Hírsaláta, 9. hét

Közzétette: cikkbot 33 hozzászólás

Eheti SF hírek itthonról és a nagyvilágból:

A Tor.com olvasói megválasztották az elmúlt tíz év legjobb sci-fi és fantasy regényeit. Az első helyezést John Scalzi Old Man’s War című műve érte el, amiről hamarosan mi is írunk majd, mert valóban zseniális könyv, mely újraértelmezi a Heinlein és Haldeman féle military sci-fit.

***

A Galaktika olvasói felmérést indított. Mondd el a véleményedet, és töltsd ki a kérdőívet Te is!

A kitöltött kérdőívet 2011. március 31-ig visszaküldők között a Galaktika 3 db 15.000 Ft-os vásárlási utalványt sorsol ki, ami levásárolható a Galaktikabolt.hu internetes könyváruházban, továbbá mindenkit, aki a kérdőívet kitölti, megajándékoznak egy 1000 Ft értékű kuponnal, ami beváltható a Booker.hu könyváruházban 5000 Ft feletti megrendelés esetén. A sorsoláson való részvételhez mind a kérdőívet, mind a Nyereményszelvényt ki kell tölteni. Sorsolás: 2011. március 31-én.

***

Irodalmárok a sci-firől: A Transindex.ro honlap (vitaindító jelleggel?) irodalmárokat kérdezett a sci-firől, mint rétegirányzatról.

***

Kihirdették az idei Arthur C. Clarke-díj finalistáit.

A jelöltek:

Lauren Beukes: Zoo City (Angry Robot)

Ian McDonald: The Dervish House (Gollancz)

Patrick Ness: Monsters of Men (Walker Books)

Richard Powers: Generosity (Atlantic Books)

Tim Powers: Declare (Corvus)

Tricia Sullivan: Lightborn (Orbit)

A győztest a SCI-FI-LONDON Filmfesztiválon fogják bejelenteni április 27-én Londonban.

***

A horrorírók rangos szervezete, a HWA bejelentette a Bram Stoker-díj jelöltjeit. Érdekesség, hogy az elismerésért a nálunk is jól ismert Peter Straub és a sokszorosan díjnyertes Joe Hill (civilben Stephen King fia) is vetélkedik.

A jelöltek:

Joe Hill: Horns

Jonathan Maberry: Rot and Ruin

Linda Watanabe McFerrin: Dead Love

Joe McKinney: Apocalypse of the Dead

Jeff Strand: Dweller

Peter Straub: A Dark Matter

***

Stephen King novemberben megjelenő regényében időutazásról és a Kennedy-gyilkosságról – esetleg annak elkerüléséről – is olvashatunk.

***

Az AVANA Egyesület pályázatot hirdet illusztrációk készítésére a Zsoldos Péter-díjas Csepregi Tamás Szintetikus álom című kötetének Az óriás című novellája alapján, ami innen letölthető. A határidő május 15. Részletes információk az Avana Egyesület honlapján találhatók.

***

A KIMTE két korcsoportban (10-12 és 13-15 éveseknek) gyermek rajzpályázatot hirdet az OTP Bank szponzorálásával, a nevezés ingyenes, a részletes kiírás itt olvasható.

***

Az Írókör.hu és a Krónikák.hu Nomád címmel közös fantasy fanzint indít, amelyhez grafikusok és írók jelentkezését várják. A fanzin célja, hogy kezdő fantasy íróknak biztosítson megjelenési lehetőséget, és hogy a fantasy irodalmat népszerűsítse.

***

A németek sem akarnak lemaradni a romantikus irodalom zombis-vámpíros újrértelmezéséből. A Phantastik-News.de recenziója egy olyan regényről számol be, amelyben Sissi nem csupán császárfeleség, hanem egyben elszánt vámpírvadász is.

***

G.R.R. Martin közzétette blogján regényciklusa következő “egész téglája”, ám közel sem befejező része (A Dance With Dragons) megjelenési időpontját. Martin rajongók, tegyetek egy nagy X-et a naptárba, július 12-ére. /Azonban Martint ismerve, nem mernénk megesküdni, hogy ez valóban egy kőbe vésett dátum. 😉 /

***

Eheti grafikusunk Paweł Kuczyński, akinek szatirikus és ugyanakkor éteri pasztellképei elgondolkodtatnak.

***

Új sci-fi minisorozat indult útjára a collegehumor.com/troopers oldalon Troopers címmel.
“Az intergalaktikus háborúban vannak hősök, gonoszok, és vannak még ezek a srácok…” Az első epizód címe Az erőtér.

***

Interjúhegyek ismert SF és F írókkal:

Patrick Rothfusszal, a magyarul is olvasható A szél neve írójával rögtön három is:
http://crossedgenres.com/blog/interview-patrick-rothfuss/
http://www.bookbanter.net/interviews/patrickrothfuss.html
http://www.omnivoracious.com/2011/03/the-wise-mans-fear-an-interview-with-patrick-rothfuss.html

Egy nagyon hosszú interjú China Mievillel, a Perdido Pályaudvar, végállomás és az Armada, valamint a tavalyi sokszoros díjnyertes The City and The City írójával.

Elizabeth Moon-interjú.

Egy rövid interjú Lavie Tidharral. Róla az SFmag.hu-n magyarul is olvashattok egy interjút, sőt, ennek rövidített változatát megtalálhatjátok a márciusi Galaktikában is. Ennek apropója, hogy a Galaktika márciustól folytatásokban elkezdi közölni Tidhar Héberpunk című novelláskötetének írásait, amiről szintén írtunk.

A StarShipSofa audio sci-fi magazin honlapján többek közt Alan Dean Fosterrel hallgathattok meg egy beszélgetést.

A Lightspeed magazin pedig a sokszorosan díjazott sci-fi és fantasy festővel, Giancola Donatoval készített interjút.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: hírek

Eddig 33 hozzászólás.

  1. Chelloveck szerint:

    A transindexest kétszer is írtátok 🙂

  2. Crei szerint:

    Háát, tényleg nagyon jó az Old Man’s War, de ennyire azért nem. Methinks.

  3. Küry szerint:

    Crei: Igen, nekem is ez volt az első gondolatom. Úgy érzem kicsit birkaeffektus érvényesül a Toron, hajlamosak “agyonhájpolni” teljesen középszerű regényeket ismeretségi vagy érdeki alapon. Nagyszerű példa volt rá a Boneshaker kampány.

  4. attila szerint:

    “Irodalmárok a sci-firől: A Transindex.ro honlap (vitaindító jelleggel?) irodalmárokat kérdezett a sci-firől, mint rétegirányzatról.”

    A válaszok alapján ezzel az erővel kérdezhették volna a sarki büfést, vagy éppen házmestert is, ők is minimum ilyen témaismeretet hoztak volna…

  5. sfinsider szerint:

    attila: azért az nagyon örvendetes jelenség, hogy egyikük sem intézi el a sci-fit azzal, hogy szimpla lektűrirodalom. Érződik, hogy ezek az emberek fiatalok és nyitottabbak, ráadásul vannak olvasmányélményeik. Ilyen véleményekkel a ’90-es években az ELTE-n a magyar szakon egész egyszerűen nem találkozhattál (engem is jóindulatúan eltanácsoltak attól, hogy sci-fi témát válasszak). Ja, és tetszik vagy nem teszik, a sci-fi rétegirányzat volt és marad, mert tematikája, világlátása megszűri az olvasókat.
    Az egyetlen komolyan megmosolyogtató vetülete a körkérdésnek az, hogy 2011-ben már talán nem illik a sci-firől így beszélni, régen túl van már azon, hogy pattanásos kamaszok irodalmát jelentse.:)
    Egyszer valamikor valaki azt is megírja, hogy a sci-fi irodalom megítélésére a legnagyobb csapást a Csillagok háborújának sikere okozta…

  6. nimandi szerint:

    A Transindex cikkében irodalmárokat kérdeztek scifiről, nem pedig scifivel foglalkozó irodalmárokat saját témájukról. Egyetértek sfinsiderrel, hogy nyitottsággal fordultak a téma felé, és ez a nyitottság szerintem sok igaz állítást eredményezett a válaszokban.

    Viszont túlzás, hogy a cikk a pattanásos kamaszok irodalmaként kezelné a scifit. Rétegirodalomként, az egyértelmű, illetve sok határát keresi, neadjisten éppen meghúzza. De valójában az egyszeri (akár irodalmár, akár nem irodalmár) olvasó, aki nem keresi-ismeri a közösséget, hanem egyszerűen csak veszi a könyvet, olvassa, gyakran úgy érzi magát, mint László Noémi.

    Értelmes olvasók véleményeit olvashatjuk a cikkben, ennyi szerintem.

  7. küry szerint:

    @SFinsider:
    “Egyszer valamikor valaki azt is megírja, hogy a sci-fi irodalom megítélésére a legnagyobb csapást a Csillagok háborújának sikere okozta…”

    Paul Kincaid már megírta:) Sőt szerinte az űropera és a hard sci-fi jelen virágzása is erre vezethető vissza.
    http://www.strangehorizons.com/reviews/2010/03/the_secret_hist.shtml

  8. Chelloveck szerint:

    Bűnbakot kerestek vagy mi van. 🙂
    Volt, aki Gernsbackig visszament ezzel.
    A gettó falait úgysem lehet ledönteni, amíg az ilyen Atwood-félék szorgallmasan rakják a tégláit.

  9. Chelloveck szerint:

    Tremészetesen tisztában vagyok vele, hogy egy “l”-lel írják, a billentyűzet tehet róla; vaskalapos nyelvészkedést kéretik mellőzni… :DDD

  10. szs szerint:

    Szorgallmasan = nagyon szorgalmasan. Ennyi. 🙂

    (Sztori a Kolozsvári ref. templomból, egy síron ez van: “várja Krisztussát”. Idegenvezető szerint ez azt jelenti, hogy nagyon várja.)

  11. nimandi szerint:

    Hmm, azért Atwood talán nyilatkozik olyasmit, amitől az ember hátán feláll a szőr, de ír olyat, ami viszont sokkal erősebb hatással bír a gettó falaira: remek spekulatív fikciót, ami szépséges és gazdag.

    Atwood-féle. Kicsit lekezelő ez így, nem?

  12. Chelloveck szerint:

    De csak egy nagyon kicsit az, ugye? Nézd meg, csak ez “z”-vel van írva 😀

    Semmivel sem lekezelőbb, mint csóró Cséhát ideidézni, és ebben a lerágott csont vitában (“Miért nem kerülhet be a sci-fi a magas irodalomba?”) bűnbakként előrángatni.

  13. Chelloveck szerint:

    ez zé = eGY zé, és megígérem, hogy addig nem kommentelek, amíg meg nem tanulok tisztességesssen gépelni.

  14. nimandi szerint:

    Chellovek: nem én rángattam elő a Cséhát sem. (Igazából az egyik irodalmár dobta be a cikkben.)
    Ezért én egyik lekezellésre sem teszem rá a saját “lenyeltem a békát” pecsétem. ,)

  15. chelloveck szerint:

    Tudom, nimandi, én sem téged akarlak piszkálni vele, inkább SFInsidert.

  16. adeptus szerint:

    A Csillagok háborúja nélkül a kívülállók jelentős része azt sem tudná, hogy létezik sci-fi.

  17. SFinsider szerint:

    A Csillagok háborúja százmilliókkal hitette el, hogy a sci-fi IRODALOM is csak a látványról és a nagyon egyszerű meséről szól.

    Persze ettől én még korszakos filmnek gondolom, de az irodalomra elég végzetes csapást mért, mert eltávolította a nézőket és az olvasókat (vö: nagyon sikeresek a sci-fi filmek vs nem túl sikeresek a sci-fi regények)
    Tudom, hogy már Fritz Lang remekműve is látványos volt, de azért több volt benne a dráma.

  18. Chelloveck szerint:

    SFinsider, te tudod, hogy imádom, és ezért nem a Metropolis ELLEN beszélek most, de BIZTOS, hogy a Cséhából általad hiányolt “drámát” PONT a Metropolisban találjuk meg?

  19. Sam Reed szerint:

    adeptus: “A Csillagok háborúja nélkül a kívülállók jelentős része azt sem tudná, hogy létezik sci-fi.”

    Ez miért lenne baj?

    Én egy kicsit sarkítanám, amit SFinsider mondott: a SF filmek megölik a SF irodalmat. Tudom ezzel most szelet vetettem…

  20. Chelloveck szerint:

    Én egy ideje külön kezelem a kettőt, így a filmek ugyanúgy nem ölik meg számomra az irodalmat, mint ahogy a sör sem öli meg a tőtött káposztát.

  21. attila szerint:

    sfinsider:
    “azért az nagyon örvendetes jelenség, hogy egyikük sem intézi el a sci-fit azzal, hogy szimpla lektűrirodalom. Érződik, hogy ezek az emberek fiatalok és nyitottabbak, ráadásul vannak olvasmányélményeik.”

    Hadd ne boruljak le kéremtisztelettel, ha a T szakértők kétharmada a scifi kapcsán Jókait, Karinthyt illetve az újhullámos Lemet és Asimovot kaparják elő kissé tájékozatlan válaszaikban.

    Olyan ez, mint amikor az egyik elzárt gettó a másikat kérdezi, vajon gettó-e vagy a város többi részéhez tartozik…

  22. Chelloveck szerint:

    Mind a három olyan egetverő baromságokat mond, hogy az ember füle kettéáll. És most senki ne jöjjön azzal, hogy mer én mondatokat ragadok ki a szövegkörnyezetből, aki értelmesen akar beszélni, ne tegyen a közepére hülyeséget.

    Balázs Imre József: “Azóta kicsit elvesztettem a fonalat, inkább csak filmen követtem a műfajt.” – Egyrészt ezt senki sem kérdezte, másrészt kíváncsi lennék, honnan sikerült követnie és hová. Ha láttam az Avatárt, akkor követem vajon? És ha nem, akkor meg nem követem?

    László Noémi: “… sci-fit a fiúk olvasnak, leginkább hetedik-nyolcadik osztálytól legföljebb utolsó éves egyetemista korukig.” – Vajon hol tapasztalta ezt?

    T. Szabó Levente: “A magyarban vannak izgalmas szövegek, volt virágzó, irodalmilag is jelentős folyóiratkultúra (elég csak Göncz Árpád nagy sikerű fordításaira gondolni az induló Galaktikában)” – Hogy jön ide Árpi bácsi, és miért elég csak arra gondolni? Egyáltalán mit jelent ez a mondat.

    Ezek a vélemények “vitát” semmiképp sem indítanak. Ezek szerintem faszságok vagy csak én érzem így? Minek is örülünk mi most megint?

    “Érződik, hogy ezek az emberek fiatalok és nyitottabbak, ráadásul vannak olvasmányélményeik” – ilyen eszmecseréket a nejemmel folytatok a sf-ről, aki nem fiatal, nem nyitott és nincsenek olvasmányélményei.

  23. sfinsider szerint:

    Ha jártatok volna az ELTE-re a kilencvenes években, ti is örültetek volna, hogy egyáltalán idáig eljutottunk. Senki sem állította, hogy a sci-fi recepciója sétagalopp lesz.

  24. sfinsider szerint:

    Idézetek, amelyek tetszenek a körkérdésben:
    “Szóval magával a műfajjal szerintem semmi gond nincs, megvan benne minden olyan lehetőség, ami a jó irodalommal kapcsolatban általában elvárható. ”

    “Szeretnék sok olyan lánnyal találkozni, aki a tudományos-fantasztikus irodalom megszállottja. Nekem valamiért az a tapasztalatom (előítéletem?), hogy sci-fit a fiúk olvasnak, leginkább hetedik-nyolcadik osztálytól legföljebb utolsó éves egyetemista korukig. ”
    tök korrekt, én is több női olvasót szeretnék, ők ugyanis a hardcore olvasók. és itt a hölgy az előítéletéről beszél, elég becsületesen, de hozzáteszi később, hogy: “Azt hiszem, nem kell sem alá-, sem föléértékelni, egyszerűen el kell fogadni annak, ami. És azt is hiszem, bármilyen műfajban alkosson is, a jó tollú, született író mindig irodalmat ad majd ki kezéből. A többi lényegtelen.” pontosan.

    “egyértelműbben látni, hogy mennyire jelentékeny műfaj ez az irodalmi modernségben, s például az angolszászok egyszerűen nem tudják és nem is nagyon akarják nélküle elbeszélni a saját modern irodalmukat. ”

    Na , ezeknek örülök. Így az énáltalam ismert oktatók egész egyszerűen NEM beszéltek, a sci-fi náluk ab ovo alacsonyrendű szórakoztatóipari termék volt; hiába, akkor még a posztmodern szövegirodalom szekere jobban futott.

  25. acélpatkány szerint:

    Alapvetően én is örülök hogy így vélekednek a sci-firől a sci-fihez nem értő emberek. Nap mint nap találkozok olyanokkal, akik ennél sokkal kevesebbet tudnak a sci-firől. Legutóbb pont a szegedi sci-fis órán, ahol a hallgatók jelentős része – sajnos vagy nem, ez most nem téma – nagy vonalakban sem ismerte a sci-fit – filmet még csak-csak, de irodalmat már egyáltalán nem. Ezekhez a tapasztalataimhoz képest ez a három ember még viszonylag korrekt és tájékozott.

  26. attila szerint:

    “Ha jártatok volna az ELTE-re a kilencvenes években, ti is örültetek volna, hogy egyáltalán idáig eljutottunk.”

    Ez inkább az un irodalmárok – bármit is jelentsen ez a kategória – általános használhatóságát jellemzi és nem annyira tekinthető pozitív fejleménynek.

    Felmerülhet esetleg az is, miért kell egyáltalán kepesztetni az ennyire tájékozatlan irodalmy körök elismeréséért.

  27. SFinsider szerint:

    Idézetek, amelyek tetszenek a válaszokban:
    “Szóval magával a műfajjal szerintem semmi gond nincs, megvan benne minden olyan lehetőség, ami a jó irodalommal kapcsolatban általában elvárható. ”

    “Szeretnék sok olyan lánnyal találkozni, aki a tudományos-fantasztikus irodalom megszállottja. Nekem valamiért az a tapasztalatom (előítéletem?), hogy sci-fit a fiúk olvasnak, leginkább hetedik-nyolcadik osztálytól legföljebb utolsó éves egyetemista korukig. ”
    tök korrekt, én is több női olvasót szeretnék, ők ugyanis a hardcore olvasók. és itt a hölgy az előítéletéről beszél, elég becsületesen, de hozzáteszi később, hogy: “Azt hiszem, nem kell sem alá-, sem föléértékelni, egyszerűen el kell fogadni annak, ami. És azt is hiszem, bármilyen műfajban alkosson is, a jó tollú, született író mindig irodalmat ad majd ki kezéből. A többi lényegtelen.” pontosan.

    “egyértelműbben látni, hogy mennyire jelentékeny műfaj ez az irodalmi modernségben, s például az angolszászok egyszerűen nem tudják és nem is nagyon akarják nélküle elbeszélni a saját modern irodalmukat. ”

    Na, ezeknek örülök. Így az énáltalam ismert oktatók egész egyszerűen NEM beszéltek, a sci-fi náluk ab ovo alacsonyrendű szórakoztatóipari termék volt; hiába, akkor még a posztmodern szövegirodalom szekere jobban futott.

    hackett:
    képzeld el, hogy például a megváltozott irodalmi közbeszédnek köszönhetően a köv. regényedhez állami ösztöndíjat nyersz. jól hangzik? na, ahhoz kellenek az ilyen vélemények, az irodalmi véleményformálók pozitívabb hozzáállásai – még akkor is, ha ez mint csupán utópia merülhet most fel:)

  28. attila szerint:

    “képzeld el, hogy például a megváltozott irodalmi közbeszédnek köszönhetően a köv. regényedhez állami ösztöndíjat nyersz. jól hangzik?”

    Hát, nem tudom, ez a megközelítés engem inkább némi émelygésre késztet…

  29. SFinsider szerint:

    attila, aki regényírásra adja a fejét napi x órányi munka után, az lehet, hogy értékelni tudna egy ilyen opciót is (én sajnos nem tudnék élni vele, tehát nem a saját álmaimról van szó). Olvasol te mainstream magyar irodalmat? Tudod, hány kacat jelenik meg így? Én bírnám, ha egy-egy ütősebb sci-fi regényre nem éveket kellene várni (ld. idei Zsoldos-jelöléseket)
    Engem épp ezért minden olyan megoldás érdekel, amellyel jobb lesz a felhozatal.

  30. Attila szerint:

    “Olvasol te mainstream magyar irodalmat? Tudod, hány kacat jelenik meg így? Én bírnám, ha egy-egy ütősebb sci-fi regényre nem éveket kellene várni (ld. idei Zsoldos-jelöléseket)”

    Ez most hogy jön ide?

    Ha meg úgy teszünk, mintha a hivatalos irodalmi körök véleménye – látványos tájékozatlanságuk ellenére – valóban fontos lenne, udvariasan nyelünk egyet, amikor felemlegetik a jövő század regényét, mert hátha valahogy el leszünk ismerve és leesik némi zsé…

    …akkor ezzel az erővel ki lehet állni a sarokra is.

  31. vinitor szerint:

    szerintem úgy jön ide, hogy modern irodalom címszó alatt egy rakás kaksi is kap pénzt, míg sfirodalom címszóval a legjobb művek sem

    ami egy: kettős mérce; kettő: hátrányos megkülönböztetés; három: szakmai inkompetencia (arra alkalmatlanok végeznek felelős munkát); négy: irodalmi öngyilkosság (igen, külföldön jóval több elismerést kapnak ezek a művek, ott hogyan lehet bekerülni a mezőnybe, ha egy hazai kiadás is problémás?); öt: mesterséges népbutítás, manipuláció, hiszen azt kommunikálja egy irányzatról, hogy értéktelen, holott ennek az ellenkezője; hat: közpénzek hűtlen kezelése, hiszen a Széchenyi-terv sem arra van, hogy deszkából összetákolt buszmegálló épüljön, hanem igényes munkát végezzenek azok, akik elvállalják és felveszik érte a támogatást

    számos másik esetben ez a pár pont minimum blikk-címlapos, országos skandalumhoz vezetne, itt azonban valahogy nem, pedig ami genyóság, az minden esetben genyóság, lényegtelen, hogy sfirodalomról vagy buszmegállóról van szó

    a jogos elismerés megkövetelése meg a benyalás között szerintem pedig van némi különbség, még ha a mai magyar kultúrában ezt kevesen is tudják

  32. SFinsider szerint:

    vinitor: köszi, erre gondoltam:)

  33. onsai szerint:

    (Hm, szerintem a Galaktika szokott állami pénzekre pályázni. Lovas nem azt írta a blogján anno, hogy nyert az N-re pályázatot?)

    Szerintem vicces volt ez a körkérdezés. Legalább is én jól szórakoztam a válaszokon.

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.



Keresés az oldalon