A tavalyi évhez hasonlóan ismét szeretnénk veletek megosztani, hogy az SFmag szerkesztőinek, cikkíróinak melyek voltak idén a legkedvesebb olvasmányai. Most ráadásul bővítettünk, úgyhogy filmes toplistákkal is találkozhattok. Ha kedvet éreztek megírni a ti kedvenceiteket, várjuk hozzászólásban a listátokat! Négyrészes sorozatunk harmadik részét olvashatjátok, melyet immár képregényekkel is bővítettünk.
A tavalyi évhez hasonlóan ismét szeretnénk veletek megosztani, hogy az SFmag szerkesztőinek, cikkíróinak melyek voltak idén a legkedvesebb olvasmányai. Most ráadásul bővítettünk, úgyhogy filmes toplistákkal is találkozhattok. Ha kedvet éreztek megírni a ti kedvenceiteket, várjuk hozzászólásban a listátokat! Négyrészes sorozatunk második részét olvashatjátok.
Anélkül, hogy különösebben elárulnék valami fontosat – sajnos, a történet miatt még utólag sem tudom eldönteni, mi a lényegi információ és mi a sallang -, annyit talán mondhatok, hogy ez az évad River Song körül forog. River még David Tennant „Doktorsága” idején bukkant fel, mint olyan személy, aki a Doktorról rengeteget tud, mi azonban még róla semmit. Ezt követően szerepe az ötödik évadban egyre hangsúlyosabbá vált, és a Doktorral való kapcsolata is fokozatosan átalakult és így egy izgalmas aspektussal gazdadogott szeretett időutazónk személyisége.
A „spanyol Lostként” definiált A Bárka (El Barco) című sorozat frissen érkezik hozzánk, bemutatója még csak idén januárban volt. Érdekes egyvelege a misztikumnak és némi science fictionnek, egy maroknyi összezárt ember túlélési kálváriájának, amely a szappanoperák melodrámájával és eltúlzott románcaival keveredik. Az AXN jóvoltából a hazai premier előtt belepillanthattunk a sorozatba: az első benyomások következnek.
Még ha valaki nem is nagy kedvelője a vígjátékoknak és a vicces sitcomoknak, a The Big Bang Theory (nálunk Agymenők néven fut) az a sorozat, amit szerintünk minden sci-fi, fantasy és képregényrajongónak, szerepjátékosnak, számítógépes és más hasonló geeknek látnia kell.
Steven Spielberg úgy tűnik idén sci-fis hangulatba került. Itt van a Super 8, amit J. J. Abramsszel hoztak össze, ősszel jön a Terra Nova című időutazós-dinós (és kicsit Avataros) nagyköltségvetésű sci-fi sorozata, és júniusban útjára indult a Falling Skies, ami egy posztapokaliptikus, idegen inváziós sorozat. A cikkből kiderül, szerintünk milyen is a széria.
Egy több évtizede futó, minden földrészre eljutó, és mindenhol népszerű sorozat vajon mekkora hullámokat vet a populáris kultúra turbulens vizeiben? Mennyire könnyű tetten érni hatásait, észrevenni nyomait? Nyomozzunk tehát, eszközünk legyen az internet és saját szerény kútfőnk. Tegyük mindezt a teljesség minden igénye nélkül, filozófiai fejtegetésekben szegényen, de képekben gazdagon, saját magunk és az olvasó szórakoztatására.
A brit Doctor Who 2005-ös újra indulása óta több évadot is megélt, váltakozó színvonallal. Viszont majd minden rajongó egyetért abban, hogy a széria negyedik évadja mind a részek egyedi minőségében, mind az évad összességében kiemelkedő. Hogy minek köszönhető ez? Talán a Doktor új társának, Donna Noble-nek is.
A Doctor Who világában majd minden évadban legalább egyszer idegenek özönlik el a Földet. És bár a Doktor mindig megment bennünket, fölmerül a kérdés, mi van, ha ő nincs éppen a közelben? Erre gondoltak a Torchwood sorozat készítői, amikor külön sorozatot adtak az idegenekkel foglalkozó brit intézetnek. Lássuk, hogyan is oldották meg a feladatot!
Tegyük fel, hogy olyasvalaki írja ezt a cikket, aki még az életben nem látott Doctor Who epizódot. Felmerülhet benne a kérdés: bele lehet kezdeni ebbe a sorozatba? A továbbiakban arra vállalkozom, hogy elkísérem fiktív egyszeri nézőnket, aki a 2011-es Hugo-díj „best dramatic presentation, short form” kategóriájában szereplő három Doctor Who epizóddal vesz mintát a sorozatból.
Egy műsor, ami úgy vonult be a Guinness rekordok könyvébe, mint a leghosszabb ideig futó és a legnépszerűbb science fiction TV-sorozat, és aminek egyetlen igazán állandó szereplője egy kék rendőrségi telefonfülke a hatvanas évekből? Na, ilyet is csak az angolok találhattak ki, gondolnánk, és felrémlenek előttünk a Monty Python tagok és Douglas Adams. És, valljuk be, nem is járunk messze a valóságtól.
Közeleg a tél. Sőt, már meg is érkezett. Amerikában vasárnap este, itthon pedig ma este végre útjára indult az HBO új sorozata, a George R. R. Martin fantasy ciklusából készült Trónok harca. Vajon képesek lesznek átemelni a készítők a regények összetettségét? Az első két epizód pozitív előjelű választ ad a kérdésre.
Elkezdjük a Trónok harca tematikus hetünket, amiben bemutatjuk, miért zseniális George R. R. Martin Jég és Tűz dala című regényciklusa, milyenek a kapcsolódó képregények, játékok, és legfőképpen itt van az év egyik legjobban várt tévésorozata, az HBO által brutális költségvetésből készített Trónok harca. Szerdán pedig mindemellett egy nagyon izgalmas nyereményjátékot tervezünk rengeteg különleges és értékes ajándékkal, amelyek mindegyike kötődni fog a film- és regénysorozathoz.
A cirkusz a deviancia helye. A művészetben régi toposz, a megbélyegzett különcök, törpék, sziámi ikrek, pikkelybőrűek ide menekülnek a társadalom elől – de ugyanakkor a varázslat helye is, ahol a számkivettek mégis birtokolnak valami titkosat, ami csak az övék. A toposzok viszont rossz kezekben könnyen kopnak. Szerencsére Daniel Knauf, akinek szerelemgyermeke a Carnivàle, és az igényes sorozatairól híres HBO élettel és egyéni ízzel töltötte meg az ismert díszletet.
A 2002-ben készült amerikai mini sci-fi sorozat nem pusztán a Roswell-legendát veszi alapul, a Taken elsősorban családregény, szép, és végtelenül emberi történet…
Robert J. Sawyer Flashforward című 1999-es sci-fi regénye alapján 2009-ben egy nagy költségvetésű tévésorozat indult útjára, ami az AXN jóvoltából szinkronizálva eljutott hozzánk is. A Galaktika Fantasztikus Könyvek pedig kiváló időzítéssel, a magyar bemutatóhoz kapcsolódva az év elején megjelentette Sawyer cím- és ötletadó regényt, FlashForward – A jövő emlékei címmel. A könyv és a film csak a főbb motívumokban kötődik egymáshoz, így gyakorlatilag két történetet kapunk ugyanarra az alapötletre felépítve…
Felettébb sanyarú sors jutott osztályrészül a FOX sorozatának, a Virtualitynek. A science fiction széria pilotja egyben sorozatzáróvá is vált, ám ezzel együtt minden sci-fi rajongónak csak javasolni tudom a megnézését, ugyanis az utóbbi évek egyik legemlékezetesebb tévés másfél órája.
A Battlestar Galactica (2004–2009) a legtöbb néző szerint a valaha készült egyik legigényesebb és legjobb sci-fi sorozat, még annak ellenére is, hogy a lezárása sokak számára csalódást keltett. A sorozat fénykorát és legnézettebb időszakát a második évada alatt érte el, és ekkortájt röppent fel az első hír egy spinoff sorozatról, ami a cylon támadás előtt ötven évvel játszódna, és az első cylon háború eseményeit mutatná be egyfajta karakterorientált családi dráma formájában.
|