Egy több évtizede futó, minden földrészre eljutó, és mindenhol népszerű sorozat vajon mekkora hullámokat vet a populáris kultúra turbulens vizeiben? Mennyire könnyű tetten érni hatásait, észrevenni nyomait? Nyomozzunk tehát, eszközünk legyen az internet és saját szerény kútfőnk. Tegyük mindezt a teljesség minden igénye nélkül, filozófiai fejtegetésekben szegényen, de képekben gazdagon, saját magunk és az olvasó szórakoztatására.
De előtte egy rövid személyes anekdota: Tizenpáréves fejjel órákat ültem a néhai Super Channel adását bámulva. Ekkor találkoztam először anime-kel, Power kapitánnyal és a jövő katonáival, a Transformerekkel és persze egy gülü szemű, végtelenített sálat viselő fura figurával, a Doktorral. Angol tudásom kezdetleges lévén, nem túl sok mindent értettem a képernyőn zajló eseményekből, ezért leginkább a látványra kellett hagyatkoznom. Nemsokára el is döntöttem, hogy ez a Doctor Who GAGYI. Valamiért mégis ezt a műsort vártam nap, mint nap, mert volt valami bája, ami a TV elé ragasztott. Meg persze ott voltak a nevetséges, de mégis ijesztő, kúp alakú robotok, amik furcsa mód nagyon ismerősek voltak.
Mára már tisztában vagyok azzal, hogy valójában nem robotok. Arra is rájöttem, hogy egyik barátomnak volt egy Corgi által gyártott modellje (kamionos édesapja hozta Nyugatról), amit mi akkor űrhajónak hittünk, de valójában életem első dalekje volt. Végül azóta már az is kiderült számomra, hogy az Ark in Space című epizódot láttam először, (a gagyi…) de ez már egy másik történet.
Mindezzel csak azt szándékoztam érzékeltetni, hogy vannak/lehetnek más csatornák is, amiken keresztül beszivároghat a köztudatba egy kérdéses téma, eszme, vagy akár egy BBC által gyártott sorozat. Így történhetett, hogy a nyugati popkultúrára a nyolcvanas évek vége felé nem teljesen nyitott Magyarországon egy tizenéves srác már látott azelőtt dalekot, hogy valaha is megnézett volna egy részt is a Doki kalandjaiból. Sőt! Doctor Who nevével is találkozott már, hisz a féltve őrzött Commodore 64-én volt egy Doctor Who and the Mines of Terror című játéka. Úgy gondolom, hogy bár nem egy objektív mérce alapján, de kijelenthetjük, hogy ez szép eredmény.
Egyik oldalról adott tehát egy sorozat, ami legalább annyira franchise, mint mondjuk a Star Trek vagy a Star Wars, hogy valamennyire a zsánernél maradjunk. Egy sorozat, mely újabb szériákat, több regényt, képregényt, számítógépes játékot szült, és ki tudja még milyen egyéb mellékhajtásokat növesztett az évek során. Másik oldalról a sorozat-folyam fontos ismérve, hogy brit, de még inkább, hogy NEM amerikai. Ennek fényében ismertsége különösen szép fegyvertény, és aki figyel, viszonylag gyakran beleütközhet Doctor Who utalásokba.
Egy hosszan tartó és népszerű tévé sorozat legkönnyebben rajongóin keresztül képes hatni az őt körülvevő dinamikus kulturális közegre. Hisz ezek a lelkes követők némelyike idővel író, rendező, zenész vagy producer lesz, és olykor késztetést érez, hogy felnőttként beleszője saját munkásságába egykori rajongása tárgyát. Az efféle hommageok aztán mutálódnak, több rétegűvé válnak, és az egyszeri szemlélő számára olykor lenyomozhatatlanul is a “popkulturális” környezet részévé válnak. Erre hamarosan nézünk sok példát, de előbb a dalekok. (Vagy dalekek, kinek ahogy tetszik.)
Mai napig a legkönnyebben azonosítható és legnagyobb hatású Doctor Who karakterek a furcsa dudorokkal borított, habverővel és WC pumpával felvegyverzett dalekok. Egy felmérés szerint tulajdonképpen ismertebbek, mint maga a Doktor, ezért érdemes először rájuk koncentrálni. Első sorozatbeli megjelenésükkor kitört a Dalekmania, mely amellett, hogy széleskörben ismertté tette a sorozatot, a mozi és TV történelem egyik első nagy merchandising sikerét is jelentette. Dalek-bábuk, Dalek-pólók, Dalek-sószórók, Dalekos képregények tömkelegét értékesítették, szép kis bevételt hozva a BBC-nek, és a nézettségen túl jó időre biztosítva a műsor túlélését. Ne feledjük, ez egy évtizeddel George Lucas és a Star Wars előtt történt. (Ehelyen meg kell emlékeznünk arról is, hogy jelen sorok írója egy kínai gyártmányú, távirányítható, beszélő-villogó dalek-modell társtulajdonosa.)
Az angol nyelv is több mindent köszönhet a dalekoknak. Először is, az Oxford English Dictionary, és a legtöbb fontos angol nyelvű enciklopédia is szentel nekik szócikket, amit nem sok fiktív lény mondhat el magáról. (Ugyanez igaz a TARDIS-ra is) A dalek szó köznév formában olyan, általában magas pozícióban lévő egyének kissé bántó megnevezésére is szolgál, akik vaskalaposabbak és érzelemmentesebbek az átlagnál. A londoni szleng pedig ismeri a Dalek’s eye (Dalekszem) kifejezést, mely konkrétan a WC pumpát jelenti, eléggé logikátlan módon… A “szófa mögé bújni, ha jönnek a Dalekok” (Hiding behind the sofa, whenever the daleks appear) kifejezés pedig mai napig használatos, azt a fajta tévé nézést jelenti, amikor elfordulunk, ha valami ijesztő vagy taszító dolog jelenik meg a képernyőn. Kedvenc fajirtó idegenjeink beszéde is van annyira jellegzetes, hogy itt-ott nyomot hagyjon az angol nyelvben: a „Dalek monotone” kifejezés az egysíkú, minden szótagra azonos hangsúlyt helyező beszédstílusra utal. Egyébként jutott egy kifejezés a Doktor idő- és térutazó dobozának is: „olyan idebent, mint a TARDIS-ban”, (it’s like TARDIS in here) az olyan belső terekre utalva, melyek nagyobbnak tűnnek belülről, mint amekkorának kívülről látszanak.
A dalekok természetesen sok helyen felbukkantak a Doctor Who univerzumon kivűl is, melyekre ha valakit érdekel, könnyen rábukkanhat valamelyik nagy videó-megosztó oldalon. A legjellemzőbb szerepkör a gonosz, idegen, mindent elpusztító robot, de ez talán nem annyira meglepő. Mindenesetre az angolszász népszerű kultúrában elfoglalt helyüket semmi sem illusztrálja jobban, mint a tény, hogy a Brit Királyi Posta 1999-ben egy bélyeget szentelt nekik. A szórakoztatás témakörében kiadott négyes szériában Chaplin, a Queen együttes, és az 1966-os angol fociválogatott kapitányának, Bobby Moore-nak a társaságában jelent meg egy dalek. Az angol állami hivatalok hagyománytiszteletét ismerve ez nem kis szó, ráadásul a bélyeget egy kékvérű angol úr, Lord Snowdon tervezte.
A sorozatnak még az öltözködésre, divatra is van némi hatása, bár ezt nehéz lenne számokkal alátámasztani. Mindenestre mióta a legújabb és legifjabb Doki kijelentette, hogy „Bow ties are cool!” ( A csokornyakkendő menő!) az egyik jelentős brit ruházati bolthálózat, a Topman, a csokornyakkendő eladásainak megduplázódását jelentette. Ez a növekedés éppen a sorozat legfontosabb célkorcsoportjában volt a legszembetűnőbb. A fez eladásokról viszont nem szól a fáma…
A Doctor Who főcímzenéje a sorozat egyik védjegye. (Ezen a linken egy nagyszerű összefoglaló olvasható magyarul a főcím megszületéséről, történetéről, és jelenéről.) Talán nem meglepő, hogy egy ennyire jellegzetes és könnyen felismerhető melódia utat talált a popzene világába.
Egyik kedvenc együttesem a Pink Floyd. Az 1971-es, nagyszerű Meddle albumon, a One of these days (I’m gonna cut you to small pieces) című számban van egy nem túl könnyen észrevehető zenei utalás a Doctor Who főcímre. A ’95-ös Pulse koncertturnén viszont többször is olyan verzióját játszották a számnak, melyben sokkal hangsúlyosabb a Doctor Who téma. Persze nemcsak a pszichedelikus rockzenére hatott Ron Grainer szerzeménye. Az elmúlt két évtized egyik legmeghatározóbb electro-rave-pop-fusion-stb. zenekara az Orbital is feldolgozta a főtémát, azonos című dalokban. A tizenegyedik Doki egyébként fel is lépett az Orbitallal a Glastonbury sárdagasztás (a legfontosabb európai könnyűzenei fesztivál) alatt, 2010-ben. A nyolcvanas években a szintén az elektronikus zene vonalain mozgó KLF követett el egy Doctorin’ the TARDIS című számot, melynek videó klipjében többek között dalekok kergetik az együttes tagjait. Annak idején az MTV is sokszor játszotta, amikor még zeneadó volt, és nem tini reality csatorna… A Pet Shop Boys Pandemonium című nótájában is megszólal a jól ismert főcímzene, Kylie Minogue 2006-os turnéján pedig a Light Years c. nóta elején és végén a TARDIS materializációs effektje hallatszik. Ja, és Kylie táncosai Cyberman-eknek öltözve ropják a színpadon… 2008-ban jelent meg egy másik kedvencem, a Radiohead In Rainbows albuma. Az Up on the Ladder című dal egy sora így szól: „I’m stuck in the Tardis/Trapped in hyperspace.” (A Tardisban ragadtam/csapdában a hiperűrben.)
Keményebb vizekre evezve is találni érdekes dolgokat egyébként. Az Iron Maiden, a klasszikus heavy metal talán legmeghatározóbb zenekara, bár zenéjébe nem építette bele a főcím taktusait, viszont két lemezborítóján is szerepeltet egyértelmű Doctor Who utalásokat. (A Somewhere in Time Lp és a Stranger in a strange land maxi borítóján)
Egy másik terület, ahol nagy valószínűséggel könnyű rábukkani a Doktorra, az a TV műsorok világa. Ahogy korábban említettem több gyerekkori rajongó jutott „felelős poziciókba” az évek alatt. Ilyen Seth McFairlane a Family Guy (Családos Csóka…) és az American Dad (Amerikai fater) megalkotója, vagy Matt Groenig a Simpsons és a Futurama atyja. Mind a négy említett sorozatban fel-feltűnik pár utalás a Dokira, az adott sitcom stílusában. Kedvencem a Family Guy-os jelenet, melyben a Griffin család épp Starwars szereplők bőrébe bújt, és a Millenium Falconnal hiperűrugranak. A szokásos megnyúlt csillagmező helyett a Doctor Who főcím látszik a Falcon kabinjából, a negyedik Doktor idejéből. (Érdemes megnézni, itt) A Simpsons hosszú évei alatt összesen hétszer utalnak Doctor Who-ra (legalábbis ennyit számoltak össze a Wikipedia vonatkozó oldalán), egyszer még el is rabolják a Doktort, Lucy Lawless alias Xenával egyetemben.
Általam kevésbé szeretett, de sokak által elismert sorozat a South Park is. Ennek egyik idei epizódjában tűnik fel egy Funnybot nevű, kinézetében és „hanghordozásában” igencsak dalek-szerű karakter, mely segít a németeknek kiirtani South Park lakosságát. Aki annak idején nézte, és szerette a Muppet Show-t, az talán emlékszik a Malacok az űrben epizódokra, ahol Miss Röfi és társai mindig valami zűrbe keveredtek űrhajójukon. Bizony ők is találkoztak a Doktorral egyik kalandjukban.
Emellett még lehetne sorolni, hogy milyen filmekben, műsorokban tűnt már fel egy dalek, a TARDIS vagy a Doktor. A Saturday Night Live, Bill és Ted, Rugrats (Fecsegő tipegők) vagy éppen a Buffy. A Looney Tunes: Back in Action filmben két Dalek lövi porrá Marvint a Marslakót, miközben Brendan Fraser fejvesztve menekül. (Egyébként hihetetlen gyenge film…)
A Supernatural (Odaát) egyik epizódjában feltűnik egy magazin melynek borítóján egy Cyberman pózol, mint mandroid. Ez itt pedig a személyes kedvencem az NCIS-ből, ahol McGee oktatja Dinoso-t a TARDIS mibenlétéről és a Doktorról, mire Dinoso megkérdezi: „Doctor who??”
A marketinges szakma is felfedezte magának a Whoniverzumot, többek között a Nestlé gyártatott Kit Kat márkájához reklámot két dalek főszereplésével. Ebből később jogi perpatvar kerekedett, mivel a dalekok birtokait tulajdonló személyek beleegyezését nem kérték ki a snitt elkészítése előtt.
Ha figyelmesen keresünk, a világhálón még egy érdekes területet találhatunk, ahová beszivárgott Doctor Who világa, mégpedig az aktuálpolitika csodálatos miliőjét. A brit Konzervatív Párt egyik funkcionáriusáról pédául feljegyezték, hogy „…fémujjakkal mutogató daleknek” nevezte az akkori védelmi minisztert. Különböző Doctor Who tematikájú politikai karikatúrák szenvedő alanyai voltak többek között olyan ismert közszereplők, mint De Gaulle, Tony Blair (Davrosként ábrázolva) vagy Gordon Brown. Doctor Who rajongók természetesen a nagy szoftverházak környékén is dolgoznak. Nekik talán nehezebb leróni tiszteletüket kedvencük iránt, de a programtervezők és programozók mindig is képesek voltak elrejteni saját kis üzeneteiket, célzásaikat egy-egy elkészült játékprogramban. A kilencvenes évek elejének nagyszerű Sierra játékában, a Space Quest-ben dalek szerű robotokat lehet egy automatizált boltban vásárolni, a Falloutban szerepel egy K-9 nevű robotkutya NPC, a Fallout 2-ben pedig a TARDIS-szal lehet véletlenszerűen találkozni. A legnagyobb MMORPG játékban, a World of Warcraft-ban a játékos megszerezhet egy Ultrasonic Screwdriver nevezetű tárgyat, mely egy küldetés teljesítéséhez nélkülözhetetlen. A WoW-ban van még egy húsvéti tojás, egy bónusz helyszínen elrejtett TARDIS.
Nem esett még szó az irodalomról, pedig ez az a terület, ahol talán a legtöbb utalást és kapcsolódási pontot lehetne felfedezni. Sajnos az angol nyelvű irodalomnak csak egy mikroszkópikus töredéke érhető el magyar nyelven, ezért nem meglepő, hogy nálunk szinte semmilyen, a széria ihlette, vagy arra utalást tartalmazó történet nem jelent meg nyomtatásban. Ehelyen csak két példát szeretnék felhozni. Az elsőnek, Barbara Hamly Ishmael c. könyvének külön érdekessége ,hogy ez egy Star Trek történet, ráadásul egy kifejezetten jól sikerül darab. Az alapsztori szerint az amnéziás Spock a vadnyugati Földre kerül, és szép lassan megakadályoz egy a Föderáció megdöntésére szőtt Klingon tervet. (Mi mást…) Ebben segítségére van egy Doktor szerű karakter, de emellett is hemzseg a könyv a különböző Doktorokra, illetve epizódokra tett direkt utalásoktól. Kifejezetten szórakoztató. A másik könyvvel mi is foglalkoztunk, mivel ez kivételesen itthon is megjelent. Audrey Niffenegger Her Fearful Symmetry (A Highgate temető ikrei) című regényének egyik jelenetében a főszereplők tévét néznek, egész pontosan a Tennant féle Girl in the Fireplace epizódot, mely, ha már itt tartunk szimplán zseniális. Egyikük el is fantáziál azon, hogy mennyire vonzó férfi ez a Tennant…
A sorozat 2005-ös visszatérése hozott nekünk legalább két karizmatikus Doktort, egyikük töltött is annyi időt a szerepben, hogy az új rajongók hosszabb távon is azonosulhassanak vele. Emellett láthattunk jópár nagyszerű és emlékezetes részt, elhangzott sok frappáns mondat, találkoztunk pár igazán félelmetes és eredeti ellenséggel, és hát fogadjuk el, hogy a marketing gépezet is dolgozik. Számtalan online ajándékboltban árulnak témába váró bögréket, hűtőmágneseket, „Are you my Mummy?” és „The angels got the phonebox” feliratú pólókat, és ez tényleg csak a jéghegy csúcsa. Azaz minden adott, hogy a jövőben is a legváratlanabb pillanatokban jöjjön szembe velünk egy-egy Doctor Who utalás, csak nyitva kell tartsuk a szemünket. És bármit is teszünk, ne pislantsunk!
Források:
Három részes cikk a Doktor Wh-ról
A TARDIS wiki a dalekmaniáról
Néhány kifejezés innen, innen és innen
Wikipedia a dalekokról
Még pár dolog a dalekokról
Bow ties are cool!
A sorozat zenéjéről
A Doctor Who utalások a wikipedia szerint
Hozzászólások
[crei további írásai]
Vége lehetne már ennek a Doctor Who hétnek kedvenc oldalamon nincs mit olvasni.:-)
Minogue annak idején volt companio, úgyhogy nem olyan meglepő, hogy a koncertjébe bevette.
Mármint, „companion”, csak már késő van…
Nem lehet mindenkinek a kedvében járni… én ugyanígy voltam a Trónok harca-héten…