Nyerd meg Neal Stephenson: Gyémántkor című kultikus sci-fi regényét, ami alig egy hete jelent meg a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban! A Gyémántkor a megjelenését követő évben elnyerte a Hugót és a Locus magazin közönségdíját is, döntőse volt továbbá a Nebula-, a John W. Campbell- és az Arthur C. Clarke-díjaknak. A részletekért olvasd el a teljes hírt.
A cirkusz a deviancia helye. A művészetben régi toposz, a megbélyegzett különcök, törpék, sziámi ikrek, pikkelybőrűek ide menekülnek a társadalom elől – de ugyanakkor a varázslat helye is, ahol a számkivettek mégis birtokolnak valami titkosat, ami csak az övék. A toposzok viszont rossz kezekben könnyen kopnak. Szerencsére Daniel Knauf, akinek szerelemgyermeke a Carnivàle, és az igényes sorozatairól híres HBO élettel és egyéni ízzel töltötte meg az ismert díszletet.
Olvastad angolul a Revelation Space-t, vagy magyarul a Hugo-díjas Pörgést? Szeretnél kérdezni az íróiktól? Itt az alkalom!
Alastair Reynolds a modern űroperák egyik kiemelkedő egyénisége (idén remélhetőleg olvashatunk tőle végre magyarul is), az ő regényeiről már több ismertetőt is olvashattatok az SFmagon. A sokszorosan díjazott Robert Charles Wilson pedig többek között a Hugo-díjas Pörgés írója, és két éve Magyarországon is járt dedikálni, és idén végre megjelenik (magyarul is) a Vortex című regénye, a Pörgés-ciklus záró kötete.
Nos, gondoltunk egy merészet, és felvettük a kapcsolatot velük. Nagy örömünkre mindketten vállalták, hogy interjút adnak nekünk.
Ha van kedved kérdezni bármelyiküktől, most itt a lehetőség
Hajdu Szabolcs Fehér tenyér című 2006-os filmjével jelentős sikereket aratott, többek között a Karlovy Vary-i filmfesztiválon is díjat nyert. Magas tehát a mérce vele szemben. 2010-es, Bibliotheque Pascal című alkotása alighanem minden elvárásnak eleget tesz.
Véget ért a múlt heti nyereményjáték, aminek keretein belül három Az Éhezők viadala könyvet lehetett nyerni. Megtörtént a sorsolás, a cikkben olvashatjátok a szerencsés nyertesek nevét.
A legtöbb kritika, amit eddig olvastam a regényről, az első két mondat idézetével kezdődik, és én sem látok jobb megoldást, nem véletlenül:
„John Perry két dolgot tett meg a hetvenötödik születésnapján. Meglátogatta a felesége sírját, aztán belépett a seregbe.”
John Scalzi évek óta írja Whatever című, népszerű blogját, és 2006-ban megjelent első regénye is, az Old man’s war, ami hatalmas kritikai sikert aratott, Scalzit a legjobb sci-fi írók közé emelte, a művet pedig sokan az évtized egyik legjobb science fiction regényének nevezik.
Bár Stephen King regényei igen szép példányszámban fogynak, mégsem igazán honosodott meg Magyarországon a horrorirodalom. Talán a zsánerművek alacsony száma az oka, hogy Jónás Zsolt bemutatkozó regényét is többen fantasynak tartják, noha a horror eszköztárának valamennyi eleme megtalálható benne.
A Sárkánydobok a Hárfásház-trilógia harmadik kötete, és Anne McCaffrey ötödik könyve, ami magyarul megjelent. Történetében a főszereplőn keresztül kapcsolódik a Sárkányénekhez és a Sárkánydalnokhoz, de nem folytatása az előző kettőnek.
Hírek és érdekességek az SF világából.
Az egykori, keleti kontinensen elterülő császárság helyén már csak pusztaság terül el. Az általuk megidézett erők döntötték őket romlásba, egy háború, melyre már csak kevesen emlékeznek. Ettől nyugatra terül el a birodalom örökségét magának valló néhány város, melyeket egy-egy khainak nevezett uralkodó és az utkhaiok, a nemesek kormányoznak. Az itt olvasható írás nem egy regénnyel, hanem mindjárt néggyel kívánja megismertetni a magyar közönséget. Daniel Abraham első önálló regényei ezek, melyek egy egyedi, keleties hangulatú fantasy világon játszódnak.
Folytatódik a sci-fi témájú videoklipek gyűjtése, elemzése, többek között poszt-apokaliptikus klipekkel, ufókkal, valamint nagyobb ívű, összefüggő történetet elbeszélő zenei videókkal.
Az elmúlt évtizedekben számos, tudományos fantasztikumhoz közel álló szám, album született, és a science-fiction videoklipek tárháza is bőségesnek mondható. Ezekből mutatok be néhányat egy szubjektív áttekintés keretében.
Cat Rambo az elmúlt évtizedben egyre több SF magazinban és antológiában bukkant fel novelláival, amelyek közül egy immár – először magyarul – az SFmagon is olvasható. A sci-fi, a fantasy és a horror területén egyaránt otthon van, és leginkább a toposzok szokatlan kicsavarása, a különös nézőpontok alkalmazása és a lélektani és társadalmi kérdések fantasztikus díszletek közti boncolása foglalkoztatják. Stílusa egyszerre költői és profán, meglátásai jó megfigyelőképességről és tapasztalatról árulkodnak.
Egy emberi küzdelem története az erőszak és a múlt árnyai egy olyan jövőben, ahol a genetikai módosítások és a mesterséges intelligencia mindennaposak.
Suzanne Collins Az éhezők viadala című regénye az USA-ban már legalább akkora siker, mint a Twilight, és már készül belőle a film (2012. márciusban lesz a bemutatója).
Szerintünk is jó könyv, még decemberben írtunk róla (és a Futótűz címmel megjelent folytatásról. Collins regénye tanít, szórakoztat és megindít egyszerre, és csaknem mindent tud, amit egy jó ifjúsági regénynek tudnia kell, szerethető és erős, de hibáktól sem mentes főszereplő keresi önmagát és az élet fontos morális kérdéseire a választ egy fordulatos, érdekes (bár olykor egysíkúnak tűnő) mellékalakokkal teli regényben.
Az Agave kiadó jóvoltából kaptunk három példányt, amiket az alábbi nyereményjáték keretében szeretnénk kisorsolni köztetek. (A szabályok kicsit változtak.)
Az első ízig-vérig női szemszöget képviselő science fiction regények egyike a Herland, amelyben három amerikai fiatalember egy csak nők által lakott országba vetődik, és ott a hagyományos értékrendjük éles ellentétbe kerül a helyi utópiával. A feminista nézetekre érzékeny olvasóknak ajánljuk a cikk mellőzését, akik viszont kíváncsiak erre a sci-fi történeti kuriózumra, tartsanak velünk!
Folytatjuk horrorfilmes cikksorozatunkat, és a hetvenes évek amerikai horrorfilmjei után ezúttal ugyanezen időszak Európájába látogatunk, és tekintjük át a filmtermés kincsesbányáját.
Hírek, érdekes és értékes honlapok, aktualitások az internetről, a sci-fi és a fantasy nagyvilágból, a teljesség igénye nélkül. 2011, 9. hét
Egy férfi hamis emlékekkel. Gyilkosság, amelynek áldozata továbbél. Államférfiak, akik idegenek kezére akarják játszani a Naprendszert. Egy filozófiai paradigmaváltás, amely különleges képességekkel ruházza fel az embereket.
Lassan elmondhatjuk, hogy a hazai képregénypiac kezd felzárkózni a tőlünk nyugatabbra lévő más országokéhoz – persze nem számokban, hanem arányaiban. Ez nem csak azt jelenti, hogy klasszikus külföldi munkák jelennek meg magyarul, hanem hazai alkotók, rajzolók, írók képregényei is eljutnak a boltokba. Csordás Dánielre mindenképpen érdemes figyelni. Akárcsak 2008-as Nocturne című kötetére.
|