Stephen King művei ritkán kerülik el az adaptációt. Általában filmek vagy minisorozatok készülnek a horrorkirály alkotásaiból, de a Setét Torony-ciklusba a kitartó próbálkozás ellenére mindeddig beletört a mozisok bicskája. Aki viszont ragaszkodik a képi megjelenítéshez, azoknak kiváló választás a Marvel képregénysorozata, melynek első két kötete a Cartaphilus kiadó jóvoltából magyarul is elérhető.
E sorok szerzője távolról sem mondható képregény-rajongónak – valahol a Csodálatos Pókember első magyar megjelenésénél elvesztette a fonalat – de King- és Torony-fanatikusként nyilvánvaló volt, hogy előbb-utóbb meg kell ismerkedni ezzel a médiummal is. Különösen, miután kezébe vette a képregény első kötetét a könyvesboltban. A Torony-könyvek borítói is gyönyörűek voltak, itt pedig mindjárt egy (ill. több) egész kötetnyit kapunk a minőségi festményekből. Itt jegyezném meg, hogy a Bihari-féle fordítással szembeni előítéleteim miatt az angol eredetit vettem meg.
Sok mindent el lehet mondani a Torony-univerzumról – ebből nem keveset már el is mondtunk az SFmagon -, egyik legszembetűnőbb jellemzője viszont, hogy igen hosszú, ráadásul Roland múltjáról számos kérdést nem válaszol meg. Nem volt könnyű tehát az alkotóknak kitalálni, hogyan fogjanak neki a sorozatnak. Úgyhogy elkezdték a legelején: Roland fegyverforgatóvá avatásakor vesszük fel a mese vonalát, majd rövidesen útnak indulunk a Roland, Cuthbert és Alain alkotta ka-tettel Mejisbe, hogy felderítsük a lázadó John Farson mesterkedéseit.
A képregény borítója és a fiatal Roland Deschain
Innentől kezdetét veszi a regényciklus negyedik kötete, azaz a Varázsló és üveg története Susan Delgado és Roland Deschain szerelmi történetével, a Nagy Koporsóvadászokkal, Cöosi Reával és a regények olvasói számára jól ismert többi szereplővel. A képeken kívül azonban a történetben is ad többletet a kötet: jobban megismerjük a varázsló Marten és a lázadók kapcsolatát, megismerkedhetünk magával Farsonnal, megpillanthatjuk a Bíbor Királyt (mindketten szörnyként vannak ábrázolva), még azt is megtudhatjuk, miért van szüksége a Jó Embernek Mejis olajára. A sztori egyebekben hű a regényhez, az igazi pluszt logikus módon az illusztrációk jelentik.
És itt kell megemlítenünk a többi nevet is Kingén kívül: Robin Furth Torony-szakértőként segítette a stáb munkáját. Peter David írta meg magát a storyboardot, melyből aztán Jae Lee és Richard Isanove teremtette meg Midworld sajátos atmoszféráját. A karakterek rajzai szinte teljesen megfelelnek a róluk korábban alkotott képeknek, különösen Eldred Jonas és Susan Delgado, akik tényleg szinte megszólalásig megfelelnek leírásuknak.
A regény viszonylag megnyugtatóan zárja le a mesét, ezzel szemben itt jól látható, hogy szükséges a folytatás. Alig fél évvel A harcos születése (Gunslinger Born) megjelenése után napvilágot is látott a Hosszú hazaút (The Long Road Home), amely Rolandék Gileádba való visszatéréséről szól. Ebben a sorozatban illetve annak kötetváltozatában már jóval több a regénysorozatból ismeretlen elem.
A Ka-Tet
A Gunslinger Bornt és folytatásait nyugodt szívvel ajánlom a Torony-univerzum valamennyi rajongójának, de úgy vélem, a képregények azon rajongóinak sem okoz csalódást, akik eddig nem ismerték a regényeket.
További információk:
A képregénysorozatnak két folyama jelent meg angol nyelven, az első a Jericho Hill-i csatáig és Gileád bukásáig viszi el a történetet, a második pedig a regények kezdetekor veszi fel a fonalat.
Az első két kötet magyarul is megjelent a Cartaphilus gondozásában, remélhetőleg a többire is sor kerül idővel.
Hozzászólások
["; echo the_author_posts_link(); echo " további írásai]"; } else { print '
A cikk írója nem adta meg az LFG.HU-s azonosítóját (vagy nincs neki).'; } ?>
