A holnap határa (film)

Közzétette: jakirte_jak_cyr 7 hozzászólás

Kívántad már valaha azt, hogy bárcsak ez a pillanat örökké tartana? De légy inkább telhetetlen: akkor már inkább egy teljes nap vagy még több. Nos, a kívánságod teljesült. Mi lenne azonban akkor, ha ez az idő életed legborzalmasabb napja lenne? Harccal és mészárlással töltött órák egy csatamezőn, melynek a végén meghalsz. Minden nap. Újra és újra.

Holnap_hatara_2William Cage (Tom Cruise), az amerikai hadsereg médiakapcsolatokért felelős tisztje, ellenszenves figura. Már az első néhány percben sikerül érzékeltetni, hogy egy gyáva és önző alak, folyamatos műmosollyal az arcán. Feladata Londonba, az idegen mimic lények ellen szervezett koalíció egyik központjába szólítja, kellő távolságba a fronttól. Élete legnagyobb hibáját követi azonban el, amikor magára haragítja a brit hadsereg tábornokát (Brendan Gleeson): letartóztatják és besorozzák. A következő órákban minden megtörténik, amitől rettegett: kiviszik a frontra harcolni a nem-emberi, föld alatt is közlekedni képes gyilkos mimicek ellen. Ám az offenzíva totális kudarccal zárul, alakulatával együtt elesik.

Legnagyobb meglepetésére bakancsrúgás ébreszti, ahol besorozásáról tájékoztatják és szemmel láthatóan a haláláért felelős katonai akció még meg sem történt. Megpróbál mindent, hogy figyelmeztesse halálba rohanó társait, de kiképzője (Bill Paxton) zsebében található írás szerint a közlegény megrögzött hazudozó dezertőr, aki előszeretettel adja ki magát tisztnek. Mint látható, Cage ritka nagy pácba került, élete legborzalmasabb órái újra és újra megismétlődnek. Sorsa azonban lassan összekapcsolódik Rita Vrataskival (Emily Blunt), Verdun csatájának hősével, aki úgy tűnik, tud valamit a Cage-dzset időhurokban tartó átokról.

Rita VrataskiA fentiekből látható, hogy a film zseniálisan összekapcsolja az időcsapdában ragadt ember vergődését (amit lényegesen könnyedebb szituációban láthattunk Bill Murray-vel az Idétlen Időkigben) a Csillagközi invázió gyalogosainak óriásrovarokkal folytatott küzdelmével. A recept pedig működik, mégpedig azért, mert a helyzet annyira, már-már Kafka-szerűen szürreális,és egyúttal brutális, hogy óhatatlanul is együtt gondolkozunk Cage-dzsel a megoldáson – vajon mi mit tennénk ilyen helyzetben?

A film kevés központi karakterrel dolgozik. Van köztük sztereotipikus (rosszindulatú kiképző, vagány katonanő), de azok – mégha nem is a legbonyolultabb személyiségek – hihetőek. Cage eredetileg meglehetősen antipatikus alak, de egyszerűen muszáj megkedvelni. Nem azért mert páratlan jellemfejlődésen megy keresztül, hanem pusztán a kitartása, szabadulni akarása miatt. Pirospont a készítőknek, hogy Rita végre nem egy olyan „kemény” női hős, aki csak a férfi főszereplő megjelenéséig vagánykodik utána átmegy kiscica-üzemmódba. A nő valóban vasakaratú harcos és az is marad, a kötelező szerelmi szál pedig annyira lehelletfinom és jelentéktelen, hogy nem éreztem terhes klisének.

MV5BMTQzNzcyODc3Ml5BMl5BanBnXkFtZTgwNDkxNTU4MTE@._V1__SX1303_SY587_Minden filmben el kell vonatkoztatni a valóságtól és ez egy fantasztikus filmben különösen igaz. Csak sajnos nem mindig sikerül. Szőrszálhasogatás, de számomra logikátlan volt páncélos gyalogosok bevetése az idegenek porig bombázása helyett ezen a technológiai szinten. Áldozat a látványos, tesztorszerondús küzdelmet bemutató csatatér vászonra vitelének oltárán. Szemet szúrt még a katonai repülőgép könnyed elkötése a bázis közepéről, ami akár egy külön film fő konfliktusa is lehetett volna. Szintén zavart, hogy szinte semmit nem tudtunk meg az idegenekről: a motivációjuk legalább olyan homályos mint a képességeik és technológiájuk. A szerepük így a gonosz inhumán, emberiségre veszélyes, arctalan (és így lelkiismeretfurdalás nélkül irtható) ellenfélre degradálódik.

Ezek persze apróságok, a film megvalósítása összességében kitűnő. Jók a karakterek, izgalmas és nagyon pörgős a cselekmény. Az akció látványos, de nem eltúlzott és kellő mértékben jelen van a humor is. A megoldást nem akarom elspoilerezni, én a magam részéről egy sokkal meredekebb, „összeesküvéselméletesebb” konklúzióra számítottam, persze ettől még a film élvezetes marad.

Tetszettek az utalások a valódi világháborúkra is. Rita Verdun angyala néven vélt ismertté, amikor az első jelentősebb győzelmet aratták az emberek az idegen fajon. A valódi Verduni csata is fordulópont volt az első világháborúban, bár fényes győzelemnek éppen nem nevezhető. A „gonosztevők” által ostromolt Britannia és a gyalogosok inváziójával megvalósított „partraszállás” pedig a második világháborúból lehet ismerős.

Összességében csak ajánlani tudom a filmet mind a szokatlan konfliktusokat mind a military sci-fiket szerető nézőknek. Ha nem is feltétlenül az év legjobb sci-fije, az egyik legjobb bizonyosan.

A film Szakurazaka Hirosi: A holnap határa című sci-fi regényéből készült, ami a filmmel egyidejűleg jelent meg a Gabo Kiadónál magyarul is, ismertetőnket itt olvashatjátok a könyvről.

Hasznos linkek:

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: film

Eddig 7 hozzászólás.

  1. hackett szerint:

    Szóval Verdun Angyalát csináltak a könyvbéli Harctéri Szukából.:)
    Az utóbbi azért ezerszer tökösebb név marad.

  2. Crei szerint:

    Egész szórakoztató volt, azt kell mondanom.

    Ahhoz képest, hogy mennyire ellenszenves egy pali TC, meglehetősen sok nézhető filmje van.

  3. e(x) szerint:

    S P O I L E R.

    Vajon a Félelem bérére emlékeznénk-e, ha kiderül, a felrobbant teherautó személyzete megmenekült, az elgázolt ember üszkös lábát megmentették, a főhős pedig a nőjével elporzik a naplementébe?

    A mostani mezőnyhöz képest egész jó SF film volt, és az összes plot device megoldást elnézném neki, ha a végén nem súlytalanít el mindent a maxiperfekt überhappyend. Így mit üzent ez a film? Ha kész vagy mindent feláldozni, megnyerhetsz mindent, vagy mit? Nem lehet ma olyan filmet készíteni, ahol a főhős feláldozza magát?

    Nem örültem az épp hetvenedik évfordulós D-nap párhuzamnak sem, ez a történet ezzel a befejezéssel méltatlan a hősi halottak emlékéhez.

    Amúgy látványos, meg minden, egy csomó jelenetet biztosan újranézek majd belőle, csak a végét volt kár eltolni.

  4. hackett szerint:

    Főleg mivel a könyv tudtommal máshová fut ki. Bár, a filmet még nem láttam, de kíváncsi leszek, mert a regényben a lezárás tkp. érdekes, csak a filmben nem így lett.

  5. Belánszky István szerint:

    Hollywood a jó regényekből is tipikusan f0s filmproduktumokat készít, e mozgóképtermék ráadásul egy gagyi tucatmanga szintjén álló könyvből készült. Tom Cruise egyfajta extra garancia arra az előítéletemre, mellyel élek e megfilmesítéssel kapcsolatban.

  6. solymosgyu szerint:

    ugye ez nem véres?

  7. sigmund szerint:

    e(x) Én örülök neki hogy ilyen. Manapság épp hogy kevés az olyan film, ami jó is, és még tisztességes hepiendet is tudnak bele pakolni. Looper, Elysium, Oblivion, a kevésbé jókból a 47 Ronin… nem jó mostanság főhősnek lenni.

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.



Keresés az oldalon