Archívum

Sok esetben nem jó ötlet egy trilógiát a harmadik kötet olvasásával kezdeni: de vannak kivételek. N. K. Jemisin olyan ügyesen írta meg Inheritance-trilógiájának zárókötetét, hogy az tökéletesen értelmezhető volt az előzmények ismerete nélkül is, továbbá minden a sztori szempontjából lényeges részletük kiderült a könyvből.

H. G. Wells alzsánert teremtő alkotása, Az időgép első ízben 1895-ben jelent meg. Számos folytatást írtak neki, Stephen Baxternek a száz éves évfordulóra megjelent alkotása azért (is) különleges, mert Wells hagyatékának gondozói hivatalos folytatásnak ismerték el.

Kurd Laßwitzról a magyar sci-fi kedvelő közönség zöme csak a róla elnevezett, legrangosabb német tudományos-fantasztikus irodalmi díj névadójaként hallott. Pedig több novella és egy regény is megjelent tőle Magyarországon nyomtatásban – igaz ez utóbbi utoljára 1923-ban. Az alábbiakban erről a legismertebb Laßwitz-műről, a Két bolygónról lesz szó.

Philip K. Dick műveiben jobbára a mi valóságunktól igen nagy mértékben eltérő, különleges világokat mutat be – elég ha az Ubikra, a Kizökkent időre vagy akár a Palmer Eldritch három stigmájára gondolni. A posztumusz megjelent Timothy Archer lélekvándorlása csak minimális mértékben variálja a valós eseményeket, így az is megkérdőjelezhető, sci-fivel van-e dolgunk.

Oliver Henkel – akinek bemutatkozó regényét már ismertettük oldalunkon – a német alternatív történelemírás legjelesebb képviselője, amit a szakma is elismer: nem véletlen, hogy a Die Zeitmaschine Karls des Grossen után 2003-ban a Kaisertag (Császárnap) is Német Science Fiction-díjban részesült.

A mindenkori slágerzenék, ha a dallamuk netán fogós is, szöveg terén ritkán kényeztetnek el bennünket. Pedig egy ütős zene egy jó történettel kiegészítve még hatásosabb lehet. A power metalt játszó Iced Earth, jobban mondva annak egyetlen állandó tagja, Jon Schaffer, mindig is vonzódott a jó fantasztikus történetekhez, több számuk dolgoz fel SF témát.

A dolgok jelentős leegyszerűsítése lenne Andreas Eschbachot Németország legnépszerűbb science fiction szerzőjének nevezni. Nem mintha nem lenne elég népszerű, de távolról sem csak sci-fit ír, hiszen már a 2010-ben Kurd Laßwitz-díjjal jutalmazott Ein König für Deutschland (Németország királya) is csak megkötésekkel tekinthető annak, az Eine Billion Dollar (Egybillió dollár) pedig egyáltalán nem. A Herr aller Dinge (Mindenek ura) viszont a science fiction művekkel szembeni minden elvárásnak eleget tesz. Némelyiket meg is haladja.

Az időutazásos történetek egyik legrégibb közhelye, hogy valaki visszautazik a múltba megölni Hitlert. Aztán akár sikerrel jár, akár nem, a világ nem lesz jobb. Az elsősorban komikusként ismert Stephen Fry is ezt a nagyrészt lerágott csontot választotta 1996-os regénye (erdeti címe: Making History) témájául, de hozzá tudott tenni annyi pluszt, hogy érdemes legyen ezt is elolvasni.

Ha az ismertség egyenes arányban állna a tehetséggel, a brit Arena valószínűleg a legnagyobb fesztiválokon vendégeskedne – de a valóságban még a szűken vett zenei stílus, a progresszív hard rock rajongói közül is viszonylag kevesen ismerik őket. A 2005-ös Pepper’s Ghost lemez a prog zenék kedvelői mellett a spekulatív fikció és a képregények kedvelőinek is tartogatott felfedeznivalót.

Az Eli könyve egy poszt-apokaliptikus világban játszódó film, melyben egy férfi útját kísérhetjük figyelemmel élethivatása beteljesítéséig. Központi szerepet játszik benne a Biblia, amely egyszerre a remény forrása és hatalmi tényező.

Idén Uwe Post Walpar Tonnraffir und der Zeigefinger Gottes (Walpar Tonnraffir és Isten mutatóujja) című szatirikus regénye nyerte el a német sci-fi legrangosabb elismerését, a Kurd Laßwitz-díjat és a Német Science Fiction-díjat. Már a regény elolvasása előtt is szkeptikus voltam, hiszen a német humor népszerűsége az angol szakácsművészetével vetekszik.

Stephen King: A bura alatt

Küldte adeptus - Kategória: irodalom - 18 hozzászólás

Haven, Springfield, Chester’s Mill. Három amerikai kisváros, melyeket óriási burával szigeteltek el a külvilágtól. A rémkoppantók Havenjében a lényeg a menekülés megakadályozása volt, a Simpsons-játékfilmben a világot akarták megvédeni Homer Simpson hazájától. Chester’s Millbe, A bura alatt helyszínébe egyszerűen belebotlott egy magasabb rendű intelligencia.

Nem csak sci-fi rajongók álma, hogy néha vissza lehessen forgatni az időt. Az idő természete és ezáltal az időutazás problematikája a hétköznapi embereken túl a természettudósokat is izgatja. Többségük azonban nem megy olyan messzire, mint Ronald Mallett, aki kész tervekkel rendelkezik egy időgép megépítéséhez.

A nyereményjáték után máris itt az ismertető a Világok őréről.
Lukjanyenko bevezetése a magyar könyvpiacra véleményem szerint a Metropolis Media egyik legjobb döntése volt. Világalkotó képessége kiváló és az általa bemutatott orosz világ sokkal közelebb áll a magyar valósághoz, mint a nyugati művek helyszínei. Ezúttal a sci-fi kitérő után ismét egy vérbeli városi fantasyt kaptunk kézhez, amelynek ugyan akadnak hibái, de mindenképpen élvezetes olvasmány.

2011. július 24-én nyílt meg a Millenáris Teátrum Piros-Fekete Galériájában az LFG.hu művészeti aloldalának jubileumi kiállítása. Az ünneplés apropója a 3000. kép feltöltése volt, de aki megtekinti az oldalt vagy a kiállítást – ez utóbbira augusztus 6-ig van lehetőség –, az meggyőződhet róla, hogy a mennyiség mellett a minőség is a gyűjtemény erényei közé tartozik.

Robert Charles Wilson három magyarul megjelent művével már a jobban ismert kortárs külföldi sci-fi szerzők közé tartozik, mégis van még több kiemelkedő regénye, amit egyelőre csak az idegen nyelveken olvasó közönség ismerhet meg. Ezek közé tartozik a Mysterium is, amelyben egy amerikai kisváros váratlanul egy másik világba csöppen.

A tervek szerint az Atlantis július 8-án megkezdődött missziójával ér véget az Amerikai Egyesült Államok űrrepülőprogramja. A küldetés során utánpótlást szállítanak a Nemzetközi Űrállomásra: nem egy grandiózus befejezés. Stephen Baxter 1997-es regényében szintén véget ér a program, de egy sokkal merészebb akcióval.

Jane Yolen 1992-es regénye a realista regény és a fantasy közötti határvonalon helyezkedik el. A mű a fiatal amerikai lány, Rebecca története, aki nagyanyjának, Naminak annak halála előtt ígéretet tesz, hogy felkutatja annak a család előtt ismeretlen múltját.

A klónozás kedvelt témája a science fiction filmeknek és a határterületen mozgó alkotásoknak. Fliegauf Benedek 2010-es német-francia-magyar koprodukcióban készült filmje igazából csak alapötletében sci-fi, de mindenképpen érdemes a figyelemre, hiszen komoly erkölcsi kérdéseket feszeget magas művészi színvonalon.

Arjen „Anthony” Lucassen nem hétköznapi jelenség – persze melyik rockzenész az? Nem csak az teszi érdekessé, hogy egyidejűleg öt bandát irányít, hanem az is, hogy időről időre egy-egy konceptlemez erejéig kiváló zenészeket és énekeseket trombitál össze. A mi szemünkben pedig a legizgalmasabb tény, hogy Star One nevű együttesének valamennyi száma a sci-fi filmtörténet egy-egy klasszikusát dolgozza fel.



Keresés az oldalon