Az Ünnepi Könyvhétre jelent meg stábunk egyik tagjának új regénye, az Egyszervolt (itt írtunk róla). Most a László Zoltánnal készült interjúnkat olvashatjátok.
Az angol nyelvű megjelenéssel gyakorlatilag egyidőben idehaza is megjelent Neil Gaiman legújabb regénye, az Agave kiadó gondozásában, Pék Zoltán fordításában. Vajon hol helyezkedik el ez a könyv Gaiman eddigi írói pályafutásában? Egy férfi visszatér gyerekkora helyszínére, és ahogy leül egy kacsaúsztató partján, amelyről egykor régen egy kislány azt mondta, óceán, lassan visszatérnek az elnyomott emlékek. A [ More ]
Karsa Harlan egyszerű hétköznapi ember lenne, ha. Ha nem lennének időnként emlékezetkiesései, ha bármit is tudna származásáról vagy szüleiről, ha nem egy ismert sci-fi íróról nevezték volna el, és ha nem a Patológián dolgozna. Ezek közül a tényezők közül ő leginkább a Patológiát fájlalja, de egyébiránt ez a rengeteg „ha” sem tántoríthatja el attól, hogy [ More ]
Itt a 84. Ünnepi Könyvhét, mi pedig összegyűjtöttük, hogy mik azok a fantasztikus könyvek, amik érdekelhetnek Benneteket, és ismét a teljesség igénye nélkül, amit esetleg kihagytunk, írjátok meg a kommentek között! AD ASTRA kiadó: Lőrinczy Judit: INGÓKÖVEK Lőrinczy Judit az SFmag irodalmi szerkesztője évek óta publikál sci-fi novellákat, többek közt a Galaktika magazinban is, [ More ]
Sok olyan dolog van a világon, amelyek természetesnek tűnnek a számunkra, és csak a hiányuk tűnik fel. Normális, ha látunk, de emberi szemnek zavaró, ijesztő a sötétség. Hasonlóképp megszoktuk, hogy képesek vagyunk kommunikálni a másikkal, akár egy saját akár egy idegen nyelven. Különösképp nyugtalanító lenne azonban, ha egy idegen nyelvet teljes mértékben elsajátítanánk, ám a [ More ]
Exkluzív China Miéville interjú!
Bár Iain M. Banks neve a Kultúra világával forrt össze, a skót sci-fi író néha kipróbálja, milyen új világot teremteni és az ismert keretek nélkül elmondani egy történetet. Ilyen regénye volt az 1993-as Sötét háttér előtt, ami egy űrkorszaki Odüsszeia egy nyüzsgő naprendszerben, vagy a 2004-es A száműző, ami egy űroperába bújtatott könnyed kalandregény. És ilyen a Félemmetes géjpezet (Feersum Endjinn) is 1994-ből.
Kilenc regény, jópár novella és egy terjedelmes esszé. Negyed század. Több százezer eladott könyv, sok száz internetes oldal, népes rajongói bázis, és egy megújított, felfrissült irodalmi zsáner. Itt „tart” jelenleg Iain M. Banks Kultúra-sorozata, napjaink egyik legérdekesebb, legjellegzetesebb és legmegosztóbb sci-fi univerzuma… Így kezdődött volna a cikkünk, de sajnos azt kell ehelyett írnunk, hogy itt [ More ]
John Scalzi 2006-ban megjelent első regénye, a Vének háborúja hatalmas kritikai sikert aratott, és Scalzit a legjobb sci-fi írók közé emelte, a művet pedig sokan az évtized egyik legjobb science fiction regényének tartják. Scalzi azóta több folytatást, illetve ugyanazon univerzumban játszódó regényt is írt a világhoz, ezek közül az első a Szellemhadtest.
A Vének háborúja méltatását rengeteg kritika – köztük az SFmagos is – az első két mondat idézésével kezdi. A Szellemhadtest esetében az utószó első mondatát érdemes kiemelni: „Először is, mindenkinek, aki azt gondolja, hogy folytatást írni könnyű, hiszen már megteremtetted a világot: Bwa, ha, ha, ha, ha, ha, ha, ha. He. Nem.”
Idén is összegyűjtöttük, hogy mi várható az SF&F könyvpiacon, a teljesség igénye nélkül (lehetetlen is lenne teljesen pontos képet adni). Első ilyen cikkünkben egy első féléves/éves előretekintést olvashattok a már ismert címekre alapozva és némi esélylatolgatással nyakon öntve, szigorúan kiadói ABC sorrendben. (A tavalyi cikkeinket itt olvashatjátok: éves előretekintő, első félév, második félév) Ismét szép hosszú [ More ]
Magyarországon – bár akadnak próbálkozások – nincs igazi hagyománya az alternatív történelmi regényeknek. Pintér Bence és Pintér Máté tehát egy nagyjából kitaposatlan ösvényen indult el, amikor első regényük, A szivarhajó utolsó útja helyszínéül egy fiktív 19. század végi Közép-Európát választottak.
Interjú Ernest Cline-nal, a Ready Player One című könyv szerzőjével.
Ernest Cline nagy sikerű regényéről írt recenzensünk lelkes ismertetőt.
Ahogyan év elején is számba vettük, milyen megjelenések várhatóak, úgy most is végignéztük a kiadói terveket az év hátralevő részére. Szerencsére nem lehet okunk panaszra, van minden dark- és soft-fantasytől hard-SF-en és űroperán át young adult könyveik, klasszikusok, kortársak és régi adósságok is kiadásra kerülnek. Aki tehát olvasmányra vágyik, vagy már most elkezdte írni a karácsonyi listát, ezekből válogathat.
nehéz megítélni Dan Simmons 1996-os Endymion című regényét, ami a nagy sikerű Hyperion-ciklus harmadik darabja – ugyanis a két Hyperion regénnyel és a folytatással, a The Rise of Endymionnal valójában egy nagy történetet kapunk. Az Endymion egyszerre új regény és folytatás, ismerős és ismeretlen komponensekkel. Ráadásul az események nem kapnak lezárást a kötet végén, csak a folytatással együtt lesz kerek Raul Endymion története.
A testbérlők. Lissa Prise első YA regénye az alzsánerrel csak épp ismerkedő fiatalokat célozza meg, ügyes ötlettel, de kidolgozatlanabb szereplőkkel.
Interjú Brandon Hackett-tel, alias Markovics Botonddal az új regényéről, az írási módszereiről és arról, hogy fog-e még sorozatot írni.
Susanna Clarke, A Hollókirály szerzője ugyan a mű 2004-es megjelenése óta sem írta meg a folytatást, de 2006-ban kiadták novelláskötetét, a Búcsúbáj hölgyei és más történeteket. A mű szakít A Hollókirály borongós, komorabb hangulatával, a benne szereplő történetek inkább mesések, könnyedebbek, de azért nem nélkülözik a furcsa, nem egyszer bizarr szituációkat. A fő tematika a tündérek köré csoportosul, és nyolc novellában (mesében?) járja körül az Anglia „mögött” élő különös lények életét és kihatását az emberekre.
Markovics Botond alias Brandon Hackett 2008-ban jelentkezett utoljára könyvvel, az Isten gépeivel. Épp ideje volt már tehát, hogy ismét megörvendeztesse műveinek kedvelőit, és a magyar sci-fi szcéna kritikusait. Mindkét kategóriába tartozóként külön örömmel olvastam el az új regényt, Az Ember könyvét, mely az Agave gondozásában jelent meg a napokban.
Az ősi, hatalmasabb varázslatok iránti sóvárgás, az elveszett titkok kutatása gyakori toposza a fantasy irodalomnak. A Hollókirályban mindez újszerű köntösben köszön vissza, a cselekmény ugyanis nem egy kitalált világon, hanem a kora XIX. században játszódik és a vágyakozás részben beteljesül. A mű egyik központi témája ugyanis, hogyan tér vissza a középkor óta elveszett varázslat Angliába.
|