Még csak alig 2 hónap telt el az indulásunk óta, de január közepén már túlhaladtuk a 100. publikált cikket, és mostanra már 120 írást, esszét, ismertetőt olvashattok az oldalon. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a mennyiségre koncentrálunk, a cél továbbra is a minőségi fantasztikum bemutatása, népszerűsítése. Olvassátok el, mit tervezünk februárban!
Bizonyos írók karrierje során van egy csúcspont, mikor legjobb műveiket alkotják, és utána kiégnek, vagy legalábbis nem tudják már felülmúlni korábbi sikereiket. Más írók művészete idősebb korukra nem romlik, hanem pont ellenkezőleg, kikristályosodik. A The Birthday of the World című novelláskötetet elolvasva biztosan állíthatom, hogy Le Guin a második csoportba tartozik.
Egy 1978-as angol nyelvű kiadás 1984-ben megjelent magyar fordítása, Sam. J. Lundwall „Holnap történt” című esszégyűjteménye, amiből kirajzolódik a nemzetközi sci-fi (vagyis a World Sci-Fi) képe. A kiadvány már önmagában is történelminek számít, ideológiai színezete felett is eljárt már az idő (nem csak politikailag, hanem sci-fi szemléletileg is talán, bár ez utóbbi még megér néhány bekezdést), mindennek ellenére helye van a magyar sci-fi történetének forrásai között.
Farsang sci-fi rajongók számára az SFportal.hu szervezésében a Moszkva-téri Trombitás sörözőben február 19-én, szombaton, 20 órától. Február 12-ig lehet jelentkezni. *** A KIMTE megkezdi a leendő hazai fantasy díj odaítélése menetének kidolgozását. Szívesen fogadnak bárkitől javaslatot és észrevételeket a díj hivatalos honlapjának fórumán. *** Az elmúlt két hétben két vendégcikkünk is megjelent az LFG.HU-n. Titokzatos [ More ]
Németországban rengetegen foglalkoznak science fictionnel, mégsincs egy nagy, kizárólag a zsánerrel foglalkozó kiadó, mint idehaza. Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy nincs publikációs lehetősége a német sci-fi íróknak. Egyik meghatározó fórumuk a Wurdack Verlag nagyjából évente megjelenő antológiája, melyek közül most a 2010-es Die Audienz (A meghallgatás) című kötetet mutatjuk be.
A transzhumanista jövőkép kiindulópontja szerint a közeljövő technológiai környezetét a ma emergens technológiáknak tartott informatikai és mesterségesintelligencia-kutatások, robotika, nanotechnológia, genetika és biotechnológia, valamint a kognitív tudományok alakítják ki. A fúziós erőművek (vagy még egzotikusabb energiaforrások), a molekuláris nanotechnológia és a génmérnökség elterjedése, valamint az űrbéli gyarmatosítás az energetikai és termelési technológiák gyökeres átalakulásával jár, a jelenlegi pénzügyi és gazdasági berendezkedés gyökeresen átalakul. A termelési lehetőségek korlátai lecsökkennek vagy eltűnnek, új fogyasztói igények és új gazdasági ágak jelennek meg. A lehetséges technológiai változások és következményeik már ma is beláthatatlanok. Akár egyetlen nagy jelentőségű találmány elég ahhoz, hogy érvénytelenítse világunk ortodox jövőképeit, együttes bekövetkeztük pedig felismerhetetlen és megjósolhatatlan jövőt jelent.
Jakob Schmidt Berlinben élő német sci-fi szerző, fordító. Novelláiban előszeretettel alkalmazza a horror elemeit, számos írást szentelt a Cthulhu-mítosznak. Szüret című novellája az SFmagon olvasható első ízben magyar nyelven.
Egy évvel a Watchmen sikere után, amikor a vasfüggönyön innen még senki nem ismerte a nevét, Alan Moore megírta A gyilkos tréfa című kultikus Batman képregényt, ami aztán 1990 elején, a rendszerváltást követő nyugati kulturális áradat első hullámain lovagolva megérkezett hazánkba is.
Létrejött a régen várt Első Kapcsolat, de természetesen nem úgy, ahogy azt elképzeltük. Az idegeneknek emberi testekre van szükségük, mégpedig a rákos betegekére. A helyzet megoldására a nyilvánvaló ellenállás mellett több más válasz is felmerül.
Újabb nyereményjátékunkban egy különleges fantasy könyvvel szeretnénk megajándékozni a nyerteseket, mégpedig a tegnap bemutatott Alekszandra és a teremtés növendékeivel. Az ukrán szerzőpáros 1994 óta ír és publikál közösen fantasy és sci-fi (ők M-realizmusnak nevezik) regényeket és novellákat. Szinte valamennyi kapott már valamilyen díjat, és 2005-ben az Euroconon a legjobb európai sci-fi íróknak kiáltották ki őket. Az Alekszandra és a teremtés növendékeit olvasva méltán kaptak elismerést.
Figyeld a Facebookot!
Manapság nincs új a sci-fi horrorok közt, az ismert sablonokat variálják, már ha a rendezők hajlandóak egyáltalán odafigyelni ezekre a sablonokra. A 2009-es év egyik legjobban várt sci-fije kétség kívül a Pandorum című német-amerikai film volt, mely ugyan megpróbált valami egyedit létrehozni az innen-onnan elcsent sablonokból, sajnos mégsem tudott eléggé ambiciózus lenni egy maradandó alkotáshoz.
Kétszeresen is különleges történet az Alekszandra és a teremtés növendékei. Egyrészt, mert a toposzok peremén egyensúlyozó panelek a regény előrehaladtával egyedi és új hátteret tárnak fel, amely alapjaiban rengeti meg iskola-fantasyről alkotott elképzeléseinket. Másrészt, mert az ismerős, gyerekkorunkba kódolt kulturális emlékeket felélesztve olyan varázslatos és lenyűgöző történetet mesél el, amely ízig-vérig kelet-európai, ami igazán a miénk.
Évtizedekig Németország (ez esetben az NSZK) Magyarországon afféle Ígéret Földje volt, napjainkra sokkal inkább divatos lesajnálni a német földet, Sajnálatos módon, míg a német nyelvterületen rengeteg sci-fi jelenik meg, melyek közül nem egy valóban kiváló, csak elvétve jut el egy-egy a magyar piacra.
SF hírek a teljesség igénye nélkül.
Murakami Haruki az egyik legismertebb japán szerző nyugaton, amelyben közrejátszhat, hogy elbeszélésmódban és motívumokban is sűrűn nyúl az európai-amerikai kultúra felé. Szépirodalmi körökben divatos kérdés boncolgatni, hogy ponyvát ír-e vagy csak egy hajszál választja el a Nobel-díjtól, mert a népszerűséggel együtt mintha elkezdett volna tömegcikké válni. Persze a címkék lényegtelenek, az egyetlen mérce a könyvek minősége, arra pedig nem lehet panasz.
Négy haver másodállásban, hobbiként amatőr feltalálósdit játszik a garázsban. Értenek a tervezéshez, szakemberek, nincsenek komolyabb illúzióik a projektek jövőjével kapcsolatban – néhányuknak mégis viszket a tenyere. Amolyan szobatudósok lévén, akiknek már alanyi jogon is kijár egy kis könnyelműség, hamarosan sikerül belekontárkodniuk az univerzum szövedékébe…
A Campbell-díjas Jay Lake könyve egy korábbi novella világát bontja ki regénnyé, új mélységeket adva neki. Azon urban fantasy regények közé tartozik, amelyek magát a várost is szereplővé teszik. A Trial of Flowers szó szerint út a szív leggonoszabb zugába, olvasók és szereplők számára egyaránt.
Dr. Balogh Zoltán anyagmérnök az évezredeken át működő űrhajókról és egyéb sci-fi szerkezetekről
Mi történik, ha Manhattanből demilitarizált zóna válik egy polgárháború kellős közepén? Mi lesz azokkal, akik nem hajlandók elhagyni otthonukat, s ebben a földi pokolban próbálják élni mindennapjaikat? Ebből az alaphelyzetből indul ki Brian Wood és Riccardo Burchielli Vertigós képregényfolyama, a 2005-ben elkezdődött DMZ.
Az indulás óta majdnem két hónap telt el, rengeteg tapasztalattal lettünk gazdagabbak és nagyon köszönjük a visszajelzéseket. Szeretnénk, ha az SFmag olyan oldal lenne, ahova szívesen jártok vissza, ezért szeretnénk öt percet kérni az időtökből.
|