Úgy tűnik, a Végjáték kedvelői számára egy régen várt, idilli világ következik, hiszen a Dáin kiadó újrakiadása után most az Alexandra kiadó elkezdte megjelentetni az Árnyék sorozatot is (mégpedig kifejezetten olvasóbarát árazással). Elsőként már kapható az Ender árnyéka (Ender’s shadow), és a kiadó annyira komolyan gondolja a sorozatot, hogy a következő kötet, A hegemón árnyéka már a szerkesztési fázisban tart, és ha minden jól megy, még idén szintén megjelenik.
Ha már itt tartunk, Orson Scott Card regényei meglehetősen sajátságos utat jártak be idehaza, szinte minden regénye más kiadónál jelent meg. Kezdte még a Móra a Végjátékkal, amit aztán a Valhalla Páholy két kötetre bontott A holtak szószólójával követett (Végjáték 2 és 3. címmel), aminek az az érdekessége, hogy manapság már a regény második kötetét szinte lehetetlen beszerezni, mert miután a nagy példányszámban kinyomott első kötet nem úgy fogyott, ahogy remélték, a második kötet példányszámából alaposan visszanyestek.
Ezt követte a Szukits jóvoltából a 3. kötet, a Fajirtás, aminek fájdalmas sikertelensége miatt a mai napig nem jelent meg az Ender ciklus lezáró kötete, a Children of the Mind. Eközben a Kalandor kiadó elkezdte kiadni Card World Fantasy-díjas sorozatát, a Teremtő Alvint, de az ötödik kötet után ez is elhalt (mellette még a Múltfigyelőket kiadták azért.) Most jött a Dáin a Végjátékkal, amit a Galaktika elöl happoltak el (utóbbi már meg is hirdette a megjelenést), végül most az Alexandra belekezdett az Árnyék sorozatba.
Az Ender árnyéka különös könyv. Card az előszóban el is tűnődik, hogy minek nevezze, társregénynek vagy párhuzamos regénynek, mivel ugyanazt a történetet meséli el, mint a Végjáték, csakhogy az egyik mellékszereplő, Bean szemszögéből. Persze Bean külön életet él, Enderrel először a könyv második felében találkozik, és a Végjátékból már ismerős jelenetekben meglepő húzások, fordulatok bújnak meg.
Bean, a négyéves árva Rotterdam utcáin küzd a túlélésért, bandákba verődött utcakölykök között próbál érvényesülni. Már ekkor megmutatkozik a fiú rendkívüli, szinte emberfeletti intelligenciája és memóriája. Bean nem szociális alkat, nem is kedveli túlzottan társait, és nem tud velük kapcsolatot teremteni, pöttömsége miatt szinte észre sem veszik. Azonban ezt kiválóan ellensúlyozza éles eszűségével, ami által remekül tud a háttérből nála nagyobb gyerekeket manipulálni.
Ezen képességeire felfigyelnek, és Bean hamarosan a Hadiskolában találja magát, mint a legkiemelkedőbb adottságú diákok egyike. Bean a saját szabályai alapján játszik, és keresi az iskola értelmét, funkcióját, hogy aztán félelmetesen gyorsan átlássa az egész iskola szerepét, sőt, azt is kikövetkezteti, hogy mire használják őket a hangyok elleni háborúban.
Bean érkezésekor Ender Wiggint társai már istenítik, tisztelt vagy gyűlölt szuperdiák, Bean számára egyfajta láthatatlan mumus lesz, egy méltó ellenfél, akivel versenyre kelhet. Amikor azonban Bean az Ender által vezetett Sárkány hadtest tagjává válik, megérti, hogy mi is valójában az iskola kiemelkedő képességű gyerekeinek szerepe a háborúban.
Talán meglepő kijelentés, de Bean története számomra jóval erőteljesebbnek tűnik, mint a Végjátékban Enderé, még akkor is, ha itt hatványozottan túlzásnak érzem a gyerekzsenik gondolkodását, amit a többé-kevésbé elfogadható magyarázat sem old fel teljesen.
Card olyan professzionálisan építi fel a helyenként Endernél jóval intelligensebb és emberfelettibb Bean jellemét, hogy egyúttal Ender karakterét is sokkal izgalmasabbá teszi. Kihasználja a Végjátékban gyaníthatóan nem szándékosan hagyott kiskapukat (pl. a Sárkány hadtest utolsó összecsapása két másik hadtest ellen), egészen meghökkentő csavarokkal is szolgál a Végjáték olvasói számára, még a végső összecsapás során is.
A két könyv tehát kiteljesíti, kiegészíti egymást, és az Ender árnyéka úgy tud egy önálló és kerek történet lenni, hogy ugyanakkor rengeteget ad hozzá a Végjáték, és Ender Wiggin jelleméhez is. Ugyan nem szükséges a Végjáték ismerete, de ártani nem árt szerintem.
További információk:
– Orson Scott Card az egyetlen író, aki a Végjáték és A holtak szószólója című regényével, két egymást követő évben megnyerte a Hugo- és Nebula-díjat.
– Az Árnyék sorozat 5 kötetből áll: az Ender árnyékát három, egymáshoz szorosabban követő regény követi, A Hegemón árnyéka, az Árnyékbábok (Shadowpuppets), Az Óriás árnyéka (Shadow of the Giant) és a Shadows in Flights.
– A regény nem a Dáin féle újrafordítás kifejezéseit, hanem az eredeti, Móra kiadás terminológiáját használja, azaz a csótányok helyett visszatártek a hangyok. (Persze, apró változtatások azért vannak.)
Hozzászólások
[hackett további írásai]
Dícséretes az Alexandra szorgalma.
Remélem a maradék kötetekre is marad a nagy lendületből!
Egyébként nem négy, hanem öt regényből áll a sorozat. Az ötödik kötet idén jelent meg, „Shadows in Flight” címmel.
A Teremtő Alvin sorozat is nagyon jó de ahogy a kiadók mostanában kiadnak könyveket nagyon elment a kedvem a vásárlástól. Bedobják néha puhakötéssel aztán ha sikeres akkor a következő kötetek keménykötéssel jelennek meg (az elsőt újra kiadva) a könyvespolcon meg hülyén néznek ki egymás mellett de az árak már úgy elszálltak hogy nem engedhetem meg magamnak hogy megvegyem újból. Vagy ha nem jön be a könyv akkor fél-egy év múlva töredékáron megvásárolható én meg foghatom a fejem hogy kiadtam érte a sok ezret. Arról ne is beszélve hogy ha beleszeretek egy sorozatba sose tudhatom megjelenik-e egyáltalán a folytatás. A fordítások minőségéről nem is szólva… És mint a Teremtő Alvin példája is mutatja, sose tudhatom megjelenik-e a sorozat minden kötete. A bosszankodások ellenére azért örülök hogy ez is megjelenik, rá is nézek a kiadó honlapjára 🙂 Vagy mégis várjak egy fél évet a leárazásra? 😉
Érdemes megjegyezni, hogy a fordítás nem igazodott a Dáin-féle új fordításhoz. Tehát hangyok vannak benne és nem csótányok.
Fules:
Jogos, a Shadows in Flightot elfelejtettem, javítottam is.
elmouse:
Tulajdonképpen semelyik fordításhoz nem ragaszkodik mereven, a Mórához képest is van változtatás, pl. a kifejezetten zavaró „toon” kifejezés is magyar értelmet nyert. Hangyok/csótányok tekintetében nyilván megoszlik a tetszésindex, én azért örülök a hangy kifejezés visszatértének.
Hackett:
Ennyire még nem mélyedtem bele. Vagyis még semennyire, csak a polcra tettem fel. 🙂
A hangy dolgot is a hátán olvastam.
Igazán nem volt szép dolog tőled, hogy lelőtted a cikkötletem. 😛
adeptus:
Azért szerintem nem, csak egy-két apróságot csepegtettem, de bőven lenne még itt kifejteni.:)
No, nézzük, hozzá tudok-e szólni? DBL
DBL: Nem kell ám elhinni a szervernek, hogy nem működik. 😉
Adeptus…
De, igen…
Az elmúlt több hónapban, rengeteg alkalommal bejelentkeztem újra, hogy belső tag legyek.
A rendszer megadta z új paramétereket, aztán minden maradt a régiben. Névtelen maradtam…
Kicsit fárasztó..
Például a Card könyvről szóló elképzelés megírása…
DBL
Ezeknek a könyveknek a kiadását nem tervezik?
„Szálka isten szemében” folytatása
„Örök háború” folytatásai
„Világok őre” folytatása
Hátha valaki többet tud ez ügyben. Mert ugye mindegyik a letehetetlen-kihagyhatatlan kategóriába tartozik 🙂
scifilover:
A Világok őrének, Őrök világa címen lesz folytatása. Már fent van G. honlapján az előkészületben lévő könyvek között.
Az rök háborúnak lesz újrakiadása idén, szintén a G.-nál, csak remélni tudom hogy később a folytatásokat is megjelentetik.
A szálkáról nem is tudtam hogy van folytatása, de elég reménytelennek tűnik. Legalábbis nem hallottam róla semmit.
A Szálka Isten szemébennek nem folytatása, hanem második kötete van A szálkák címmel, az viszont már régen megjelent, én legalábbis kb. másfél éve kölcsönöztem ki a Szabó Ervinből.
Megnéztem, tényleg van folytatása „The Gripping Hand” címmel. Sőt egy novella is játszódik a szálkák világában Reflex címmel.
Adeptus, te az első regény magyar kiadásáról beszélsz, ami „jó” magyar szokás szerint kettévágva jelent meg, különböző címen.
Ahá. Megint tanultam valamit.
Köszi az infót fules!
Igen, én is a „The gripping hand”-re gondoltam, nem a két kötetben kiadott egyetlen könyv második kötetére.:) Nem tudom van-e olyan sci-fi rajongó, akinek ez nem tetszett.. Olvastam a tartalmát is a folytatásnak és szerintem nagyon jó ez is! A novelláról nem tudtam.
Az örök háború folytatásaiban nem vagyok biztos, mennyire lenne siker, mivel az első rész kerek egész volt, lezárt és úgy tökéletes, ahogy van. De elolvasnám, az biztos!
A Világok őre folytatásának nagyon örülök. Tavaly olvastam és nagyon tetszett a kitalált világ. Az alapötlet ugye a Világok házból származik, de nagyon szépen újragondolta a szerző és egy hangulatos, lebilincselő regény lett az eredménye.
Egy komment erejéig visszakanyarodnék még kedvenc „szálkáimhoz”. 🙂 Most olvastam éppen, hogy megjelent a sorozat harmadik része is Outies címmel 2010-ben…
10 perce végeztem ki az Ender árnyékát. Nem okozott csalódást, ez pedig a lehető legnagyobb dicséret a klasszikus elődje után. Nagyon jó a könyv, teljesen más megvilágításba helyezi a Végjátékot. Egyetlen pici csalódás volt bennem a történetben (csak ezt a momentumot emelem ki, nem akarom nagyon elemezni történteket), amikor Bean beküzdötte magát a szellőzőjáratokba, a tanárok rögtön rájönnek mit csinált és azonnal hónapokat ugrik a történet ezen a ponton. Sokkal több lehetőség lett volna ebben szerintem. Úgy látszik nem merte vállalni az író, hogy Bean bebarangolja a teljes űrállomást a szellőző járatokban és felderítse az összes titkot. Kár… 🙂
Mindenkinek olvasnia kell ezt a kitűnő könyvet!
Nekem is tetszett, reggel fejeztem be, de már a Shadow of the Hegemont-t olvasom, annyira beszippantja az embert ez a világ…
A Végjátékot vmi eszméletlen régen olvastam – de ez is azok közé a regények közé tartozott, amely mély nyomot hagyott bennem – újra olvasva sem csalódtam, most is letehetetlen volt és az Ender árnyéka is…:)
Irigyellek! De hátha kiadják majd a sorozat többi tagját is egyszer… 🙂
scifilover:
A cikk első bekezdése szerint még idén várható magyarul A hegemón árnyéka is.:)