Ted Chiang második kötete is több szenzációs novellát tartalmaz.
Archívum
A kortárs kínai science fiction báját több tényező adja. Először is, mindannyian jól tudjuk, hogy a science fiction irodalom európai gyökerű, de az USA-ban szárba szökkent jelenség, vagyis a nyugati gondolkodás és kultúra terméke. Másodszor, mivel elég izgalmas korban élünk, például egy amerikai-kínai hidegháború kibontakozó éveiben, érdemes beleolvasnunk, hogyan látják a kínai szerzők a jövőt [ More ]
A Yesterday című romantikus fantasy abban a világban játszódik, amikor csak egy ember emlékszik a Beatles slágereire.
A Netflixen látható The Wandering Earth című kínai sci-fi a nagy hollywoodi ősök nyomában jár.
A magyar Tünde Farrand első regénye vérbeli disztópia a jövő Angliájából.
Jonathan Strahan 2019-ben is összeállította sci-fi és fantasyválogatását – a Gabo pedig kiadta magyarul.
Az 1989-es Batman a legelső, újkori sikeres szuperhőrs-film.
A 2019-es év egyik legjobb debütáló regényében a párhuzamos földi történelemből érkeznek menekültek.
Miért klasszikus mű az Alapítvány-trilógia? Ha elolvassuk az új fordítást, megtudhatjuk.
A Star Wars olyan popkulturális darab, amelynek nemcsak a megvalósult formája – a Szent Trilógia – legendás, hanem az elkészülte is. Kezdettől fogva körülvette az eredetmítosz: a hangeffektek sztorija, a rendező látnoki megérzése a későbbi játékjogokkal kapcsolatban, vagy akár az első film egyetlen igazán nagy nevének, Sir Alec Guinessnek az ellenérzése a produkcióval kapcsolatban. A [ More ]
Dragomán György novelláskötete jó néhány figyelemreméltó fantasztikus történetet tartalmaz.
Nagyszabású történet az emberiség jövőjéről, egy idegen fajjal történő elkerülhetetlen találkozásról.
Mielőtt Pálfi György új filmjét, Az Úr hangját megnéznénk, érdemes újra- vagy elolvasni az alapját jelentő 1968-as science fiction regényt. Akkoriban, amikor a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatában megjelent (a mai napig előttem van a borítója!), beletört a bicskám. Most, újraolvasva ezt a nem szokványos könyvet, megértem, hogy miért tartottam értetlenkedve a könyvet. Ahogy nemrég Pelevin [ More ]
Látszólag könnyű a zenéhez, mint regénytémához fordulni, hiszen mindenki hallgat zenét, ragaszkodik kedvenc együtteséhez, vérmes vitákat vállal ezügyben. Mégis, a science fiction irodalmában azért nem olyan gyakori ez a választás, hiszen a zene egyszerre lélekemelő, érzéki, közösségi és egyéni, cool és friss – vagyis az adott írásnak is valahogy ezt kéne tükröznie, és ezt a [ More ]
Thomas Sweterlitsch második regénye egy remekül sikerült nyomozós-időugrós thriller.
Az Affinitások című regény az emberiség társas kapcsolatairól szóló optimista látomás.
Viktor Pelevin közeljövőben játszódó regénye szórakoztatóan odamondogat a mostani világunknak.
Vannak regények, amelyek számomra a senkiföldjén helyezkednek el. A limbóban. Se nem rosszak, se nem jók, és tulajdonképpen nem járt fájdalommal a végigolvasásuk, de különösebb katarzist sem éreztem a végén. Ezek közé tartozik R. J. Hendon Korcsok című regénye is. Az álnév mögött Juhász Rolandot találjuk, tehát egy magyar science fiction regényről van szó, amely [ More ]
Ha csak a regényfelhozatalra néznék, inkább borúsnak látnám a hazai science fiction zsáner jövőjét. Az elbeszélések azonban reményre adnak okot, legalábbis a Móra által idén megjelentetett 2050 című kötet ezt sugallja számomra. A Sirokai Mátyás által szerkesztett novellagyűjtemény egy 2017-es pályázattal indult, amelyben arra kérték az indulókat, hogy az írók képzeljék el 2050 Magyarországát. Ilyen [ More ]
Ray Bradbury disztópiája ma aktuálisabb, mint valaha.
