SFmag

Nemrég írtunk Mandics György és M. Veress Zsuzsanna disztópiatrilógiájának második darabjáról, A gubólakókról. Abban a társadalom alapja az emberek gleichschaltolása volt. A trilógia harmadik, zárókötetében a nemi élet drasztikus korlátozásával teremtenek totalitárius rendszert.

A Heraklidák előző világmodelljük összeomlása után sem adták fel a tökéletes világ megteremtésének tervét. Kerüneia professzor a társadalom stabilizálását a szexualitás kontroll alatt tartásával látja elérhetőnek. Célszerűnek tűnik a szarvasoknál bevált gyakorlat: a párzás időszakhoz kötött, csak a párviadalokban győztes bikáknak jut osztályrészül, és természetesen az ünők sem választhatnak szabadon párt. Hogy a szabályok kijátszását elkerüljék, a létrehozott szarvaslényeket egy zárt burokkal látták el és élőhelyükül a tenger fenekét adták. A társadalom csúcsán, akárcsak a gubókban, a Gigantomat áll.

A regény szerkezetileg követi a korábbi darabok mintáját: a történet lazán összefüggő novellák által bontakozik ki, de a visszatérő karakterek és motívumok egységes egésszé teszik A dromoszt. Maga a dromosz a szarvasviadalok helyszíne, a győztes bikák “háreme” is itt kap helyet.

Bár a szabályokat a nemiség határozza meg – a valódi szarvasokhoz hasonlóan itt is a rigyetés ideje szabja meg a reprodukció ritmusát – A dromosz lényege nem a szexuális kontextus, noha természetesen ezzel kapcsolatos problémafelvetések is jelen vannak, különösen szabad párválasztás és a női egyenjogúság kérdése. A párzás és az azt megelőző küzdelmek a hatalmi hierarchia alapját jelentik, minden sikeres küzdés után gyarapodik a szarvasok agancsa, a legnagyobb tekintélynek a húsznál is több ágacskás agancsot viselő bikák örvendenek, míg a gyengébbek a társadalom páriái. Így jön létre Szarvasföld arisztokráciája és alávetett rétege.

Meghatározó eleme a világnak a propaganda. A szarvas alapvetően szabad és boldog, mindezt a Gigantomat jóindulatának köszönheti, amelynek dicsőítésére dalok, csasztuskák születnek. Persze a rendszer kitermeli saját ellenségeit a sikertelen küzdők és a MENSA képviselte szellemi elit személyében. A Gigantomat azonban robotjai és a besúgóhálózat hathatós segítségével őrzi pozícióját minden totalitárius rendszer elkerülhetetlen bukásáig.

A trilógia első két darabjában is rendkívül erős volt a rendszerkritika, a szerzőpárost ezt itt a végletekig fokozta. Maró gúny és romantika egyaránt jelen van a regényben, ezúttal a kezdés is zökkenőmentes: megjelenésekor, 1992-ben már nem kellett tartani a Ceausescu-rezsim cenzúrájától. Mégis ellenére elmarad a várt optimizmus: ahogy a romániai forradalom is több kérdést vetett fel. mint amennyire választ adott, Szarvasföld sem válik kánaáná a mű végére.

Rendkívül politikus műről van szó, és bár a történelmi háttér alapos ismerete nem feltétlenül szükséges elolvasásához, teljes mértékben csak a Ceausescu-rendszer és a véres romániai rendszerváltás eseményeinek tükrében élvezhető a regény. Mivel a trilógia kötetei önállóan is megállják a helyüket, bátran ajánljuk a disztópiák kedvelőinek mind ezt a regényt, mind előzményeit.

Hasznos információk:

• A regényt a bukaresti Kriterion Kiadó jelentette meg.

Hozzászólások

hozzászólás