SFmag

Jó helyen jársz… – kezdtük a 2010-es beköszöntőnkben.

Az SFmag a kezdettől fogva hobbiprojektként definiálta magát. Vagyis elfoglalt emberekként a munka és magánélet mellett írtuk és szerkesztettük a cikkeket.

Ezért nem is csoda, hogy a pandémiával kizökkentett időben szinte el is felejtettük, hogy 2020 novemberében hivatalosan is tízévesek lettünk. Az alábbiakban egyik alapító-szerkesztőnk, sfinsider (Kánai András) ír a jubileummal kapcsolatos gondolatairól.

Sohasem volt kérdés számomra, hogy megérjük az első dekádunkat, egyértelműnek tűnt, hogy amit Markovics Botonddal 2010-ben, az Allee éttermi szintjén kitaláltunk, az mást is érdekelni fog.

Írjunk a legfrissebb, kinti megjelent fantasztikus könyvekről, kevéssé ismert remekművekről, ajánljunk olvasnivalót az egyre színesebb zsánerből! Amikor szétnéztünk, nem láttunk ilyen oldalt. Ennyi volt az alapgondolat, hozzáteszem, hogy a legelején csak a sci-fire gondoltam, de hamar hagytam magam meggyőzni – és a többieknek lett igazuk.

Mivel kezdetektől fogva nonprofit hobbiprojektnek szántuk, az SFmag eddigi több mint 2000 cikkét a lelkesedés szülte. Az általunk kitűzött egy hét = 5 cikk tempót jó sokáig tartani tudtuk, azonban tíz év alatt a törzsgárdát rengeteg szép, időrabló és energiaelszívó kihívás érte: házasság, gyerekek, munka és minden más, sokan másfelé sodródtak, ami egy kicsit háttérbe szorította a kezdeti nekibuzdulást. De ez így van rendjén, és megérte, hiszen munkánkkal hozzájárultunk a hazai, magyar nyelvű zsánerkiadás jelenlegi aranykorához. Nagyon szeretném azt hinni, hogy ez így van, és az olvasók mellett a kiadókra is hatással voltunk.

Bár mindenevő olvasó vagyok, érdeklődésem és habitusom a science fiction felé terelt már kiskorom óta, és az sfmagbeli írásaimnak is így futottam neki. Ezért ért kellemes meglepetésként, hogy akár egy katalán novelláskötetről, akár egy érzelmes, kortárs fantasyról, francia postcyberpunkról vagy magyar horrorról van szó, megtaláltam az ebben rejlő irodalmi értékeket is. Néha még jól is szórakoztam, megértve, hogy van élet az SF-en kívül is. Ebben közrejátszottak a többiek által az SFmag-ra írt cikkek, ismertetők is.

Hihetetlenül színes cikkíró gárda jött össze az idők folyamán. A személyes blogoknál kicsit hivatalosabban, de a hivatalos blogoknál kicsit személyesebben szerettük volna kiírni magunkból, amit fontosnak tartottunk. Nem törekedtünk arra, hogy a cikkeket kizárólag egyfajta öntőformába löttyintve tálaljuk, nagyon is átjöhetett az egyediség, akár a választásban, akár a megírás módjában. Aki hűségesen vagy akár csak alkalmilag követett minket, az megérthette, hogy legfontosabb üzenetünk a sokszínűség: a tematika, a zsáner ezerféleképpen előadható, megírható, az írók között sem a származás, sem a világnézet, sem az életmód kapcsán nem érdemes előítéletet megfogalmazni, mert csak a kész produktum számít.

Az SFmag továbbra is élni fog, mert azt hiszem, van még mondanivalónk vagy véleményünk, amit érdemes megfontolni, vagy akár egy jóízűt vitatkozni velünk. Természetesen a kapuk nyitva állnak, és aki szeretne becsatlakozni cikkíróként, azt nagy szeretettel várjuk.

Mindenkinek köszönjük, aki e szédítő utazásban velünk tartott és tart.

Hozzászólások

hozzászólás