Az 1982-es Tron sikere a CGI sikere volt. Kérdés, a folytatás sikeres lesz-e? Felnő-e az elődhöz, lesz-e olyan, mint a klasszikus Tron? Vagy ez is csak egy a sok akciómozi közül, amely manapság elárasztja a filmvásznakat, bugyutábbnál bugyutább történettel butítva a nézőket? A Tron: Örökség megérkezett.
Emlékeztető, mert már a nyakunkon van: Holnap, 2010. december 18-án, a Millenáris – Jövő házában (Budapest 1024 Kis Rókus u. 16–20) kerül megrendezésre a Hungarocomix és Animekarácsony 2010 – kiállítás és vásár. A rendezvény egy új kezdeményezés arra, hogy az anime, a manga és képregény, valamint a fantasy és sci-fi filmek, játékok, kiadványok rajongói együtt [ More ]
Cory Doctorow most megjelent Kis testvér című regényében Marcussal, a jóeszű, de kissé különc, a fegyelmet rosszul tűrő, az iskolai biztonsági rendszereket rutinszerűen hekkelő kamasz srác nagy bajba kerül, mikor ellóg az iskolából, hogy barátaival egy részben on-line, részben valós világba helyezett játékban vegyen részt. Pechjére rosszkor van rossz helyen – San Franciscót terrortámadás éri, ő pedig barátaival a közelben tartózkodik –, az elvárt mintázattól eltérő viselkedése pedig elég ok arra, hogy az USA belbiztonsági szolgálata terrorgyanúval fogva tartsa. Marcust börtönbe zárják, megkínozzák, nem kap ügyvédet, szülei pedig halottnak hiszik. A kínzások hatására teljes hozzáférést ad jelszavakkal védett kamaszos titkaihoz, és miután kiderül, hogy korántsem terrorista, elengedik.
1982-ben visszafordíthatatlan folyamat vette kezdetét. Habár korábbi filmekben is alkalmazták már az akkoriban még bizonytalanul botladozó számítógépes animációt, ezek a trükkök a Tron megjelenésekor váltották ki a leghangosabb reakciót, hiszen az említett filmben minden addigi alkotásnál nagyobb szerepet játszott a komputeres grafika alkalmazása. A film cselekménye ezt természetesen indokolttá is tette, hiszen a történet nagyrészt a számítógép belsejében játszódik, s már akkor megindult a találgatás a filmtrükkök jövőjéről.
Az egy hete meghirdetett nyereményjátékunk véget ért, gyorsan meg is ejtettük a sorsolást, mégpedig egy egyszerű véletlenszám generátor segítségével. A nyeremény minden idők egyik legjobb science fiction regénye, sokunk kedvenc olvasmánya, Dan Simmons Hyperionja, amelynek második kiadását az Agave Kiadó jelentette meg nemrég.
A Hugo-díjas műből a következő szerencsések nyertek egy-egy példányt…
Történet az első és utolsó magyar némafilm-vámpírról, a vérszívók pillanatnyi túltengéséről és az idegen városokban érzett magányról: ingyenes, szabadon letölthető novella.
Könyvtárosként tisztában vagyok vele, hogy néha egészen váratlan dolgokra bukkanhat az olvasó kedvenc bibliotékájában. Én olvasóként az utóbbi időben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba járok gyűjtögetni, ebben a sorozatban az ottani érdekesebb leletekről számolok majd be. Ezúttal egy Larry Niven-novelláskötetről.
Mindig szenzáció, ha magyar szerző tollából született első regénnyel találkozunk. Dicsérjük a kiadót (esetünkben a Scolart) mert volt mersze ismeretlenebb szerzőt bevállalni, és kiváncsian olvassuk magát a művet, izgulunk, hogy sikeres legyen a debütálás. Kovács Ákos nagy lehetőséget kapott a sorstól. Egy magyar sci-fi megjelenésekben rendkívül szegény évben adták ki debütáló regényét, így sokkal könnyebben [ More ]
Panem tizenhárom körzete hetvenöt éve fellázadt a Kapitólium ellen, ám elbuktak, a Tizenharmadik Körzet pedig elpusztult. Azóta minden évben megrendezik az Éhezők Viadalát, hogy a körzeteket alárendeltségükre és a felkelésért fizetett árra emlékeztessék: minden területről egy fiút és egy lányt sorsolnak ki, hogy élő, egyenes adásban lemészárolják a többi gyereket.
Az SFmag céljainak egyike, hogy kezdő és profi fantasztikus írók számára is megjelenési lehetőséget biztosítson, és havonta olyan novellákat kínáljon olvasóinak, amelyek izgalmas, érdekes és nívós képviselői a kortárs magyar SF irodalomnak. Terveink szerint havonta egy magyar, kéthavonta egy külföldi szerző novelláját publikáljuk.
Gyakorló SF íróként (és olvasóként) az ember számára szinte napi rutin a világ különféle módon történő rombadöntése/megváltoztatása. Járvány, háború, ufóinvázió, mutáció, átkerülés térben és/vagy időben, mind-mind olyan alapötlet, amit kibontva a feje tetejére állíthatjuk az általunk ismert világot és közben talán még egy történetnek és néhány érdekes karakternek is marad hely. Most egy ilyen jellegű romboló-gondolatjátékot szándékozom végigvinni a haza SF-kiadás kárára, már előre leszögezve azt a tényt, hogy gondolatjátékunkban a papíralapú SF-kiadás összeomlik.
Első ránézésre egy fantasy antológiának nem sok köze van a magyar SF történetéhez; ha az irodalmi részét nézzük, ez szinte teljes mértékben így is van. A kötet azonban nem csak fantasy novellák és elbeszélések gyűjteménye, hanem a Cherubion kiadó első tíz évének bemutatása is.
Érdekes és értékes honlapok, hírek, aktualitások az internetről, a teljesség igénye nélkül.
Geoff Rymas 2005-ös Levegő (Air: Or, Have not Have) című regénye többek között Arthur C. Clarke-díjat nyert. A történet egy fiktív közép-ázsiai országban, Karzisztánban játszódik. A főhős, a kínai felmenőkkel rendelkező Csung Mae egy Kizuldah nevű kis hegyi faluban él. Ő a „divatszakértő”, aki munkája miatt kapcsolatot tart fönn a falu és a környező nagyváros között. Mindazonáltal ez nem jelent semmi különbséget közte és a többi falusi között: minden nap kijár a földekre, és verejtékes munkával igyekszik megteremteni a betevő falatot. Ebben az állapotban okoz változást a Teszt.
A walesi Alastair Reynoldsot, az European Space Agency egykori csillagászát 2000-ben megjelent első regénye, a Revelation Space óta sokan a 21. század egyik legígéretesebb science fiction írójának tartják, akinek népszerűsége és elismertsége minden újabb regényével egyre csak nő. A Revelation Space univerzuma mostanra már öt regényt és számtalan novellát számlál, ezenfelül további négy önálló sci-fi regényt és több novelláskötetet is írt. A 2008-ben megjelent House of Suns is egyike az önálló regényeinek, és több kritika is az eddigi legjobb regényének tartja…
Hollandiában klingon nyelvű operát mutattak be nemrég. Ez nem csupán azt jelenti, hogy a Star Trek mesterséges nyelve sokak számára érdekes, de azt is, hogy általában véve a mesterséges nyelvek is egzotikusnak számítanak. De vajon érdemes-e manapság mesterséges nyelveket tanulni?
A neves blogger és digitális szabadsághős, Cory Doctorow első magyar nyelven megjelent regénye voltaképp nem is tűnik akkora durranásnak.
Legalábbis elsőre.
Barabási Albert-László nem csak kiváló kutató és tudós, de túlzás nélkül állítható, hogy remek tollú ismeretterjesztő író is. Behálózva című könyvében (Magyar Könyvklub, 2003) az önszerveződő hálózatok matematikai jellegzetességeit írta le (hogy ti. az ilyen hálózatok kapcsolódásai skálafüggetlen elosztást mutatnak), megmutatva, hogy a biológiai rendszerektől az egymásra hivatkozó internetes oldalakon keresztül az emberek személyes kapcsolataiig terjedően mindenhol ilyen hálózatokat találunk. Megmutatta azt is, hogy az önszerveződő hálózatok matematikai tulajdonságai miként alkalmazhatók sikeresebb üzleti kapcsolatok, jobb mobiltelefon-szolgáltatások vagy éppen hatékonyabb járványvédelmi intézkedések érdekében. A Behálózva alcíme „A hálózatok tudománya” jól kifejezi, hogy a téma egészen új paradigmájáról van szó. A most megjelent Villanások című könyvének (Nyitott Könyvműhely, 2010) alcíme még ambiciózusabb: „A jövő kiszámítható”.
Olvastad már Dan Simmons: Hyperion című regényét? A Hugo-díjas alkotás az utóbbi évek egyik legjobb, magyarul megjelent science fiction regénye, sokunk kedvenc olvasmánya, és immár második magyar kiadásánál tart. Az Agave kiadó 5 példányt bocsátott a rendelkezésünkre a könyvből, amit az alábbi nyereményjáték keretében szeretnénk kisorsolni. Ha szeretnél nyerni, jelentkezz!
Kritika a legújabb Harry Potter-filmről.
|