.
LIBRI KIADÓ:
Benedek Szabolcs: VÉRTANÚ
Befejeződik a Vértrilógia, melynek első két része nekünk tetszett. A harmadik kötetben még inkább fokozódnak a cselekmények: az egyik szálon, 1920-ban Trianonnal, Tanácsköztársasággal, románokkal meg spanyolnáthával; a másik szálon pedig egyenesen Mátyás király és Vlad Tepes udvarába utazunk. A kiadó ígérete szerint a végére összeáll a kép, és így a trilógia kerek egésznek tekinthető.
Isaac Marion: ELEVEN TESTEK
Ez egy Rómeó és Júlia-történet, de zombira és emberre hangolva. A New York Times bestsellerlistáját is megjárt regény kifinomult humorérzékkel, társadalomkritikától sem mentes iróniával mond el egy eredeti zombis történetet. A regényből készült film kinti premierje már megvolt, de sajnos itthon nem várható a film bemutatója, pedig az első percek alapján ígéretesnek tűnik.
Mikkel Birkegaard: ÁRNYAK KÖNYVTÁRA (munkacím)
A fiatal dán szerző a zajos hazai siker után a külföld meghódítására készül ezzel a 2007-es, misztikus elemekkel átszőtt történelmi thrillerrel. Jon Campelli apja halála után megörökli annak koppenhágai antikváriumát. A hely azonban nemcsak poros könyveknek ad helyet, hanem egy olyan titkos társaságnak is, amely képes a könyveken, pontosabban az olvasáson keresztül manipulálni az embereket. Ez a társaság azonban nem napjainkban alakult, hiszen története a híres alexandriai könyvtárig nyúlik vissza, most azonban valakik el akarják pusztítani – ebbe a játszmába kapcsolódik be Jon is.
Miklya Anna: JONAS(munkacím)
A szépirodalmi köteteiről ismert fiatal írónő első kötete kirándulás az ifjúsági sci-fi disztópia egyre népesebb vizére. Egy olyan világban játszódik, amelyben az emberiség háborúban áll a földönkívüliekkel. Azért, hogy a békét legalább a bolygón fenntartsák és a csata a világűrre korlátozódjon, a Földön erősen centralizált, mindent kontrollálni akaró kormányzat alakul. A regény főhőse – ellentétben az alzsáner bevett gyakorlatától – egy fiú, aki két társával sodródik bele az eseményekbe.
TYPOTEX KIADÓ:
Folytatódik a Science in fiction sorozat:
1791. december 5. éjszakáján minden idők egyik legzseniálisabb zeneszerzője az ágyában haldoklik. Másnap reggel pedig egy nagyon furcsa szobában ébred, s azt tapasztalja, hogy nagyon furcsa ruhák vannak rajta. Nem talál magyarázatot az őt körülvevő bizarr dolgokra: fény világlik gyertya nélkül, muzsika szól zenekar nélkül, melegség van tűz nélkül, és fényes csövek vizet bocsátanak ki. Most a pokol tornácán van vagy a paradicsomban? Csak egyetlen magyarázata lehetséges az isteni küldetésnek, amely a 21. századba röpítette: meg kell komponálnia rekviemjét.
Ernando Cavazzoni: A HOLDKÓROSOK EPOSZA
Főhősünk, Salvini – aki egyre riasztóbb történéseknek lesz tanúja holdtöltekor – a vidéki tájat járva egy különös jelenség nyomába ered: emberek palackpostát húznak fel a kutak mélyéről és még hangokat is kihallanak onnan. Ami eztán jön, az felteszi a pontot Salvini vizsgálódására: azon veszi magát, hogy a helybéliek mind színészek, kartonból van a házuk, ebből előjönnek, előadják a show műsorukat, majd szétröhögik magukat azon, hogy milyen hülyére vették a közönséget. Aztán találkozik az elöljárójukkal, és végülis ez a regény egy teljesen szürreális fonata az epizódoknak, teljesen szürreális figurákkal és eseményekkel. Például: van benne egy férfi, aki intim viszonyt ápol a konyhai készülékeivel, és egy nő, aki képes fajdkakassá válni párzási rituáléja közben.
EGYÉB OLYAN KÖNYVEK, AMIK VALÓSZÍNŰLEG MEGJELENNEK IDÉN, DE MÉG NEM TUDNI HOL:
Jane Rogers: THE TESTAMENT OF JESSIE LAMB
Egy tizenhat éves lány naplót ír. Naplót arról, hogy milyen felnőni egy olyan világban, amely mintha a sajátunk lenne, mégis gyökeresen megváltozott. Milyen élni egy olyan világban, ahol már csak évtizedei maradtak az emberiségnek. És mit jelent megtalálni a reményt. Jane Rogers prózája pár bekezdésen belül magával ragad, a könyvhöz köt, és nem ereszt, akárcsak a bicikliláncok Jessie Lamb bokáin, amiket apja kattintott rá.
Daryl Gregory:RAISING STONY MAYHALL
1968-ban, nem sokkal az első, és hetvenezer áldozat árán elfojtott zombijárvány után Wanda Mayhall hazafelé tart három kislányával, Alice-szel, Chelsea-vel és Junie-val, amikor az út szélén egy halott kamaszlányt találnak, karjaiban egy halott csecsemővel. Amikor magukkal viszik a már kihűlt gyermeket, az kinyitja a szemét. A szíve azonban továbbra sem ver.
John Mayhall, „Stony” nem lélegzik, nem eszik, mégis eleven. Wanda azonnal rájön, micsoda, és elhatározza, hogy elrejti, mert ha a hatóságok tudomást szereznének róla, azt tennék a csecsemővel, amit a többi zombival: főbe lőnék és elégetnék. A Mayhall család és a szomszédos, koreai Cho-ék szövetkeznek, hogy megőrizzék Stony létezésének titkát.
Jo Walton: AMONG OTHERS, a tavalyi év legtöbb díjat nyert regénye is megjelenik idén.
Volt egyszer egy boszorkány, aki a világ fölötti uralom megszerzésére törekedve semmitől nem riadt vissza. Volt egyszer egy ikerpár, akik meg akarták állítani, és a tündérek segítségével, hatalmas áldozatok árán sikerült is megmenteniük a világot. Ez a regény arról szól, mi történt aztán. És a sci-firől és a könyvtári könyvek illatáról, a vonaton olvasásról, a karasz kereséséről és a történetek szeretetéről és a lelkesedésről, ami valósággá teszi a fikciót.
És a végére, űropera rajongóknak egy meglepetés.
Úgy tűnik, idén újra lesz Peter F. Hamilton-regény magyar nyelven (Update: a DELTA VISION adja ki a regényt), ha minden igaz, a PANDORA’S STAR, ami egy sodró lendületű, monumentális, modern űropera, némi hard-scifi látásmóddal fűszerezve. Azt gondoljuk, Hamilton esetében ez egy nagyon jó választás (régi kritikánkat itt olvashatjátok). Féreglyukak által összekapcsolt emberi Nemzetközösség, újjáéledő űrhajózás és egy különös rejtély: két távoli csillag, amiket mintha valakik egyszerűen „lekapcsoltak” volna. Az ott lakók gyaníthatóan elzárkóztak valami elől, és ez azt is jelenti, hogy odakint ismeretlen ellenség tartózkodik, ami akár a Nemzetközösséget is veszélyeztetheti…
Melyik könyveket várjátok a leginkább?
Hozzászólások
[cikkbot további írásai]
Azt tudja valaki China Miévilletől miért nem az Iron Council jön, ha már két részét kiadták a Bas-Lag trilógiának? Egyáltalán tervbe van-e véve, hogy valaha kiadják magyarul?
Idén jön az Iron Council is a Metropolis Mediától.
Én is naprakészen tartom a 2013-as sci-fi és fantasy könyvmegjelenéseket itt:
http://profunduslibrum.blogspot.hu/2013/01/mar-bejelentett-2013-as-megjelenesek.html
profundislibrum: igen, az összeállításnál remek kiindulópont volt a blogod.
wcb: a választ megadták, az Iron Council a Metropolisnál van, így az Agave csak egy másik Miéville-t tud kiadni (reméljük a nagy Miéville-kiadási lelkesedés megmarad a továbbiakban is.)
Ez is egy jó év lesz (pláne, hogy vannak még olyan kötetek, amiket rebesgetnek, hogy kijönnek idén… )
ÉS egyébként, csak hogy ne hazudtoljam meg magam:
HAMILTON, HAMILTON, HAMILTON!
Nagyszerű felhozatal! Űroperából sosem elég és jobbnál jobb címeket látok ebben a kategóriában.
Külön öröm a két Reynolds regény.
„Idén jön az Iron Council is a Metropolis Mediától.” Ezen most jót kacagtam, köszönöm. Hány éve is ígérgetik, miközben még el sem kezdték lefordíttatni?
A várható termés egyébként nagyszerű, most hirtelen talán Hamiltonnak örülök a legjobban, ha csak egyet kellene megnevezni. Nem volt várható, csak reménykedtem benne. Biztosan jön? De tényleg, tutibiztosan? Nem hülyéskedtek? Komolyan? C-:
Locke Lamora 2-t (meg 3-at, 4-et, stb.) a népnek! De legalábbis nekem… 🙂
Alister: A Locke Lamora 3 kiadása hosszú évek óta húzódik az angolszász piacon a szerző betegsége miatt, idén „talán” kijön, és a Republic of Thieves címet viseli.
Orosz népellenes mesék is csak kijön idén, az nem sorolható ide? Lehet, hogy inkább szépirodalom, de akkor is fantasztikus kategória másrészről.
Illetve a Vaják-Tündevér ennyire bizonytalan? Ha elvileg tavaly év végére ígérték, csak készen lesz idén… legalábbis nagyon remélem.
A felsoroltakból nagyon nehéz lenne választani, melyiket várom leginkább, de talán az Endymion felemelkedését…
wcb: csak megerősíteni tudom a fentieket, az Iron Council évekkel ezelőtt beragadt a Galaktikánál, a Konzulvárost, ami egy teljesen független regény, az Agave adja ki.
profunduslibrum: „Idén jön az Iron Council is a Metropolis Mediától.
Ezt elég valószínűtlennek tartom, legalábbis én, mint fordító erről nem tudok. Persze még előkerülhet a téma az év második felében, de jelenleg semmi ilyesmiről nincsen szó. Kicsit magamat ismétlem most, de minden évben tervezik a kiadást, 2010-ben le is fordítottam egy részét, aztán leállították az egészet. Azóta semmi sem történt a magyar változattal, és jelenleg sincsen rá felkérésem. (Vagy valaki más dolgozik rajta, amin kicsit meglepődnék.)
Sandman 5-öt hiába várjátok, a Cartaphilus már kinyilatkozta, hogy idén semmilyen képregényt nem fognak kiadni, így a régóta tervezett From Hellt sem.
A meropolis media listáját idén is fenntartásokkal kezelem, valahogy sok az ígéret és nagy címek közül csak töredék jelenik meg. A Iron Council-ben nem bizakodom, mindig van valami kifogásuk h miért nem adják ki; sztem hamarabb kerül el tőlük a jog, mint kiadnák. De én már évek óta Metropolis ellenes vagyok a kiadói hozzáállásuk miatt, szval lehet h idén csodát tesznek. Viszont a többi…Ad Astra összes, Agave összes, a két Reynolds és persze a 2. Lamora regény is nagyon érdekel és még sorolhatnám. Jó látni egyébként h az eddig számomra perifériára szorult kiadók is egyre komolyabb felhozatallal jönnek ki(lásd: FUMAX,Alexandra) A Szukits listáját azért hiányolom, nem gyengén beindult náluk a WH40K és Star wars gépezet, ami nem elhanyagolható dolog. Drága év lesz megint. A SANDMANért pedig hatalmas kár lenne, legalább évente egyet a teljesség kedvéért kiadhatnának belőle, ha már mást nem is folytatnak.
Örülök, hogy megjelenik az Embassytown, mert angolul nem olyan jól tudók is megismerhetik végre. Jobban szerettem volna azonban ha a The City and the City lát magyarul napvilágot, mert szerintem jobb, mint a Konzulváros (ez utóbbiban van egy szerintem unalmas, vontatott rész), rövidebb is, plusz Hugót is nyert.
Az Iron Councilt – nekem – év végére ígérték, de nem mondom kétszer sem, hogy jobban tudom, mint a fordítója! 🙂
A Szukits Warhammer-es könyveinek listáját én önként és dalolva vállalom, hogy karban tartom a blogon! 🙂
A Locke Lamora körül nagy a hallgatás, elvileg tényleg jön a második rész magyarul idén, bár nekem a tavaly karácsony is későn lett volna már. (Nem is tudtam egyébként, hogy szegény szerzője beteg, gyógyulást neki!)
Szukits:
Váltottam velük pár üzenetet a Facebook-oldalukon a Frank Herbert életműkiadás kapcsán. Azt mondták, úgy tűnik, hogy sikerült előrelépést elérniük az ügyben, és ha minden jól megy, év végén jön is az első kötete (kilencesere terezik). Azt még nem tudják megmondani, hogy melyikbe, mi kerül (többek között azt sem, hogy a már másfél-két évvel ezelőtt elkezdett fordítása a Destination: Void mikorra várható).
Könyvmolyképző:
Megint lemaradt Joe Abercrombie ‘Best Served Cold’ c. kötetének ajánlója, az is várható idén.
Alexandra:
Az egyik Tükörálarctól tudom a DV-fórumáról, hogy a Kornya Zsoltnak már csak kisebb szövegkiigazítások és elvileg féltucat fejezet újrafordítása van hátra, tehát a Lázálom újra kiadása konkrétnak is vehető (elvileg már tavaly év végén megjelent volna, csak kicsit elcsúsztak , részben a MM-műhely szakmai munkájából eredően).
Delta Vison:
Dave Duncan ‘Tales of the King’s Blades’-sorozata is megjelenik, az Endless.hu-n szintén volt róla ajánló.
http://www.endless.hu/dave-duncan-es-a-tale-of-king%e2%80%99s-blades-sorozat
profunduslibrum: attól, hogy én nem tudok róla, simán tervezhetik az Iron Councilt év végére 🙂
az Alexandra Steven Eriksont folytatja azért?
Ajánlom nekik. A 2012-es év is hiányos volt a malazák nélkül!
arky: A Harangszó a kopókért tavaly mindenestől elkészült. Azt hiszem, a borítóval támadtak gondok, ezért csúszott át idén tavaszra. A Dust of Dreams már a fordítónál van (aki mostanság fog hozzá :)).
A_Nagy_Levin: Még egy jó hír, én már magamban temettem a sorozatot.
Pratchett!!!
Ez meg a Kolibritől jön:
Maggot Moon
http://www.candlewick.com/media_view.asp?vtype=flv&width=384&height=288&url=book_files%2F0763665533.bov.1.flv&isbn=0763665533&cid&format=all
Megkérdeztem az Alexandrát én is, hogy mi van a malazákkal, de még nincs éves kiadói tervük. Mindenesetre jó hír, hogy a Harangszó a kopókért már kész, akkor csak-csak jön már! 🙂
vajon a Dust of Dreams cirka 1000 oldalát mennyi idő lefordítani/legépelni? 🙂
Kitartást a fordítónak!!!
Nagyon várom a Gyacsenkót, az előzmény nálam top 10-es.
Némi kiegészítés.
Metropolis negyedéves tervek:
-Adam Wisniewski-Snerg: A lator evangéliuma (megjelent)
-Brian W. Aldiss: Szuperállam (február vége)
-Richard Adams: The Plague Dogs (március)
-Diana Wynne-Jones: Trónörökös (március)
-Arthur C. Clarke: Földfény (március)
-Indrek Halgra (április, nem adtak meg címet)
-A. és B. Sztrugackij: Trojka (április)
-Robert J. Sawyer: WWW:Watch (Ápr.)
-Clive Barker: Abarat (ápr.)
GBK klubkiadvány:
-G.K. Chesterton: A vándorló kocsma (február)
+
Egy Agave Facebook közlemény szerint Banks Feersum Endjinn kötetének magyar címe „Félemmetes géjpezet” lesz, és ápriliban várható.
Kedves Barátaim!
Felfedeztem vitájukat a net-en, ahol is az SF írás témakörét járják körül. Evvel kapcsolatban, ha megengedik, én is megosztanám Önökkel néhány gondolatomat. Az alábbi írás a 2013. ZsP pályázaton indult OSIRIS FIAI regényem, a zsűri elnökének és a zsűri egyik tagjának kritikai észrevételeinek néhány pontjára adott válaszom. (Mindkét teljes kritikai értékelés olvasható a net-en.)
Kedves Asszonyom! Tisztelt Uram!
Dr. S. Sárdi Margit és Vásárhelyi Lajos!
Mindenek előtt megköszönöm Önök, és a többi zsűri tag fáradozását, hogy ezt a nem kevés türelmet és kitartást igénylő értékelési munkát voltak szívesek elvégezni.
Értékelésük lehet jó is, lehet kevésbé jó is… Önök nyilván kiváló szakemberek, akik tökéletesen tisztában vannak az írás, mint szakma, fortélyaival. Evvel én nem vitatkozom.
Viszont, megkülönböztetett tisztelettel, vitatnám néhány kritikai észrevételüket.
„A regény:
Hagyományos sf attribútumok gyűjteménye. A történet is elég hagyományos.”
– írják. – Igen! De hát, mi is lenne más? A science fiction, a világot megújítani szándékozó ideák hömpölygő, sziporkázó írás-folyama, mindig is ötletparádé volt. Nehezen tudom elképzelni, hogy van olyan SF, futurológiai vagy technológiai ötlet, amivel ne foglalkozott volna már valaki. (Tekintve, ha mást nem is: az évente megjelenő több ezer, sőt több tízezer írást.) Különben sem hiszem, hogy úgy kell novellát vagy regényt írni, hogy az ember szerez egy „Témák az íráshoz kisokosoknak” tipp füzetet, abban megnézi van-e még olyan tétel, ami nincs kipipálva. Ha talál ilyet, nagyboldogan megfejeli egy akár ezerszer feldolgozott – mondjuk vadnyugati vagy kvázi vadnyugati – történettel… és már készen is van a nagy „mű”. A másik stratégia: az író jelölt körül pillog, megnézi mit ír más. Mi most a menő? Mi a trendi?… Akár összebeszélünk, elosztjuk az anyagot – gondolja. Az a legfontosabb: új stílust találjunk. És gyorsan, gyorsan!… Új stílust, úgy írjunk, ahogyan még nem írt senki! Modernül! Még és még modernebbül! Divatosabb legyen a divatosnál… amerikaibb az amerikainál. Mátrixosabb a mátrixnál… hogy a nagy Philip K. leszédüljön irigységében a magasságbeli felhőkről.
De hát nem ez a lényeg! … Mert ez nemigen fontos! Sőt! Nem is fontos!
A mondanivaló, az elgondoztatni való: az, ami a lényeg!
„Viszont rengeteg benne az ellentmondás.”
– írják Önök!… Ez így van! Az egész könyv, az „Osiris fiai”, másról sem szól csak erről. Az ellentmondásokról. Pontosan arról, hogy a világunk milyen elképesztően bonyolult, mennyire átláthatatlanná és veszélyessé válhat, a megszokottnak mennyire ellentmondó, azaz ellentmondásos lehet.
Mellesleg: ebben a témában tudom ajánlani Brian Greene – Az elegáns univerzum – szuperhúrokat népszerűsítő könyvét. Igazán érdemes elolvasni. Akár többször is. A könyvből megtudjuk a mai tudomány álláspontját a világunk mélyszerkezetéről, megtudjuk a ma legvalószínűbbnek tűnő fizikai igazságokat.
Ebből néhány „ellentmondás”.
Ha az egyébként is eszméletlenül kis méretű dimenziókat, minél jobban megtekerjük, minden kisebbnél kisebb helyre szorítjuk őket, mi történik: a dimenziók nőni kezdenek. Egyre nagyobbak lesznek. Valami minél kisebb, annál nagyobb! Ez is ellentmondás! A végén a legkisebb nagyobb lehet akár az Univerzumnál is!
Aztán ahol egy ok bármilyen okozatot előidézhet. Még saját magát az okot (!) is. Sőt! A múlt eltörölheti a jelent, mi több, a jövőt is! Ellentétben a materialisták célkitűzésével, akik a múltat szerették volna végképp eltörölni… Ellentmondás? Igen!
Ahol a részecskék csupán csak apró lehetőségek, és annyival kisebbek az atommagnál, mint az atommag a Tejútrendszerünknél. Ez nem ellentmondás, hanem a meghökkentést előidéző tény. Mert ez a valódi valóság! Az én könyvem eseményei meglepőek, meghökkentők, mert olykor nem a látszat valóság, hanem a „valódi valóság” közelében vannak.
Egy elképesztően kicsi térkapszulában nem maradhat tovább a részecske, mint egy időmomentum! Tovább kell lépnie. Lehet, hogy ide fog kerülni a következő pillanatban, lehet, hogy oda! Lehet, hogy az Androméda-köd egyik gázfelhőjének egyik elektronjába!
Ahol egy leszakadt részecskehab apró buborékából hatalmas univerzum sarjadhat ki.
… Mi ez ha nem a tökéletes, teljes káosz?!
… És mégis? – erről jut eszembe – Kvázi rendezett kozmoszban élünk! De mi hidalja át ezt az iszonyú különbséget, ami a káosz és a mi kozmoszunk között van?
… Ki a Nagy Áthidaló?… Ki határozza meg a minden irgalmatlanul nagyszámú részecske következő lépését? Vagy csak a tudatnélküli valószínűségek dolgoznak? Nem lehet, hogy esetleg szisztematikusan épít Valaki?
… Hát mégis csak Ő lenne?
… Hát bizony az Univerzum ilyen bonyolult, szövevényes lehet. Ezt a SF irodalomban is meg lehet próbálni visszatükrözni!
„A szerző nem figyel arra, hogy az idegenek nem használhatnak földi kifejezéseket.”
Hűha! … Idegenek? Végül is emberek, nem? Még akkor is, ha szerencsétlen génmanipulált, hátukból, az oldalukból kiálló szuperkopoltyúik ellenére is – anathbeli, eltorzított emberek!!!… A történet a Sirius rendszerben játszódik. A Nap szomszédságában. A Sirius – a Földtől mért irdatlan nagy távolsága ellenére is – elképesztően közel van, mondjuk egy másik galaxishoz képest. A majdani földi kirajzás nagy valószínűséggel, a közelség miatt, a nevezett Sirius irányába terelődik majd. Tehát az osirisbeli emberek: „nemrég a Földről érkezett” emberek és nyilván földi szokásokat, mértékeket használnak. (Például akár a Föld forgását idéző órát.)
„Tehát nem lehet egy munkagép 10 kilométerre, és hasonlók. De ez másoknál is megtörténik. Inkább mesélnek, minthogy a szövegre is figyelnének.”
Nem értem? Mivel kellene mérni az Osirisen a távolságokat?… Az Osiris negyed délkörének 10 milliomod részével? Vagy a Egyes bura Grandjának könyök hosszával? Miért nem jó a jó öreg kilométer? Lehet, hogy bennem van a hiba? Talán nem tudok róla, hogy a SF írók megállapodtak, ezentúl a távolságot, kiterjedést műveikben köbfényév per hektopaszkálban adják meg!… Vagy esetleg a Prométheusz StarGate űrhajó hosszának századrészével?…
Nem tudom! Fogalmam sincs.
Inkább mesélek? De hát ez a dolgom. A szövegre persze tényleg figyelni kell! Különben irtó nagy zöldségeket ír le az ember.
„Idegenszerű és megalapozatlan a Grand arctalan, despotikus uralma a Velencei Köztársaság legsötétebb évtizedeinek szellemében”
Demokrácia vagy diktatúra? A társadalomműködtetés több évezredes talánya. Én nem vagyok elmosva a demokráciától. A megoldás: talán egy közjót megvalósító szerkezet lehetne, aki/amely egyszemélyben, diktatórikusan működne.
„a regény mindenekelőtt az olvasó érzéki lehengerlésére törekszik, a művészi megvalósítás minden más elemét háttérbe tolja.”
Attól, hogy valaki ismeri a különböző vésők használatát, megtanulta a munkafogásokat… még nem fafaragó művész… Az alkotó tevékenység rendkívül szubjektív dolog. Csak egy darab „papír” és egy „toll” áll rendelkezésére, és evvel kell „csodát” tennie. Az ember valójában teljesen magára van utalva. Igazából nem segíthet a legjobb barát, a legjobb tanács, a legjobb mentor sem! Mindenképpen meg kell ragadnia az olvasó figyelmét! Ehhez jó egy szimpatikus hős jellemfejlődésének ábrázolása, jó egy izgalmas történet, de jó lehet az érzéki lehengerlés vagy a meglepetések ereje is.
Még valami: az embernek meg kell lenni a szilárd meggyőződésének… hogy a művével segíteni akar! Nem sikert elérni, nem pénzt szerezni, nem feltűnni… hanem segíteni! Lehet írni bármiről, sőt szinte bárhogyan is lehet írni, mégis minden olvasásra szánt alkotásnak küldetése van!
Igen! Küldetése…
A legbelső és általában ki nem mondott cél: a világunkban mindenütt meglévő és rendkívül pusztító diszharmónia elleni küzdelem!… és még van ennél is fontosabb dolog: sőt az igazán és egyedül fontos dolog: az alkotást mély és valódi humánumnak, igazi emberféltő humánumnak kell áthatnia és az alkotásnak ezt a humánumot kell szolgálnia!!!!!! Ha ez nincs: egészen biztos: a mű nem sokat ér!… Bármennyire is csillog egyébként! A mű többi jellemzője: másodlagos. Csak a belső logikájának kell megfelelnie.
„Antea jelleme következetlen: a Grand és az egykori feleség funkciója elhihetetlenül gyorsan váltja egymást.”
Ezért SF az „Osiris fiai”.
A külső történések is roppant felgyorsulnak. Nagy sebességű óriási tömegek, hihetetlenül gyorsan megállnak, elindulnak, vagy eltűnnek. Ilyen jelenségek a fizika törvényei szerint nem lehetségesek. Erre csak az Astarte űrhajó szupercivilizációja, vagy a „Hold”, mint bámulatos jelenség, dimenzió keverő ereje képes. Mindezek célja, hogy megmentsék Proitot. Ez a „mozgás” képződik le a főszereplők gyors jellemfejlődésére.
„… és nagy pesszimizmusra vall, hogy az Anath történetének áttekintett évezredeiben minden vezető és politikus vagy buta, vagy önző, vagy hatalommániás, vagy ezek tetszőleges kombinációi.”
Ez valószínűleg attól van, hogy igen rossz véleményem van a mai politikusokról.(Tisztelet annak az egy-két kivételnek.) De nézhetjük az utóbbi néhány évszázad jelentős politikusait is: Metternich, Napóleon, Hitler, Sztálin, Roosevelt vagy Churchill – valójában hatalomtól megszállott tömeggyilkosok voltak.
„Ha az Anathon lehetséges milliárdokat pusztítani el bombával vagy mesterségesen előidézett természeti katasztrófával, hogy-hogy nem találták föl az anathiak a születésszabályozás legegyszerűbb módját, és dobálták le a leánycsecsemőket egy ottani Tajgetoszról?”
Jókat mond, kedves professzor asszony! Tajgetosz?… Elképzelhetetlen és lehetetlen! A politikusok képmutatóak!… És jól leplezik a bűneiket! Erre való a demokrácia, a szemforgatók művészete. Ahol mindig minden disznóságot, aljasságot el lehet tusolni. A választókat meg állandóan becsapják a média segítségével. (A gulág rabszolgái lelkesen éltették Sztálint.) Sohasem ismernék be, hogy valójában tömeggyilkosok. A jövő politikusai a gyilkosságokat, a túlszaporodást elhárító népirtást mindig valami magasztos eszmével, fennkölt ideával fogják megindokolni.
Az Anathon tulajdonképpen parlamentális demokrácia van. A városok lakossága retteg a „géptől”, amely demokratikusan, „azonos eséllyel”, bármikor kihúzhatja, és eutanáziára utalhatja őket. A városokon kívüli lakosság, pedig a szó szoros értelmében, emberbolyokban él, szörnyűséges módon.
61. „Nem produkál napszerű jelenséget, ha a kupola alatt fúziós reaktort vontatnak keresztül.”
Természetesen nem az ITER-X625.-öt vontatják keresztül, hanem egy nagyteljesítményű Napot imitáló világító testet.
85. „A rengeteg fémhulladéktól használhatatlan az iránytűje.” Ez a szupermodern civilizáció nem használta a giroszkopikus iránytűt?
Persze, hogy használta. Továbbá az Anathon használtak szuperszonikus csodákat, földalattjárókat, 45-ös coltokat és pléh darabokból eszkábált bugyli bicskákat is. A gazdag városi rabszolgatartók mindent elkövettek, hogy az emberbolyok lakóit (a népet,) egyre csak a kőkorszak szintje alá nyomják. Ne jussanak sem modern, sem elavult fegyverekhez. Ez létérdekük volt. A nép pedig mindent felhasznált elemi érdekei védelmében, még régészeti ócskaságokat is. Az Anath civilizációja erősen retrográd civilizáció. Egyre nagyobb értéke volt még a legócskább fém szerszámnak is.
148. A Mars és a Vénusz szintén földszerű bolygók! A földszerű–nem földszerű megkülönböztetés a gázóriásokat választja le a bolygók csoportjáról
Továbbá vannak erős mágneses térrel rendelkező, lemez tektonikai mozgást mutató, vastag szilárd kéreggel (min. 100 km) rendelkező, nagynyomású atmoszférát birtokló vulkanikusbolygók, szénhidrogén óceánokat hordozó bolygók is. A gázóriásokkal a szilárd felszínű (kérgű) bolygókat kell szembeállítani.
Még egyszer a könyvről.
Tulajdonképpen az „Osiris fiai”: antiutópia. Nagyon sok minden van benne, összezsúfolva.
Sokszor eléri a regénybe önthető alkotás határait. Cselekménye abszurd történet, itt-ott iróniával megspékelve. Végül is célja figyelemfelkeltő felkiáltójelet képezni!
Vigyázzatok, mert elaltatnak benneteket!
Végül is:
Asszonyom! Már bocsásson meg! Ki kell mondanom, de nem tudom udvariasabban.
Ahogy az értékelését olvastam, Ön azt érzékeltette velem, hogy az adott témában ön milyen megoldásokat választott volna, ha történetesen nem én, hanem ön írja ezt a regényt. Hogyan bonyolította volna a történetet, hogyan kreált volna, és hogyan oldott volna meg konfliktusokat, milyen jellemeket szerepeltetett volna… stb.
De én más vagyok.
A munkát elvégeztem. Pénzt, sikert, vállveregetést, jó szót, vagy akár apró elismerést… sosem vártam. Nem ez volt a dolgom. Én a munkát féltésből végeztem. Mert féltem ezt a vacak bolygót! … Féltem a sok gonosz embertől, féltem a kiirtott őserdők miatt, féltem az elpusztuló talaj miatt, féltem az ostoba, lelketlen, felelősséget nem vállaló génmanipulátoroktól. Féltem az eszelős túlszaporodástól. Féltem azoktól a 90 éves politikus varangyoktól, akik könnyedén odavetik: márpedig háborúra szükség van!!!
Én a feladatomat teljesítettem… a munkát elvégeztem.
A többi már nem rajtam múlik….
Budapest, 2014. január 9.
Szeretettel és barátsággal üdvözli Önöket
Gödri Botond
Köszönjük, már olvastuk a másik topicban, aki akart válaszolt is rá. 🙂