Alexander Weinstein második novelláskötete is a közeljövőben játszódik, és néha blackmirroros utakra visz minket.
Archívum
Cory Doctorow négy kisregénye jó látlelet korunk nagy rendszereiről.
Kirk Douglasre egy science filmjével emlékezünk.
Kezdetben – évezredekkel ezelőtt, úgy az 1990-es évek első felében – voltak a kínai textiláruk, az édes-csípős levesek, az olcsóbb, de megbízhatatlanabb elektronikai termékek és lassan hozzászoktunk a kínai kultúra, termelés realitásához. Kicsit le is sajnáltuk őket. Azután jött a mobiltelefonok és a hozzájuk kapcsolódó fejlesztések, most pedig ott tartunk, hogy Kína egymaga több tudományos [ More ]
A Háromtest-trilógia befejező része grandiózus mestermű.
A Háromtest-trilógia 2. része még jobb, mint az első kötete.
Ted Chiang második kötete is több szenzációs novellát tartalmaz.
A kortárs kínai science fiction báját több tényező adja. Először is, mindannyian jól tudjuk, hogy a science fiction irodalom európai gyökerű, de az USA-ban szárba szökkent jelenség, vagyis a nyugati gondolkodás és kultúra terméke. Másodszor, mivel elég izgalmas korban élünk, például egy amerikai-kínai hidegháború kibontakozó éveiben, érdemes beleolvasnunk, hogyan látják a kínai szerzők a jövőt [ More ]
A Yesterday című romantikus fantasy abban a világban játszódik, amikor csak egy ember emlékszik a Beatles slágereire.
A Netflixen látható The Wandering Earth című kínai sci-fi a nagy hollywoodi ősök nyomában jár.
A magyar Tünde Farrand első regénye vérbeli disztópia a jövő Angliájából.
Jonathan Strahan 2019-ben is összeállította sci-fi és fantasyválogatását – a Gabo pedig kiadta magyarul.
Az 1989-es Batman a legelső, újkori sikeres szuperhőrs-film.
A 2019-es év egyik legjobb debütáló regényében a párhuzamos földi történelemből érkeznek menekültek.
Miért klasszikus mű az Alapítvány-trilógia? Ha elolvassuk az új fordítást, megtudhatjuk.
A Star Wars olyan popkulturális darab, amelynek nemcsak a megvalósult formája – a Szent Trilógia – legendás, hanem az elkészülte is. Kezdettől fogva körülvette az eredetmítosz: a hangeffektek sztorija, a rendező látnoki megérzése a későbbi játékjogokkal kapcsolatban, vagy akár az első film egyetlen igazán nagy nevének, Sir Alec Guinessnek az ellenérzése a produkcióval kapcsolatban. A [ More ]
Dragomán György novelláskötete jó néhány figyelemreméltó fantasztikus történetet tartalmaz.
Nagyszabású történet az emberiség jövőjéről, egy idegen fajjal történő elkerülhetetlen találkozásról.
Mielőtt Pálfi György új filmjét, Az Úr hangját megnéznénk, érdemes újra- vagy elolvasni az alapját jelentő 1968-as science fiction regényt. Akkoriban, amikor a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatában megjelent (a mai napig előttem van a borítója!), beletört a bicskám. Most, újraolvasva ezt a nem szokványos könyvet, megértem, hogy miért tartottam értetlenkedve a könyvet. Ahogy nemrég Pelevin [ More ]
Látszólag könnyű a zenéhez, mint regénytémához fordulni, hiszen mindenki hallgat zenét, ragaszkodik kedvenc együtteséhez, vérmes vitákat vállal ezügyben. Mégis, a science fiction irodalmában azért nem olyan gyakori ez a választás, hiszen a zene egyszerre lélekemelő, érzéki, közösségi és egyéni, cool és friss – vagyis az adott írásnak is valahogy ezt kéne tükröznie, és ezt a [ More ]
