A Jean Eyre eset kicsit sci-fi, kicsit fantasy, csöppnyit steampunk olvasmány; de leginkább egy besorolhatatlan, angol irodalmi utalásoktól hemzsegő, igazán eredeti szürreális krimi.
A Chalion-ciklus Lois McMaster Bujold többszörösen Hugo-díjra jelölt sorozata (és természetesen más díjakra is), melynek második kötete, a Lelkek lovagja el is nyerte a rangos trófeát. Magyarul nemrégen látott napvilágot az első két epizód, a Cgalion átka és a Lelkek lovagja, melyekről most olvashattok ismertetőt.
A Könyvmolyképző Kiadó a XX. Nemzetközi Könyvfesztiválra időzítette A fekete prizma megjelenését. Az SFmag jóvoltából most exkluzív, megjelenés előtti ismertetőnket olvashatjátok az angol nyelvű kiadásról.
Bár Iain M. Banks neve a Kultúra világával forrt össze, a skót sci-fi író néha kipróbálja, milyen új világot teremteni és az ismert keretek nélkül elmondani egy történetet. Ilyen regénye volt az 1993-as Sötét háttér előtt, ami egy űrkorszaki Odüsszeia egy nyüzsgő naprendszerben, vagy a 2004-es A száműző, ami egy űroperába bújtatott könnyed kalandregény. És ilyen a Félemmetes géjpezet (Feersum Endjinn) is 1994-ből.
Kilenc regény, jópár novella és egy terjedelmes esszé. Negyed század. Több százezer eladott könyv, sok száz internetes oldal, népes rajongói bázis, és egy megújított, felfrissült irodalmi zsáner. Itt „tart” jelenleg Iain M. Banks Kultúra-sorozata, napjaink egyik legérdekesebb, legjellegzetesebb és legmegosztóbb sci-fi univerzuma… Így kezdődött volna a cikkünk, de sajnos azt kell ehelyett írnunk, hogy itt [ More ]
Ismertetőnk egy elragadóan szellemes, humoros sci-fi regényről, a tavalyi év egyik legjobb első kötetéről, a Year Zero-ról.
Kiskamasz és nagy sárkány – avagy Greg Hart és Mirka megmutatja, hogy nem a kor teszi a sárkányvadászt.
Mindent, amit tudni érdemes Fuhurról, A végtelen történet sárkányáról.
Karátson Gábor 1982-es regénye egyszerre mese, regény és utazás. Nehéz A gyermek Altdorfert elmagyarázni, és azt hiszem, nem is érdemes. Elolvasni viszont annál inkább.
Borisz Sztrugackij 2012. őszi halála szomorú apropót ad a Galaktika által kiadott Sztrugackij-sorozat darabjának, A bíborszínű felhők bolygójának. A fivérek első regénye igazi szocialista űrkaland, és mint ilyet, kordokumentumként is érdekes olvasni.
Az Így neveld a sárkányodat az elmúlt évek egyik legbájosabb animációs filmje volt, pedig meg kell hagyni, ebben a műfajban erős a mezőny. Nem csoda, hogy kíváncsi lettem rá, mit tudhat a film alapjául szolgáló gyerekkönyv-sorozat: azt hamar sikerült kideríteni, hogy valami mást, de hogy mennyire mást, azt csak az első vékonyka kötet kézbevételekor fogtam [ More ]
J. R. R. Tolkien középkori irodalmat tanított Oxfordban, de itt ne csak a normann hódítás után keletkezett művekre gondoljunk (bár azokat is kutatta és tanítgatta rendesen), hanem az átlag magyar számára sokkal titokzatosabb és szokatlanabb időszak, az angolszász kor írásos emlékeire is. Britanniából a IV. század végén vonultak ki a római légiók , és a [ More ]
A Tűz lobban a mélyben után a hazai sci-fi olvasók 1993 másik Hugo-díjas regényének, a Doomsday Book magyar kiadásának is örülhettek 2012-ben, amelyet a Galaktika magazin kiadója, a Metropolis Media jelentetett meg.
A mozikban már itt A hobbit, de vajon olvastátok-e J. R. R. Tolkien címadó regényét? Ha még meg, ajánljuk Tapsi kedvcsináló ismertetőjét, ha pedig már igen, akkor pedig emlékezzünk vissza együtt hajdani olvasmányélményünkre.
Magyar Katalin Jeripusza néhol talán naiv és egyszerű, de hihetetlen képzelőerő és mesélőkedv buzog benne. Azért persze ne feledjük el, hogy ez egy Pöttyös Könyv volt, azaz a 8-12 éves lányoknak szánt ifjúsági sorozat darabja. Mesebolond kamaszlányként feledhetetlen élmény volt, de felnőttként is borzongató, megható történet.
Zsoldos Péter munkásságát egyöntetűen elismeri mindenki, aki idehaza a sci-fivel foglalkozik. Első regényével, A Viking visszatérrel már 1963-ban megmutatta, hogy egyedi hangot képvisel, mély, emberi történeteiben olyan kérdéseket boncolgatott, melyek minden korban aktuálisak voltak, és mind kortársait, mind a ma emberét meg tudták fogni. Negyedik regénye, az Ellenpont szintén ilyen munka, ami azon túl, hogy korának magyar sci-fijének csúcsteljesítménye – ahogy a legtöbb zsoldosi mű – máig szórakoztató és emlékezetes írás.
Ahogy a Thészeusz ifjúsága tulajdonképp arról szól, hogyan vállalja föl és viseli egy fiatal hős a hatalmat, a The bull from the sea azt mutatja meg, ahogy a fiatalság diadala elkopik, az ember már nem sérthetetlen, nem tévedhetetlen, és ha ezt nem méri fel időben – márpedig hogyan mérhetné fel – akkor elbukik.
Kurd Laßwitzról a magyar sci-fi kedvelő közönség zöme csak a róla elnevezett, legrangosabb német tudományos-fantasztikus irodalmi díj névadójaként hallott. Pedig több novella és egy regény is megjelent tőle Magyarországon nyomtatásban – igaz ez utóbbi utoljára 1923-ban. Az alábbiakban erről a legismertebb Laßwitz-műről, a Két bolygónról lesz szó.
A dolgok jelentős leegyszerűsítése lenne Andreas Eschbachot Németország legnépszerűbb science fiction szerzőjének nevezni. Nem mintha nem lenne elég népszerű, de távolról sem csak sci-fit ír, hiszen már a 2010-ben Kurd Laßwitz-díjjal jutalmazott Ein König für Deutschland (Németország királya) is csak megkötésekkel tekinthető annak, az Eine Billion Dollar (Egybillió dollár) pedig egyáltalán nem. A Herr aller Dinge (Mindenek ura) viszont a science fiction művekkel szembeni minden elvárásnak eleget tesz. Némelyiket meg is haladja.
Bár jogilag és minden egyéb szempontból is az Ismeretlen vizeken alapján forgatták a Karib-tenger kalózai negyedik részét, a könyv és a film története körülbelül csak annyiban egyezik, hogy mind a kettőben szerepel a veszedelmes varázserővel bíró, rettegett kalózvezér, Feketeszakáll, és az Ifjúság Forrása. Illetve, hogy emlegetik a térség első, legendás kormányzóját, Juan Ponce de Leont, de míg a filmben szegénykém egy ágyban, párnák közt heverésző csontváz (a hajón, amit csak egy akkora cunami tehetett oda föl a hegyoromra, hogy olyat Mózes óta nem látott a történelem), a könyvben ennél lényegesen fontosabb szerepe van.
