A közelmúltban bemutattunk egy olyan könyvet Oliver Henkeltől, amely az amerikai polgárháborút alternatív valóságban ábrázolta. Harry Turtledove, az alternatív történelmek amerikai nagymestere The Guns of the South című művében többek között azt mutatja be, egy váratlan technikai ugrás hogyan befolyásolhatta volna a harcok végkimenetelét.
1864-et írunk: túl vagyunk Gettysburgön, az Amerikai Államok Konföderációja anyagi és emberi erőforrásai végén jár. Jól tudja ezt a szürkekabátos hadsereg főparancsnoka, Robert E. Lee tábornok is, de az egyszerű közkatonák számára is látszik, hogy a jenkiknek kedveznek a körülmények. Úgy tűnik, csak a csoda mentheti meg a déli államokat attól, hogy beolvasszák őket az Unióba. És a csoda meg is érkezik egy Andries Rhoodie nevű, furcsa akcentussal beszélő férfi személyében. Ő ugyanis újfajta, az eddigieknél sokkal hatékonyabb ismétlőpuskákkal látná el a hadsereget potom pénzért: AK-47-esekkel.
Időutazós történetet kapunk tehát, azonban mint általában az alternatív történelmet időutazással magyarázó műveknék, itt sem a technikai részletek állnak a központban. A regény alapötlete az utószó tanúsága szerint egy baráti beszélgetésből született. A szerző egy ismerőse felvetette, vajon mi lett volna a polgárháború kimenetele, ha Kalasnyikovai lettek volna a délieknek. Írókkal nem lehet úgy élcelődni, hogy ne fenyegessen a novellizáció veszélye. Turtledove a vicces felvetést komolyan végiggondolta: mennyiben változtathatta volna meg Amerika sorsát a hatalmas technológiai ugrás, közben pedig a történelemkönyveknél sokkal árnyaltabb képet nyújt a hadviselő felekről katonai és politikai téren egyaránt. Fontos kérdése a könyvnek az is, milyen árat kell fizetni a születőfélben lévő nemzetnek a függetlenség esélyéért.
Egy nem túl nagy tehetséggel megáldott író gyorsan rövidre zárta volna a hadműveletek történetét: a déliek gépkarabélyaikkal halomra lövik az északiakat, majd meghódítják az Unió területét. Turtledove ennél sokkal alaposabb, figyel arra, hogy a technikai fölény nem minden esetben írja fölül a szám- és ellátásbeli különbségeket, a Konföderáció célját sem a hódításban, hanem saját önrendelkezésük megtartásában látja. És az, hogy Rhodie-ék a történelemkönyvekből ismerik a mi valóságunk eseményeit, csak addig jelent előnyt, amíg a harcok döntő fordulatot nem vesznek.
Természetesen nem maradhat ki a történetből a rabszolgaság kérdése sem, de a kép itt sem fekete-fehér: északon is vannak rabszolgák, és a déliek közül is vannak, akik hajlandóak lennének lemondani az intézményről. Nem így az America Will Break jövőből érkezett emberei, akiknek hollandos hangzású nevei már a könyv elején is árulkodnak származási helyükről.
A regény két főszereplő nézőpontjából láttatja a történéseket. Egyikük maga Lee tábornok, aki katonaként és politikusként egyaránt meghatározó szerepet játszik a Konföderáció sorsában, a másik Nate Caudell, a tanárból lett katona, aki a tűzvonalból kíséri figyelemmel a háború – és a béke – fordulatait, társával, a férfi álruhában harcoló Mollie Beannel.
A könyv minden igényt kielégítő alternatív történelmi alkotás, ami jóval többet ad pusztán kalandos történetnél, komoly ismeretanyagot és erkölcsi tanulságot, miközben felülírja felületes történelmi tudásunkat.
További információk:
- Bár a Guns for the South önálló könyv, Turtledove egy teljes sorozatban foglalkozott az amerikai polgárháborút követő eseményekkel , egészen a második világháborúig végigvezetve a rivális felek történelmét.
- A regény 1993-ban elnyerte a John Eston Cooke Award for Southern Fiction díjat, Turtledove két másik műve az alternatív történelem legrangosabb elismerését, a Sidewise Awardot nyerte el.
Hozzászólások
[adeptus további írásai]
Tervbe van véve, de csak hosszú távon, mert tavaly kissé szaturálódtam Turtledove-val 🙂 Az jó hír, ha ebben csak két fő nézőpont van.
Hát ezt a sorozatot még nem olvastam így új nekem ez az időutazás. A többi részében is felbukkan az időutazó szál, vagy csak reagálnak a kialakult helyzetre?
Noro én is hasonlóan vagyok a könyveivel. Jóból is megárt a sok. A „The War That Came Early” sorozatának könyveinél csalódtam. Az ötlet megfogott, ráugrottam azonnal amikor megjelent, aztán puff. Túl sok karakter, akinek kb. a harmada jellemtelen és sokszor semmi nem történik két-három fejezetben, majd a következőben egy kialakult helyzetre reagálnak. Engem nem az érdekel, hogy milyen nehéz menetelni télen (száz jobb háborús könyvet talál az ember), hanem hogy mi történt a háttérben, mi okozta a fejleményeket. Néhány dologban valóban nagy szakértelme van, viszont néhol ugrik egyet kérdés nélkül és alapos átgondolás helyett „hasamra csapok” taktikával ír.
Remélem a következő könyveiben visszatér a korábbi könyveinek színvonalához.
Én úgy tudom, hogy a The Guns of the South és a Southern Victory sorozat (ami a How Few Remain-nel kezdődik) nem ugyanabban az univerzumban játszódik. Utóbbi nem használ klaszikus SF elemeket, hanem „tiszta” alternatív történelem.