Hamilton Nagy-Britannia legsikeresebb sci-fi írója, majd két és fél millió eladott kötettel a háta mögött. A Night’s Dawn egy korábbi trilógia, a kilencvenes évek elején íródott, meghozva írójának az igazi ismertséget. A történetben felvázolt teremtett világot hívják Confederation Universe-nek. Mindig is nagyon kedveltem ezt a teremtett világ „zsánert”, amennyiben az túlmutat a szokásos ponyvás sci-fi kliséken.
Thészeusz története az egyik legismertebb görög monda. Az athéni királyfit Krétára hurcolják és a labirintusba vetik, a Minótaurosz elé, ám a krétai királylány, Ariadné ad neki egy gombolyag fonalat, aminek a segítségével kijuthat az útvesztőből, miután megölte a szörnyeteget.
Tulajdonképpen nagyon apró dolog választja el az átlagos science fiction történetet a kimagaslótól. Elég egy érdekes csavar, és máris egy friss, eredeti regényt olvashatunk. Ha ehhez fegyelmezett írói teljesítmény párosul (vagyis a forma, a stílus összhangban van a tartalommal), akkor fantasztikus könyvélményben lehet részünk.
Ha valaki szereti a kalandot és a nagyívű, romantikus történeteket, az Kay egyik könyvével sem nyúlhat mellé. A Tiganával sem.
Az Elantris egy igen kellemes könyv, jó a felépítése, a tempója, az alaptörténete, és ezt nem rontja el az sem, hogy érezhető, ez bizony egy tehetséges szerző kifejezetten korai könyve.
Ismét egy Alastair Reynods-regényt mutatunk be, mégpedig a Revelation space folytatását, a Redemption arkot, ami újabb elképesztő ötleteket és technológiákat vonultat fel, és szövi tovább az első regény történetét. A cselekmény a 27. század elején, ötven évvel a Revelation space eseményei után játszódik. Az implantjaik révén állandó tudati kapcsolatban lévő, egyfajta bolytársadalmat alakító conjoinerek és a demarchisták között dúló háború a végéhez közelít mégpedig a conjoinerek fölényes győzelmével. Az Epsilon Eridani csillag közelében elhelyezkedő conjoiner kultúra vezetői azonban már egészen másra összpontosítanak…
A Fehér sárkányban McCaffrey visszatér a hárfásoktól a sárkánylovasokhoz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a sárkányfészekből indul a történet. A könyv Ruatha alag örököse, az ifjú Zsaxom történetét meséli el, és időrendben követi a Sárkánydobokat.
A város, melynek neve Föld, kietlen tájban halad előre. A város előtt sínpárokat fektetnek lakói, mögötte felszedik őket. Hová tartanak? Maguk sem tudják.
Tíz éve, hogy nincs köztünk Douglas Adams, az egyik legismertebb angol sci-fi szerző, akinek többek közt a páratlan humorú Galaxis Útikalauz stopposoknak c. regényt is köszönhetjük. Az SFmag stábjából néhányan elmondják, mit is jelent számukra DA és sajátos univerzuma
„Birkánként mentsd meg a bolygót”, harsogja a könyv hátlapján a szlogen, és ezzel tökéletesen be is mutatja a könyvet: tömör, birka-központú sci-fi komédiával van dolgunk, ami néhol már egész Douglas Adams-i viccességekig emelkedik, de közben hamisítatlanul, ízig-vérig Scalzi.
G.R.R. Martin mindörökre beírta magát a fantasy (és sci-fi) irodalom történetébe, akár befejezi Jég és Tűz dala ciklusát, akár nem. (Mi azért nagyon drukkolunk). E cikkben az HBO filmsorozat premierje apropójából Martin-tematikus hetünkben a sorozat alapjául szolgáló kötetekről írunk.
C. S. Lewist manapság leginkább a Narnia sorozat szerzőjeként lehet ismerni, de azt is sokan tudják róla, hogy J. R. R. Tolkien egyik legjobb barátja, professzor- és írótársa volt. Idősebb korában, épp a végtelenül vallásos Tolkien hatására tért meg, és onnantól kezdve nagy hangsúlyt fektetett írásaiban a keresztény hit terjesztésére. Szerencsére a Míg arcunk nem lesz nem térít, csak mesél: érzelmekről, a valóságról, és mindezek viszonylagos voltáról. Lewis évtizedeken át birkózott a témával, de megérte, mert végül egy igen elgondolkoztató és szép vallomás született belőle.
A Sárkánydobok a Hárfásház-trilógia harmadik kötete, és Anne McCaffrey ötödik könyve, ami magyarul megjelent. Történetében a főszereplőn keresztül kapcsolódik a Sárkányénekhez és a Sárkánydalnokhoz, de nem folytatása az előző kettőnek.
Nincs mese, valahogy túl kell tennünk magunkat azon a tényen, hogy A száműző egy helyenként túlírt, vaskos regény. Csak az 533. oldalon érnek véget a kalandok. Ha ezzel a ténnyel megbarátkoztunk, máris könnyebb felfedezni benne a pozitívumokat. A negatívumokról sezlony már elmondta a véleményét, következzen hát egy barátságosabb megközelítés.
Van itt minden, mint a búcsúban: galaktikus birodalmak évmilliárdokon átívelő történelme, idegen fajok százai, barokkos politikai berendezkedések, csillagflották, egy készülő háború – minden adott egy epikus ívű űroperához. Sajnos nem is lett több, pedig Bankstől több puskaport várna az ember.
Zombik márpedig léteznek. Nemcsak egykor élő emberek lehetnek, hanem irodalmi alzsánerek, amelyek a holtak senkiföldjéről, elfeledett kripták sötétjéből másznak elő, hogy lerázzák magukról a pókhálót és a dohos szagot, hogy megmosakodjanak, hogy új ruhát öltsenek. A cyberpunk is ilyen.
Folytatjuk anna McCaffrey Pern sagája regényeit, ezúttal a Sárkánydalnok van teritéken. A Sárkánydalnokban folytatódik Menolli története, aki a Félhold-tenger alagból előbb egy tengerparti barlangba, aztán Benden sárkányfészekbe, végül pedig a Hárfásházba jutott el, hogy végre zenélhessen.
John Brunner brit sci-fi szerző talán legismertebb alkotása a Stand on Zanzibar. A könyv elsődleges témája a túlnépesedés, emellett foglalkozik a mű eugenikával, a klónozással és a gazdasági gyarmatosítással, vagy épp a faji ellentétekkel is, számos megállapítása ma éppen annyira érvényes, mint megjelenésekor.
Kate Elliott hétkötetes sorozatában a háború, a cselszövés, a szerelem, a misztika és az árulás mellé még Géza fejedelmünk fantasy alteregója is befért – igaz, csak mellékszereplőnek. Sárkánnyá dermedt hegyek, fejlődőképes, fiatal hősök, és ami még csak egy fantasy író agyában megfoganhat: tündérek, kísértetek, alkímia, kataklizma, dzsinnek és vikingek meglepően ügyes egyvelege.
A Memory, Sorrow and Thorn ciklus három kötetet foglal magában: The Dragonbone Chair, Stone of Farewell illetve To Green Angel Tower. A történet színhelye Osten Ard, amelyet a közelmúltban egyesített János Pap király Usires Aedon hitében. Alapos ismertető Archnihiltől.
|