Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy sorra érkeznek magyarul azok a regények, amiket korábban már bemutattunk Így van ez Hannu Rajaniemi Kvantumtolvajával is, így most felfrissítjük a tavaly májusi írásunkat róla. Külön érdekesség, hogy a lelkes ismertetőt író Juhász Viktor egyben a magyar kiadás fordítójává is vált. Ismerkedjünk meg egy finn szerzővel, aki Skóciában él, [ More ]
Bosszúállók – könnyed szuperhősös kikapcsolódás.
17. heti híreink az SFmagon! – Shirly Jackson díj – Új regény David Brintől és China Miéville-től – LFG novellapályázat közönségszavazás – Sorozat King egy regényéből? – Interjú Kleinheincz Csillával – Rasszizmus és szexizmus az epikus fantasy-ben
A Pandemonium Földjén több évtizede tombolnak a démonoknak nevezett személyiségek, amelyek gazdatestről gazdatestre vándorolnak, és bár kiűzhetők, az exorcisták legfeljebb másik emberbe kényszeríthetik őket. A megszállt, majd elhagyott emberek semmire sem emlékeznek; önkívületben végrehajtott tetteik azonban egész életükben kísérik őket. Vannak, akik legszívesebben elfelejtenék a bélyeget. Mások mindenáron szeretnék átélni a megszállottságot. És vannak, akik mindent megadnának azért, hogy megértsék, miért történik ez velük és a világgal.
Kevés nagyobb áldás van az internet előtt pár percet elütni vágyók számára, mint a TED konferenciák előadásaiból készült videók megtekintése. A legújabb macskás videó vagy a huszadszorra hallgatott sláger helyett most tanulhatunk valamit, sugallja az oldal, és ebben még akkor is van valami, hogyha a csillogó szemű előadók sokszor magyar nyelvű felirattal is elérhető prezentációi csak felvillantanak egy-egy ötletet.
Hogy a Trónok harcából képregény-feldolgozás is készült, abban nincs semmi meglepő, legfeljebb abban, hogy nem az HBO-féle tévésorozatot vették alapul, bár abban meg kreativitás és kihívás nem lett volna.
Martin Scorsese énjének egy olyan oldalát láthatjuk benne kibontakozni, amelyről tudtuk, hogy létezik, de ilyen látványosan még nem mutatta meg. Elsősorban a filmművészet iránti szeretetére gondolok, de ezúttal a gyermeki rácsodálkozás és kalandvágy is ugyanolyan hangsúllyal jelenik meg: A leleményes Hugo
Még sosem nyert Rondo Hatton díjat magyar SF rajongó, azonban idén Kollárik Péternek (Chelloveck) sikerült, mégpedig „Az Év Nemzetközi Rajongója” kategóriában. Ennek apropóján beszélgettünk vele a „Monsterkid-életérzés”-ről, Ray Harryhausenről, rajongásról.
Hírek a Könyfesztiválról – Charlie Stross az Amazon e-könyv stratégiájának árnyoldalairól – Gaiman-vers tetoválásként – Interjú Fonyódi tiborral – Balhé a KIMTE-díj körül és még sok egyéb hír a 16. heti hírválogatásunkban.
Nagyon érdekes sorozatba kezdett nemrég a Typotex kiadó. A sorozat címe science in fiction, amiről a következőket írták a honlapjukon: „…a sorozatba olyan könyveket válogattunk, melyek hátterében filozófiai, történelmi és tudományos szemlélet áll. Szerzőik nemzetközi irodalmi díjakkal elismert szépírók, akik iróniával tekintenek a tudományos gondolkodásra, ugyanakkor mély meggyőződésük, hogy a tudomány olyan alapzat, mely nem kerülhető meg.” A könyvsorozathoz egy borítópályázatot is meghirdettek, és a végeredmény egy nagyon igényes és ötletes sorozatterv, minimalista, de szép borítókkal, amik igazán élőben, a könyvet kézbe fogva érvényesülnek.
Glen Duncannel, Az utolsó vérfarkas írójával készítettünk egy nagyon izgalmas interjút, ahol az író mesél Az utolsó vérfarkas megírásáról, a témaválasztásról, munkamódszeréről, és természetesen kitérünk az e-olvasásra és a papírkönyvek jövőjére is.
A Könyvfesztiválra jelenik meg a Neil Gaiman által jegyzett hiánypótló Douglas Adams-életrajz.
Biopunk, Thaiföld, globális felmelegedés, rugóval hajtott vagy génmanipulált monstrumok: Paolo Bacigalupi sci-fije, A felhúzhatós lány (The Windup Girl) 2009-es megjelenése óta szinte minden SF-díjat begyűjtött, és végre magyarul is megjelenik, a hazai sci-fi és fantasy irodalomba frissen berobbanó Ad Astra kiadó gondozásában.
Végetért a Kindle nyereményjátékunk, köszönjük, hogy ilyen sokan – közel hétszázan! – játszottatok a nyereményért, ami egy KINDLE Wi-Fi, 6″-os, E Ink képernyős e-könyvolvasó.
Alább pedig megtudhatjátok, hogy ki a boldog nyertes.
H. G. Wells alzsánert teremtő alkotása, Az időgép első ízben 1895-ben jelent meg. Számos folytatást írtak neki, Stephen Baxternek a száz éves évfordulóra megjelent alkotása azért (is) különleges, mert Wells hagyatékának gondozói hivatalos folytatásnak ismerték el.
Írók egymás között: Neil Gaiman beszélget Stephen Kinggel – Új film készül a Nehéz istennek lenniből – Fülöp-szigeteki SF – Két magyar írónő-két magyar fantasy regény a láthatáron – Az idei Hugo díj döntősei – Rowling felnőtteknek szóló regénye korábban érkezik… és még néhány érdekesség a 15. heti hírsalátánkban az SFmagon
Jó két évnyi hányattatás után végül megjelenik itthon is a Ködszerzet trilógia második része, és A Végső Birodalomhoz hasonlóan ez is két kötetben. Az előző rész egy olyan világban játszódott, ahol kivételesen a Sötét Úr győzedelmeskedett a jón és a szabad népeket leigázva megalapította a Végső Birodalmat, melyen ezer éven át uralkodott. Most kiderül, mi történik, amikor a legtöbb történet lezárul: miután a hősök legyőzték a sötét nagyurat.
Kurd Laßwitzról a magyar sci-fi kedvelő közönség zöme csak a róla elnevezett, legrangosabb német tudományos-fantasztikus irodalmi díj névadójaként hallott. Pedig több novella és egy regény is megjelent tőle Magyarországon nyomtatásban – igaz ez utóbbi utoljára 1923-ban. Az alábbiakban erről a legismertebb Laßwitz-műről, a Két bolygónról lesz szó.
A Nero Blanco Comix kiadásában jelent meg nemrég a francia képregény mestereinek, Roger Lécureux-nek és Raymond Poïvet-nek tudományos-fantasztikus képregénye, A fantasztikus kert, mely A reménység úttörői című sorozat egyik darabja. Hogy miért éppen erre a részre esett a választás bemutatkozó kötetként, az rejtély a számomra, hiszen ezek az úttörők (akik egy nemzetközi csapat) a Vaillant folyóiratban már korábban is rengeteg kalandban vettek részt (eleinte még épp Reménység névre keresztelt űrhajójukkal), ám a témaválasztásnak igen megörültem, ugyanis méretváltozásos fantasztikumról van szó, és az ebben rejlő rengeteg cselekménybeli és grafikai lehetőséget a mű alaposan ki is aknázza.
Összefoglaló az idei BSFA Awards díjazottairól.
|