P. K. Dick rajongói gyűjtik a szerző bármely nyelven kiadott regényeinek borítóit. Minden elfogulatlanság nélkül a magyar címlaptervek a nemzetközi mezőnyt elnézve nem is akárhogy teljesítenek. *** Mi kéne ahhoz, hogy a főgonoszok felrobbantsák a Földet? Nathan Bergey tudományos ismeretterjesztője szerint az összes atombombánk és még vagy kétmilliárdszor ennyi talán elég lenne – de energiatakarékos [ More ]
Év végén hagyományosan elszámolunk, fogadalmakat teszünk (még több cikket írunk még érdekesebb könyvekről, filmekről, alkotásokról), és visszatekintünk az elmúlt tizenkét hónapra. Ilyenkor tisztul le, az olvasmányaink közül melyik volt maradandó élmény, melyikre emlékszünk vissza szívesen, melyik hagyott a többinél jóval mélyebb nyomot bennünk. Szeretnénk megosztani veletek a 2010-ben olvasott, általunk legjobbnak ítélt könyvek listáját, és [ More ]
A spekulatív fikció világa elég nagy ahhoz, hogy számunkra ismeretlenebb alkotókat is bátran fölfedezhessünk. A katalán Quim Monzó novelláskötete, a Guadalajara több írásában is a fantasztikum eszközeit használja.
A több, mint 50 éve tartó „űrkorszak” kevesebb, mint egytizedére volt igaz, hogy az ember legalább a hozzánk legközelebbi égitestre: Holdra képes eljutni. Az azóta eltelt közel negyven évben viszont még csak komolyabb kísérlet sem történt holdutazásra. A kérdés, hogy mi tette lehetővé akkor, és miért nem megyünk most, két részre bontható…
Felettébb sanyarú sors jutott osztályrészül a FOX sorozatának, a Virtualitynek. A science fiction széria pilotja egyben sorozatzáróvá is vált, ám ezzel együtt minden sci-fi rajongónak csak javasolni tudom a megnézését, ugyanis az utóbbi évek egyik legemlékezetesebb tévés másfél órája.
Vajon mit jelent az, hogy egy regény eredeti? Hogy megújítja a kliséket? Hogy úgy érezzük, lehengerlő a koncepciója? Hogy utána máshogy nézünk a világ egy jól behatárolható szeletére? Nos, ezek a megállapítások mind-mind igazak A halállistára is.
A rejtőzködő svéd (?) szerző első regénye a plüssállatok által benépesített városban játszódik. Főhőse Medve Erik, a Kristóf & Kristóf Reklámügynökség feltörekvő munkatársa, egzisztenciálisan nagyon is rendben lévő medve (ingatlan, feleség, szórakozás stb.).
Sci-fi történeti forrásaink következő állomása az Új Galaxis antológia 12. száma, ami a Zsoldos Péter-díj első tíz évével foglalkozik.
Richard Kelly, a Donie Darko ünnepelt rendezője 2006-ban egy furcsa,érthetetlen és megosztó filmet készített. A Southland Tales (A káosz birodalma) egyszerre kommersz és művészfilm, kifejezetten hollywoodi B-színészekkel és elsőre összerakhatatlan sztorival. Közeljövő, atomkatasztrófa, megfigyelés, terrorizmus, iraki háború, időutazás, energiaválság, politikai harcok, neomarxizmus. Ez a Délvidék.
Azt hiszem, majdnem mind úgy vagyunk, hogy egyes történetekre évek távlatából is emlékszünk, míg másokat, bár nagyon élveztük, idővel elfelejtjük. Az emlékezet azonban még a ránk elemi erővel ható novellák, regények esetén sem teljes, az ötletek általában csak töredékesen maradnak meg, és inkább a hangulat hagy bennünk nyomot. Legalábbis én így vagyok vele, akkor meg főleg, ha a történetnek igazi cselekménye nem is igazán van.
Hírek a fantasztikum háza tájáról.
1985-ben jelent meg a fiatal Orson Scott Card első sci-fi regénye, a Végjáték (Ender’s Game). Óriási olvasói és kritikai sikert jelentett az akkor harmincas éveiben járó írónak: megkapta a Hugo- és a Nebula-díjat, a Locus magazin 1998-as szavazásán pedig minden idők 9. legjobb science fiction regényének választották.
Our Christmas present: a magical tale of Christmas’s Eve.
Kit küld az emberiség az idegenekkel való első kapcsolatfelvételre? Egy vámpírt, egy autista kiborgot, egy skizofrén nyelvészt és egy fegyvermániás katonát.
A legfontosabb tudnivaló a filmmel kapcsolatban az, hogy sokkal-sokkal jobb az előző két résznél. Nem tudom, hogy ennek van-e ahhoz köze, hogy a Disney kihátrált a Narnia-filmek mögül a Caspian herceg sikertelensége után, vagy az új rendező számított ilyen sokat: akárhogy is, ez volt az első Narnia film, ami kifejezetten tetszett.
Lovas Lajos a Dévényi Tibor által kitaposott ösvényen halad, de másféle léptekkel, másféle hangsúlyokkal. Dévényi ugyanis a szatírát harsogón, hangosan jelenítette meg, Lovas pedig ennek csendesebb, mondhatni mikszáthi változatát műveli.
Cenaria egy aprócska, elég jelentéktelen terület a föld színén, Khalidor mégis kivetette rá a hálóját. Tiszta területszerzés, vagy netán van valami más is a szándék mögött?
Extracts from Péter Kuczka’s (1923-1999) afterword to Sam J. Lundwall’s It happened tomorrow, published in Hungarian in 1984. The present tense used in the article refers to the mid-80s. Péter Kuczka was the science-fiction editor of the leading (only…) publishing houses dealing with sci-fi, and the founder of the Galaktika sci-fi magazine.
Az SFmag karácsonyi könyvajánlója
Saját világukba alkotó írók esetében előfordul, hogy a szerző előbb-utóbb belefárad az önmaga által teremtett univerzum szabályaiba, ugyanazon történet sokadik újramesélésébe. Iain M Banks egyelőre nem látszik fáradni, és képzeletének gyermeke, a Kultúra is köszöni szépen, jól van. Szerencsénkre, mert a skót író legújabb regénye, a Surface Detail, ismét itt játszódik.
Villanások és pszichohistória Barabási Albert-László Villanások – A jövő kiszámítható c. könyvében (Nyitott Könyvműhely, 2010) megmutatja, hogy az emberi viselkedés – minden ember viselkedése – matematikai módszerekkel leírható sémát követ. A múltbéli cselekedetekre vonatkozó adatokra alapozva előrejelzések tehetők a jövőbeli viselkedésre, ezen előrejelzések azonban sosem lehetnek egzaktak, csak valamekkora valószínűséggel becsülhetők. Az, hogy mennyire [ More ]
|