SFmag

Itt az újabb játék, ezúttal Philip K. Dick legújabb regényét, Az elektromos Lincolt nyerhetitek meg. Részletekért kattintsatok a cikkre!

Sorozatunkban természetesen nem vállalkozhatunk a magyar sf történetének felvázolására sem, csupán néhány olyan forrást járunk körül, amiket egy ilyen, valóban átfogó történeti munka megírásához fel lehetne használni.

A 2007-ben megjelent The Name of the Wind az év egyik legnagyobb visszhangot verő fantasy regénye volt. Az egy évvel később megjelent puhakötésű (mass market paperback) kiadás első oldalain már olyan nagy nevektől olvashattunk ajánlásokat, mint Ursula Le Guin, Kevin J. Anderson vagy Robin Hobb. A Gabo kiadó jóvoltából a mű 2009-től már magyarul is olvasható és három év várakozás után, március 1-én az Államokban végre megjelent a folytatás is. Ennek alkalmából most leporoljuk ezt a könyvet és megnézzük, miért is szólt akkorát pár évvel ezelőtt.

A skót származású Charles Stross egyik legmarkánsabb alakja a kortárs sci-finek. Egyedisége teljesen elborult ötleteiben és jellegzetes, gyakran szarkasztikus stílusában rejlik. A Wireless egy novelláskötet, mely nem rendelkezik semmilyen átfogó koncepcióval, inkább egyfajta bemutató Stross legkedveltebb témáiból, mindenből egy kicsi.

Minden nő boszorkány, a modern városok pedig sötét erőknek adnak helyet. Nagyjából így lehetne summázni a Delta Vision Kiadó A képzelet mesterei sorozatában megjelent két Leiber-kisregényt. De ezzel nem mondanánk el a lényeget. Fritz Leiber e műveiben ugyanis olyan esztétikai minőségben adja elő a történetet, ami ritkaság a fantasztikus művészetekben.

A 2010-es Nebula díjra jelölt legjobb regények között van egy olyan, ami kicsit elüt az eddigiektől. M.K. Hobson: The Native Star című könyve egy alternatív 19. század végi Amerikában játszódik, ahol a mágia és a tudomány egyaránt a közfigyelemért harcol.

12. heti SF híreink, érdekességek

Gondolom, sokan emlékeznek még a Szövetség című filmre, amelyet 2003-ban vetítettek a mozik Sir Sean Connery főszereplésével? Helyes, akkor felejtsük el is olyan gyorsan és alaposan, amennyire lehetséges! A szóban forgó alkotásnak ugyanis vajmi kevés erénye volt – ezek közül is a legfőbb az, hogy szélesebb közönségnek nyílt alkalma megismerni a film alapjául szolgáló képregényt.

Véget ért a múlt heti nyereményjáték, amiben Neal Stephenson: Gyémántkor című regényéből lehetett három példányt nyerni. Örülünk, hogy ilyen sokan játszottatok, megtörtént a sorsolás, alább olvashatjátok a szerencsés nyertesek nevét.

Sir Arthur Ignatius Conan Doyle-t (1859–1930) legtöbben mint Sherlock Holmes megteremtőjét ismerik, pedig több fantasztikus történetet is írt. Ezen történetei leghíresebb főhőse George Edward Challenger professzor volt, aki félig tudományos, de inkább kalandos utazásokba keveredett útitársaival. Az öt, Challenger professzor főszereplésével készült regénye közül a legelső volt Az elveszett világ, melyet a filmesek többször feldolgoztak. A legelső adaptáció 1925-ben készült és stop motion trükkjei máig emlékezetesek. De amiről most beszélni szeretnék, az a BBC 2001-ben készített két részes filmje.

2011. március 24-én a déli illetve kora délutáni órákban karbantartás miatt az LFG.HU/RPG.HU/TK szerverek illetve a rajta tárolt oldalak nem lesznek elérhetők, így az SFmag sem.

Mire is mondjuk, hogy ponyvairodalom? A ponyva olyan silány kivitelű és irodalmi értékű műalkotás, amely (túlságosan is) ismert panelekból, klisékből építkezik, nem kívánja megterhelő filozófiai mélységekbe rántani az olvasót. A ponyvák gyakran úgy keletkeztek, hogy egy méltán sikeres mű szolgai másolásába fogtak a szerzők. A fentieket kiválóan szemlélteti a tárgyalt alkotás, Tokaji Zsolt Turulfi c. regénye, amely egy kötetben jelent meg az ötletet jelentő novellával, Juhász Viktor „A Rádiumember magányossága” c. művével.

2010 végén élénk vita bontakozott ki a steampunk jelenéről és jövőjéről az angol és amerikai SF-szerzők blogjain, illetve a témához kapcsolódó nagyobb honlapokon. A fellángoló eszmecserét talán a vita hevében elhangzott egyik kijelentés foglalja össze legjobban – Steampunk? Mennyire 2008! Lássuk, miről is van szó pontosan.

Titokzatos mágia, egy ellentmondásos szerelem, egy ősi könyv, egy lassan kibontakozó háború, másvilági lények, fejlődő technika és persze léghajók – mindez egy műben. Röviden így lehetne összefoglalni, mi várja az olvasót, ha elolvassa Anthony Huso első regényét, a The Last Page-et.

Anglia kilenc éve szabadult fel két évszázadnyi rabságból, mert kétszáz éve az ázsiai Horda nagyon cselesen olcsó cukorban és teában nanochipeket csempészett be a brit szigetekre, hogy miután azok elterjedtek, távirányítással hatalmuk alá vonhassák az embereket.

Gólyalábbal a Sacura Conon, turnűrrel és monokliban a Vasúttörténeti Parkban. Lady Ada Darth Vaderrel csókolózik. Fiatalok a McDonaldsban korhely menüt kérnek. A takarítónő néz, mint a moziban. Életveszélyes mozdonymászás a közlekedési múzeum előtt. A hölgyeknek kézcsók. Megszálljuk a BKV-t. Csak a futuristák nem „pislognak” ránk. Órába épített kalappal-cilinderrel ülünk az omnibuszon, Doctor Who-s rokokó-automaton zsebóra fityeg a zsebünkben. A fogaskerék legyen veled!

Divathóbort, esztétikai-technológiai mozgalom, filozófiai irányzat, viktoriánius fantasztikum, „gőzéletérzés” – a steampunkról röviden

Hungarian fantasy is based on the pre-existing anglophone literary traditions and did not develop independently. Hungarian fantastic literature is varied but authors did not form a movement based on the common usage of the surreal and the fantastic, and did not have a mentor-student tradition. Fantastic elements may be significant in a writer’s work and even influences can be observed between authors and writings, but these were isolated examples, and therefore lacked the influence to start a boom of fantasy writings. That came with the abundance of translated foreign fantasy.

11. heti rövid híreink az SF világából

Gaál Viktor Arche – Boszorkányszerelem című könyvének folytatására öt évet kellett várni. Kai az Istenek alkonyában, miután Chiekóval bejárta a világot, már egyetemen tanít, az Őskönyv pedig biztos rejtekhelyen pihen, hogy ne ismétlődhessen meg az, ami tizenegynéhány évvel korábban. Azonban egy napon különös lány, Enuki sétál be az előadására, és nekilát felfeszegetni Kai titkainak zárjait, hogy aztán az Őskönyvvel együtt nyoma vesszen.