SFmag

Rengeteget beszélhetnénk Michael Crichton hazánkban is világosan ismert munkásságáról: már elképesztően fiatalon volt egyszerre bestseller-szerző és igazi hollywoodi aranybánya. Majdnem minden könyvét megfilmesítették, ezek meg is jelentek magyarul (Az Androméda-törzs, A 13. harcos, Kongó, A gömb, Zaklatás, A nagy vonatrablás, Jurassic Park, Az elveszett világ, Idővonal, stb.) és amit könyvben nem írt meg, az is  [ More ]

Michael Crichton máig a kalandos, fiataloknak és felnőtteknek egyaránt élvezetes techno-thriller és intelligens kalandregény legnagyobb mestere. Szinte minden könyvét megfilmesítették: olyan világsikerek szerzője, mint az Androméda-törzs, a Jurassic Park, vagy a Vészhelyzet. Halálával sokoldalú szerzőt veszített el az SF-közösség, népszerűsége viszont máig tart, remek példa erre az idei sorozat, a Westworld sikere is. Tiszteletére tematikus  [ More ]

Viszonylag közismert, hogy Michael Crichton, mielőtt bestseller-író lett volna, orvosi egyetemet végzett (neki köszönhetjük a Vészhelyzet című sorozatot, továbbá legnépszerűbb könyvei, mint Az Androméda törzs vagy a Jurassic Park is jócskán merítenek a biológia és biotechnológia témaköreiből), azt viszont keveset emlegetik, hogy még az orvosi egyetem és az azt megelőző antropológiai tanulmányai előtt irodalomszakon kezdte  [ More ]

„Mintha a jövő gyorsabban közeledne felénk, mint amilyen gyorsan mi tartunk a jövőbe.” Ha nem lenne elég, hogy a Monty Python-ban betöltött szerepe és zseniális, különc filmjei miatt szeressük Terry Gilliamet, itt egy remek alkalom, hogy az életének minden mozzanatára rácsodálkozzunk, hol nevessünk, hol a fejünket ingassuk. A Trubadúr kiadó elhozta nekünk a Gilliamesque című  [ More ]

Tavaly, amikor kipróbáltam az Oculus Rift egyik prototípusát, már sejtettem, hogy ez a VR-dolog tényleg beindul, és valóban: egy év alatt a tech-piac minden nagyobb szereplője elkezdett kísérletezni. Tulajdonképpen érthető, miért most érik a dolog. Elértünk egy olyan fejlettségi szintre, ahol a legolcsóbb számítógépek is képesek éles, nagy felbontású mozgóképet produkálni, tehát a hiteles VR-élmény  [ More ]

Amikor az Agave Kiadó néhány évvel ezelőtt kijelentette, hogy hát sajnos nem nagyon maradt érdemi Philip K. Dick-kötet, amit ki lehetne adni, és már amúgy sem pörög annyira, hogy továbbra is évente jöjjenek a kötetek, hát akkor nekem elment a levegőm, meg kipattant a szemgolyóm a fejemből, meg vörössé változott a világ (és zihálva Sharon  [ More ]

Nemrég jelent meg magyarul John Scalzi, 2013-ban Hugo-díjat nyert szatirikus sci-fi regénye, a Vörösingesek az Agave kiadónál, amelynek története egy a Star Trekből ismert sci-fi toposzra épül. A Star Trek óta viszonylag közismert fogalom a „redshirt” / „vörösinges”, vagyis az olyan mellékszereplő, akit bemutatkozása után viszonylag hamar kinyírnak az aktuális filmben / tévésorozatban. A kifejezés onnan ered,  [ More ]

Új sorozatba kezdünk itt, az SFmagon. Stábunkban ugyanis nemcsak olvasók, de olvasó írók is megtalálhatók. Mivel minden írónak megvan a maga kedvenc olvasmánya, arra gondoltunk, hogy érdemes lenne ezeket elétek tárni. Ismerjétek meg, hogy milyen írásokra és miért mondhatja szerkesztőségünk egy-egy tagja: bárcsak én írtam volna! (fbdbh: Farkas Balázs, aki első regényét és több novelláját  [ More ]

Mostanában egyre többször találok korrelációt nosztalgia és szellemi hanyatlás között (örök cinizmus), és nagyon úgy néz ki, hogy jobban megéri az alkotóknak visszanyúlni harminc évvel korábbi anyagokhoz, mint újat alkotni, feláldozván az innovációt a hiteles másolattal szemben. Ez nem csak a folytatásokra, remake-ekre, rebootokra igaz, hanem olyan művekre is, amelyek egy elveszett hangulatot, korszellemet, mentalitást  [ More ]

Itt egy film, aminek a címe és alcíme is annyira magabiztos, mintha a témának definitív darabját próbálná átnyújtani a nézőknek – Robert Eggers első rendezése valóban a boszorkányságról szól, annak legikonikusabb érájából, hiteles megjelenítése a new englandi folklór különféle szimbolikájának. Lehetetlen egy ilyen film elé alacsony elvárásokkal leülni, csakhogy mint mindig, a horrornak nagyon-nagyon működnie  [ More ]

A Noctambulo különös hangulatú regény, mi is írtunk róla. Ma egy interjút olvashattok a kötet szerzőjével, Beregi Tamással. Hét kérdést (kérdéscsoportot) tettünk fel, és alapos válaszokat kaptunk. 1. Minthogy az SFmag elsősorban spekulatív irodalommal foglalkozik, meg kell kérdeznünk: mesélnél az álnéven írt fantasy-regényeidről? Szívesen gondolsz vissza rájuk, vagy inkább elhatárolódsz? Visszatérnél a zsánerhez? Nagyon szívesen  [ More ]

A tizenkilencedik századi és századfordulós London fontos csomópontja a fantasztikus irodalomnak (mind a valóságban, mind a fikcióban): itt született meg tulajdonképpen a későbbi fantasy, amit a preraffaeliták (középkori) múltba révedése inspirált, itt lép be a képbe William Morris, itt ólálkodik a legismertebb sorozatgyilkos whitechapeli prostituáltakra vadászva, itt él Sherlock Holmes, ide kívánkozik Drakula, itt kísérletezik  [ More ]

Victor LaValle egy fekete zenész szemszögéből, hiteles kor- és társadalomrajzzal írta újra H. P. Lovecraft novelláját, a Red Hook-ot egy önállóan is élvezhető kisregény formájában.

Neal Stephenson – jó hagyományaihoz híven – ismét egy közel ezer oldalas könyvvel jelentkezett, szokásos nyelvújítász címmel, hogy a Google-keresések megfellebbezhetetlenül, félreérthetetlenül mást se dobjanak ki. Így követi a Seveneves („A hét Éva”) az olyan opusokat, mint a Reamde, az Anathem és a Cryptonomicon – hogy tehát mi a közös ezekben a könyvekben, azt nyilvánvaló, de  [ More ]

Egy urban fantasy és (neo-)noir krimi viszonylag kiegyensúlyozott keveréke, amelyben a főszereplő egy Pinky nevű italnak / drognak legalább belépő szintű függője, közben pedig meggyilkolt öccse után is nyomozgat.

Mindig is közel álltak hozzám az alacsony költségvetésű filmek, azon belül is az okos kamarathrillerek, ha lehet így fogalmazni. A 10 Cloverfield Lane pont ez a kategória, bár itt a film elkészültének körülményei talán még érdekesebbek is. A forgatókönyv The Cellar néven indult, majd találta meg útját J. J. Abrams és Matt Reeves különös found  [ More ]

Szoktam olvasgatni Robert Charles Wilson szerény Facebook-bejegyzéseit arról, miket olvas, milyen sci-fi klasszikusokat, és nézem, nézem, sehol nincsenek ezek magyarul. (Tőle legalább kiadogat pár kötetet a Galaktika, de vajon mennyi esély van a 6-800 oldalas Julian Comstock-ra, ami szerintem messze a legjobb könyve?). Az egyik ilyen klasszikus, amire felfigyeltem, 1920-as, és a A Voyage to  [ More ]

Ami a fantasy-irodalmat illeti, mondhatni, megközelítőleg rendben lennénk, ha nem lett volna a nagy rendszerváltás utáni felfordulás, amikor aztán válogatás nélkül annyi fantasy jelent meg itthon, hogy még a legtürelmesebb rajongókat is idővel meggyőzte arról, hogy minden fantasy egyforma. Emiatt van az, hogy ma annak ellenére, hogy szinte minden fontos szerző megjelent valami rém gagyi  [ More ]

Már vagy hónapok óta tépem magam, hogy össze kellene dobnom egy irodalmi toplistát azokról a könyvekről, amelyek a fantasztikum klasszikusainak számítanak, ám különféle okokból mégsem jelentek meg magyarul. A gond az ilyen listákkal, hogy nehéz megválasztani a szempontokat, prioritásokat, közbeékelődik a műveltség, relevancia kérdésköre is, és persze azért belehúztak rendesen a magyar könyvkiadók annyira, hogy  [ More ]

A novella eredetileg a Black Aether magazin 2016/1. számában jelent meg; a szám április 30-ig még rendelhető. Illusztrálta: Papp Virág. – Farkas Balázs: Galóca Mondjanak akármit az ember lányára, én nem szégyellem: hónapról hónapra egyre ritkábban látogattam meg az apámat, amióta a fejébe vette, hogy kiköltözik a falu melletti erdőbe. Ennek a döntésnek természetesen nem  [ More ]