Robert Charles Wilson három magyarul megjelent művével már a jobban ismert kortárs külföldi sci-fi szerzők közé tartozik, mégis van még több kiemelkedő regénye, amit egyelőre csak az idegen nyelveken olvasó közönség ismerhet meg. Ezek közé tartozik a Mysterium is, amelyben egy amerikai kisváros váratlanul egy másik világba csöppen.
Two Rivers hétköznapi michigani városka, határában egy titkos kutatólaboratórium működik. Aztán egy éjjel valami robbanásféle történik a laborban, a város pedig eltűnik a lakói által ismert világból. Az utak erdőkben érnek véget, a telefonvonalak megszakadnak, elektromosság nincs, a rádióadók valami egész különös adást sugároznak. Néhány napon belül pedig megérkeznek az új világ lakói, akik katonai igazgatást vezetnek be az „eretnekek” városában.
Az új világban ugyanis a gnosztikus kereszténység az uralkodó vallás, számos istennel és félistennel, a politikai és a vallási hatalom egy kézben van a francia-angol vezető réteg kezében. A technikai színvonal valahol a mi 20. századunk első felének felel meg, az Egyesült Államok északkeleti területein fekvő állam pedig folyamatosan harcban áll a déli vidékek „spaniárdjaival”. Two Rivers egyszerre információforrás és a pokol kapuja.
Wilson több karakter sorsát kíséri figyelemmel: Dexter Graham, a történelemtanár mindenben ellenszegül a hatóságoknak; Howard Poole, a labor városban lakó munkatársa arra törekszik, hogy a hatóságok észre se vegyék. Evelyn Woodward korábbi szeretőjét, Grahamet cseréli le a várost felügyelő egyik „proctorra”; a tizenkét éves Clifford Stockton Dexterhez hasonlóan lázadóként lép fel. Linneth Stone antropológusnő ugyan az új világ ügynöke, mégis Grahamékhez csatlakozik.
De hogyan is lehet megoldani egy ilyen szituációt? A legjobb lenne valahogy visszajuttatni a várost az eredeti helyére – ez Poole álláspontja. De ahhoz be kell jutni a laboratóriumba, ahol talán még életben lehet Alan Stern, Poole zseni nagybátyja, a kísérlet irányítója. Bár valójában csak naplójegyzeteiben jelenik meg, a regény központi figurája Alan Stern, aki minden történés mögött ott áll.
A regény legnagyobb erőssége a világ érzékletes ábrázolása. Bár nem hagyományos értelemben vett alternatív történelmi regény – hiszen itt a világ jellemzői bizonyos fokig megmagyaráztatnak –, mégis hihető, plasztikus képet kapunk a kora kereszténység szektái hitén alapuló világnézetről, az az által uralt civilizációról. Emellett alaposan megismerkedünk a fontosabb karakterekkel is, meghatározó jelentőségű Graham élete tragédiája – részegen, egy tűzben elvesztette feleségét és gyermekét – és Poole bensőséges kapcsolata nagybátyjával.
Robert Charles Wilson
Anélkül, hogy elárulnám a megoldást, annyit jegyeznék meg, hogy Wilson regénye – legalábbis a vége Philip K. Dick Figyel az ég című munkáját idézte fel bennem. Talán nem véletlen, hogy a regény meg is kapta az 1994. évi Philip K. Dick-díjat – viszont Wilson talán még pesszimistább volt, mint az előkép szerzője.
További információ:
- A szerző Pörgés-ciklusának harmadik darabja július 5-én jelent meg Vortex címmel, remélhetőleg hamar napvilágot lát magyarul is.
- Hamarosan egy Theodore Sturgeon díjas novellát és egy interjút is olvashattok a szerzővel az SFmagon.
Link:
Robert Charles Wilson honlapja
Hozzászólások
[adeptus további írásai]
