SFmag

Ahogy a Thészeusz ifjúsága tulajdonképp arról szól, hogyan vállalja föl és viseli egy fiatal hős a hatalmat, a The bull from the sea azt mutatja meg, ahogy a fiatalság diadala elkopik, az ember már nem sérthetetlen, nem tévedhetetlen, és ha ezt nem méri fel időben – márpedig hogyan mérhetné fel – akkor elbukik.

Eden talán öt éves lehet, amikor először lerajzolja a nyomasztó floridai mocsár mélyén rejlő házikót, aligátorokkal, kígyókkal, és – mi is lehetne természetesebb – három kísértettel. Cherie Priest regénye iskolapéldája a jó sodrású, megbízhatóan szerkesztett szórakoztató irodalomnak.

Eric Knight a harmincas évek végén, a negyvenes évek elején honvágyában írta a Sam Small történeteket, és Szerb Antal fordításában szinte azonnal meg is jelent magyarul. Mondani sem kell, a magyar szöveg könnyed, fanyar és szép – sajnos az angol eredeti az igen hűen leírt yorkshire-i tájnyelv miatt nehéz olvasmány. Bár roppant szórakoztató.

Bár jogilag és minden egyéb szempontból is az Ismeretlen vizeken alapján forgatták a Karib-tenger kalózai negyedik részét, a könyv és a film története körülbelül csak annyiban egyezik, hogy mind a kettőben szerepel a veszedelmes varázserővel bíró, rettegett kalózvezér, Feketeszakáll, és az Ifjúság Forrása. Illetve, hogy emlegetik a térség első, legendás kormányzóját, Juan Ponce de Leont, de míg a filmben szegénykém egy ágyban, párnák közt heverésző csontváz (a hajón, amit csak egy akkora cunami tehetett oda föl a hegyoromra, hogy olyat Mózes óta nem látott a történelem), a könyvben ennél lényegesen fontosabb szerepe van.

Az Order of the Stick 2004-ben indult, és bár állítólag Rich Burlew csak a tizenharmadik résznél jött rá, hogy akár sztorit is rakhatna mögé, részint épp az egész világot (valamint bő ezer oldalt, és jó néhány évet) átívelő történet miatt lett az egyik legjobb webcomic.

Tarsem Singh egészen pontosan ott rontotta el a dolgot, hogy azt hitte, ő a múlt nélküli ember, és nem kötelezi például a Zuhanás; de persze az is lehet, hogy azt hitte, úgy varázsol a látvánnyal, hogy nincs szüksége épkézláb forgatókönyvre. – Tapsi kritikája a Halhatatlanokról

Thészeusz története az egyik legismertebb görög monda. Az athéni királyfit Krétára hurcolják és a labirintusba vetik, a Minótaurosz elé, ám a krétai királylány, Ariadné ad neki egy gombolyag fonalat, aminek a segítségével kijuthat az útvesztőből, miután megölte a szörnyeteget.

A Gunnerkrigg Court egy 2005. áprilisában indult webcomic, heti három frissítéssel (hétfő, szerda, péntek, közép-európai idő szerint pontosan kilenc óra). A Gunnerkrigg Court költészet és dráma, nem kis regényességgel. A Gunnerkrigg Court varázslat, abból a fajtából, ami lenyűgöz, de kicsit mindig idegen marad.

Ha valaki szereti a kalandot és a nagyívű, romantikus történeteket, az Kay egyik könyvével sem nyúlhat mellé. A Tiganával sem.

Az Elantris egy igen kellemes könyv, jó a felépítése, a tempója, az alaptörténete, és ezt nem rontja el az sem, hogy érezhető, ez bizony egy tehetséges szerző kifejezetten korai könyve.

Az új és egyben az utolsó Harry Potter film ott kezdődik, ahol az előző rész abbahagyta: Voldemort sátáni vigyorral kikapja a halott Dumbledore kezéből a Mindenvivő Pálcát, és épp csak nem muhaházik egy testeset, miközben kilövi a Holdat. Én persze nem tenném, ha a szövetségeseim nagy része vérfarkas volna, de hát eddig sem értettem egyet Voldemort  [ Bővebben ]

„Birkánként mentsd meg a bolygót”, harsogja a könyv hátlapján a szlogen, és ezzel tökéletesen be is mutatja a könyvet: tömör, birka-központú sci-fi komédiával van dolgunk, ami néhol már egész Douglas Adams-i viccességekig emelkedik, de közben hamisítatlanul, ízig-vérig Scalzi.

C. S. Lewist manapság leginkább a Narnia sorozat szerzőjeként lehet ismerni, de azt is sokan tudják róla, hogy J. R. R. Tolkien egyik legjobb barátja, professzor- és írótársa volt. Idősebb korában, épp a végtelenül vallásos Tolkien hatására tért meg, és onnantól kezdve nagy hangsúlyt fektetett írásaiban a keresztény hit terjesztésére. Szerencsére a Míg arcunk nem lesz nem térít, csak mesél: érzelmekről, a valóságról, és mindezek viszonylagos voltáról. Lewis évtizedeken át birkózott a témával, de megérte, mert végül egy igen elgondolkoztató és szép vallomás született belőle.

Kate Elliott hétkötetes sorozatában a háború, a cselszövés, a szerelem, a misztika és az árulás mellé még Géza fejedelmünk fantasy alteregója is befért – igaz, csak mellékszereplőnek. Sárkánnyá dermedt hegyek, fejlődőképes, fiatal hősök, és ami még csak egy fantasy író agyában megfoganhat: tündérek, kísértetek, alkímia, kataklizma, dzsinnek és vikingek meglepően ügyes egyvelege.

A sorozat első kötete 2004 körül megjelent magyarul is (Déli Tűz 1-2) a Beholder Kft. gondozásában, és nem kedvtelésből kezdtem el olvasni, hanem azért, mert én fordítottam. Az érdeklődés – és az eladások – hiánya miatt azonban a második kötet felénél leállították a munkát (az már meg sem jelent), és én 2007 őszéig el is  [ Bővebben ]

Az elmúlt időszak egyik legbájosabb mesefilmjét minden fantasyrajongónak érdemes megnéznie, már csak azért is, mert – mint azt a cím is sugallja – sárkányok vannak benne.

Our Christmas present: a magical tale of Christmas’s Eve.

A legfontosabb tudnivaló a filmmel kapcsolatban az, hogy sokkal-sokkal jobb az előző két résznél. Nem tudom, hogy ennek van-e ahhoz köze, hogy a Disney kihátrált a Narnia-filmek mögül a Caspian herceg sikertelensége után, vagy az új rendező számított ilyen sokat: akárhogy is, ez volt az első Narnia film, ami kifejezetten tetszett.

Kritika a legújabb Harry Potter-filmről.

A legendák szerint egykor régen háborúk szaggatták a Száz földjét, gyilkosok és rablók fenyegették a népet, és nem volt más, csak szenvedés. Egy árva kislány felzarándokolt az égig érő hegyek közé, az istenek lakhelyére, és kérte őket, hogy vessenek véget a viszálynak, és hozzanak békét az embereknek.