Képzeld el, hogy tapasztalt kalandor vagy, több tucat megbízással a hátad mögött. Sokan félik a nevedet és társadét.Most képzeld el, hogy meggyanúsítanak a király meggyilkolásával, tömlöcbe zárnak és kivégzésedre vársz. Egy lehetőséged van, és bármily szokatlanul is hangzik, belekapaszkodsz. Nagyjából így kezdődik a Trónbitorlók című regény története.
Vízmágusok a sivatagban. Első hallásra szokatlannak tűnhet a gondolat, pedig könnyű megtalálni mögötte a logikát. Hisz óriási segítséget jelenthet néhány ember, aki hatalmával képes vízpárát kiemelni az óceánból majd ezzel esőt fakasztani a sivatagban. Mi történne azonban akkor, ha a világ utolsó nagyhatalmú vízmágusa utód nélkül haldokolna, egy ifjú nomád hadvezér pedig ezt az időpontot választaná, hogy visszahozza a régi, bűvös eső nélküli időket, a függetlenséget? Itt kezdődik Glenda Larke története.
A zuglói filharmónia, Ménesi Gergely vezetésével, 2012. augusztus 24-én a makói színház (az ún Hagymaház) szabadtéri színpadán tartott egy bő másfél órás koncertet, melynek során az eddigi hat SW-film betétdalaiból hallhatott a közönség válogatást. Jelen cikkem egy személyes élménybeszámoló néhány háttérinformációval fűszerezve.
A Holló rendezőjének mára már szinte elfeledett 1998-as filmje az emlékekről, az emberi természetről és egy különös városról szól, ahol meglehet, sosem kel fel a nap és éjfélkor mindenki elalszik. Különös hangvétele és a város egyedi atmoszférája mellett a film cselekménye is emlékezetes marad.
Susanna Clarke, A Hollókirály szerzője ugyan a mű 2004-es megjelenése óta sem írta meg a folytatást, de 2006-ban kiadták novelláskötetét, a Búcsúbáj hölgyei és más történeteket. A mű szakít A Hollókirály borongós, komorabb hangulatával, a benne szereplő történetek inkább mesések, könnyedebbek, de azért nem nélkülözik a furcsa, nem egyszer bizarr szituációkat. A fő tematika a tündérek köré csoportosul, és nyolc novellában (mesében?) járja körül az Anglia „mögött” élő különös lények életét és kihatását az emberekre.
A cirkusz motívuma nem sűrűn fordul elő a fantasztikus irodalomban. Pedig sok feltétel adott a titokzatos atmoszféra megteremtéséhez: egy zárt, külsősök számára ismeretlen világ, amelynek kulisszái mögött éppúgy helye van a megtévesztésnek, mint a valódi mágiának. Erin Morgenstern első regénye épp ez utóbbira koncentrál.
Az ősi, hatalmasabb varázslatok iránti sóvárgás, az elveszett titkok kutatása gyakori toposza a fantasy irodalomnak. A Hollókirályban mindez újszerű köntösben köszön vissza, a cselekmény ugyanis nem egy kitalált világon, hanem a kora XIX. században játszódik és a vágyakozás részben beteljesül. A mű egyik központi témája ugyanis, hogyan tér vissza a középkor óta elveszett varázslat Angliába.
Jó két évnyi hányattatás után végül megjelenik itthon is a Ködszerzet trilógia második része, és A Végső Birodalomhoz hasonlóan ez is két kötetben. Az előző rész egy olyan világban játszódott, ahol kivételesen a Sötét Úr győzedelmeskedett a jón és a szabad népeket leigázva megalapította a Végső Birodalmat, melyen ezer éven át uralkodott. Most kiderül, mi történik, amikor a legtöbb történet lezárul: miután a hősök legyőzték a sötét nagyurat.
Ugyan az Egyesült Államokban négy évet kellett várni A Szél neve folytatására, a kései hazai megjelenésnek hála a magyar olvasók alig több mint egy évet után már olvashatják A bölcs ember félelmét, a Királygyilkos krónika második kötetét. Rothfuss alapos munkát végzett és a második kötet még az előzőnél is vastagabb lett, közel 1000 oldal. Az [ More ]
Az orgyilkos küldetése Robin Hobb Látnok-trilógiájának befejező kötete. Sok rejtélyre fény derül és véget ér a Vörös Martalócokkal folytatott háború is. A könyv a trilógia leginkább akciódús darabja, méltó befejezése a sorozatnak.
Gregory Keyes a legkülönfélébb műfajokban bizonyította rátermettségét. Írt már saját fantasy sorozatot, mely egy középkorihoz hasonló világban játszódik (Kingdoms of Thorn and Bone), egy sajátos, felvilágosodás korában játszódó alternatív történelmet (Age of Unreason), de publikált már a Csillagok Háborúja ill. az Elder Scrolls sorozatokhoz is regényeket. Nevét a magyar olvasók a Váltott isten gyermekei című kétrészes sorozatból ismerhetik, mely egy egyedi, sajátos mitológiával rendelkező világon játszódik. A most következő írás a második résszel, a Hollóistennel foglalkozik, melyet a Delta Vision két részben adott ki.
Képzeljük el, hogy van egy város, mely az óceánok vizén úszik. Nem varázslat tartja ott, ez a település ezernyi hajó összekapcsolódásából jött létre. Folyamatosan, ámde rendkívül lassan halad, és az útjába eső hajókat elfogja és beépíti, a matrózait itt tartja. Ez ugyanis egy kalózváros, melyet kényszersorozott lakói nem hagyhatnak el, akik számára jelenthet új életet vagy úszó börtönt. Ebbe a különös városba kalauzol el China Miéville második, Bas-Lag világán játszódó regénye, mely néhány hónappal a Perdido pályaudvar, végállomás után játszódik.
Mi történik egy fiúval, akinek csupán néhány ködös emléke van arról, ahogy nevelőapja belöki egy vár ajtaján és ott hamarost meg kell tudnia, hogy apja a trónörökös volt? Mi lesz vajon a sorsa egy fattyúnak, akinek nincs helye az öröklési rendben, de mivel királyi vér, a Látnokok vére csörgedezik ereiben, sokan még így is veszélyesnek tartják? Ez a cikk a Látnok-trilógia második kötetét mutatja be.
A Miután felkötötték őket Joe Abercrombie Első törvény című trilógiájának második kötete. Az előző kötet, A Penge maga, ugyan összehozta a főbb szereplőket, de a cselekmény még így is három szálon fut. Kétfrontos háború, nyomozás és a régmúlt sötét titkai várják az olvasókat.
Istenek. Elképesztő hatalommal bíró entitások, a fantasy zsánerének szinte elmaradhatatlan alakjai. Hol segítik a „hősöket”, hol ellenük vannak, sőt egyes művekben már az is előfordult, hogy egy-egy legendás alaknak sikerült megölnie egy istent vagy akár a helyére állnia. De mi történne akkor, ha egy birodalomnak sikerülne szolgaságban tartania néhányukat, és így uralkodhatnának az egész világon? Nos, ez a kissé szélsőséges helyzet Nora Keita Jemisin első regényének, az Inheritance trilógia első kötetének a háttere.
Joe Abercrombie azon fantasy-szerzők közé tartozik, akik az elmúlt évtized második felében nagy népszerűségre tettek szert a tengerentúlon. Első trilógiájából, Az Első Törvényből melynek két kötete már magyarul is olvasható, kiderül, hogy miért.
Mi történik egy fiúval, akinek csupán néhány ködös emléke van arról, ahogy nevelőapja belöki egy vár ajtaján és ott hamarost meg kell tudnia, hogy apja a trónörökös volt? Mi lesz vajon a sorsa egy fattyúnak, akinek nincs helye az öröklési rendben, de mivel királyi vér, a Látnokok vére csörgedezik ereiben, sokan még így is veszélyesnek tartják? Hosszas vajúdás után végre magyarul is megjelent a 2007-ban útjára indított Látnok-trilógia harmadik kötete is Robin Hobb tollából, mely választ ad ezekre a kérdésekre. Ebből az alkalomból három cikket közlünk, mely az egyes köteteket mutatja be.
Melnibonéi Elric Michael Moorcock talán legismertebb karaktere, a sword&sorcery klasszikusa. A háromrészes cikksorozat befejező részében a sorozat köteteit összefoglaló gyűjteményes kiadások kerülnek bemutatásra.
Melnibonéi Elric Michael Moorcock talán legismertebb karaktere, a sword&sorcery klasszikusa. A háromrészes cikk középső részében a sorozat főbb jellegzetességei kerülnek bemutatásra, mint az Örökkévaló Bajnok mítosza, a sorozatban megjelenő mágia és az albínó legendás kardja, a Viharhozó.
Melnibonéi Elric Michael Moorcock talán legismertebb karaktere, a sword&sorcery klasszikusa. A háromrészes cikksorozat első részében a sorozat történeteivel foglalkozom és bemutatom az egyes regényeket, novellákat.
|