A skót származású Charles Stross egyik legmarkánsabb alakja a kortárs sci-finek. Egyedisége teljesen elborult ötleteiben és jellegzetes, gyakran szarkasztikus stílusában rejlik. Első megjelent regényei még a poszt-szingularitás hullámhoz tartoztak, melyen azóta továbblépett, és többek között írt lovecrafti ihletésű kémregényeket (a Laundry sorozat), vagy például fantasy-nek álcázott sci-fi sorozatot is (Merchant Princess).
A Wireless egy olyan novelláskötet, mely nem rendelkezik semmilyen átfogó koncepcióval, inkább egyfajta bemutató Stross elmúlt években legkedveltebb témáiból, mindenből egy kicsi.
A Missile Gap nyitja a válogatást, egy alternatív történelembe ültetett hard sci-fi kisregény. Spoilermentesen az alapszituáció a következő: ’62-t írunk, „tombol” a hidegháború, és valami nagyon furcsa dolog történik a Földdel és egész népességével. Valami, ami egy pillanat alatt írja át az Egyesült Államos és a Szovjetunió közötti globális játszma szabályait. Wilson Pörgéséhez hasonlóan itt is felfoghatatlan erők játékszerévé válik az emberiség, de ha Wilsonnál szédítő volt a perspektíva, akkor itt egyenesen émelyítő. A Strossra jellemző ötletparádé tökéletes példája ez az írás: elszállt, ugyanakkor mégis hihető fantasztikum, és cinikus, néhol szatirikus történelemszemlélet. Szintén jellemző módon több híres történelmi és tudományos személyiség kap cameo szerepet a műben, közöttük Jurij Gagarin és Carl Sagan. Az írás teljes egészében megtalálható itt.
Stross két kedvenc témája találkozik az A Colder Warban: hidegháború (ismét) és lovecrafti horrorok. Bár ez a novella nem ott játszódik, a recept mégis hasonló a Laundry univerzum világához, melyből kellemes ízelítőt ad a szintén a kötetben szereplő Down on the Farm. (Itt hozzáférhető.)
A Rogue Farm poszt-szingularitásos novella, más hasonló témájú írásokkal ellentétben az új korszak vidéki életét mutatja be, egyébként a kötet egyik erősebb írása. A MAXOS flashfiction, mely a Nature-ben jelent meg eredetileg. Az Unwirer című novellát Cory Doctorow-val írta Stross, de inkább Doctorow keze érezhető rajta, aki nem tartozik kedvenceim közé, a téma itt is a szokásos: internet és szabadságjogok.
A Snowball’s Chance fantasy, a Trunk and Disorderly pedig humoros sci-fi. Két olyan műfaj, ami hígítva tökéletes adaléka Stross más írásainak. Tisztán alkalmazva azonban végzetes hatásúnak bizonyultak.
A kötetet a Palimpsest című kisregény zárja, mely két okból is hátránnyal indult nálam. Egyrészt utálom az időutazós történeteket, másrészt lerágott, elásott és elporladt csont már az időutazás, mint téma. De Stross ötletparádéja ismét bizonyít, a kötet legjobb írása a Palimpsest, mely az idő valódi urairól szól. Mellesleg a kisregényeknek járó Hugót is megnyerte.
Összességében a két kisregény viszi a hátán ezt a gyűjteményt, a rövidebb novellák hullámzó színvonalú ízelítők Strossból, de mindent egybevetve megérte elolvasni.
Linkek:
Hozzászólások
[kury további írásai]
Nagyon szép ez a borító…
A Missile Gapot pedig szerettem.
És mi jelenik meg tőle magyarul? Semmi 🙁
Zsoltik@: a Metagalaktika 9.t-ben és a 219-es Galaktikában olvashattál tőle egy-egy elbeszélést.
Erről a galaktikás megjelenésről én is lemaradtam. Akkor ezek szerint pont ebből a kötetből a „Rogue Farm” megjelent „A kósza farm” címen.
Már fáj a szívem, ha az SFMagot olvasgatom, olyan hatalmas kásahegyről meséltek és hoztok kóstolót, aminek nagyon szívesen nekiveselkednék, odatelepednék egy tányérral, kanállla egy-két évre, ha végre mindenki békén hagyna a munkával, egyebekkel, úgynevezett élettel, és a kedves jó írók is abbahagynák addig a további főzést.
Ő is felkerül a listára, köszönet a cikkért! A borító tényleg szép, az úriembernek meg szimpatikusan őrült a tekintete. 🙂