Tengeren játszódó vagy ahhoz szorosan kapcsolódó fantasy regényből nincs nagy kínálat a könyvpiacon. Magyarul eddig megjelent például az Armada (ami viszont egy high-tech fantasy mix), néhány, a Héttenger világán játszódó regény és várható még idén a Locke Lamora hazugságainak folytatása, a Red Seas Under Red Skies is magyarul. A témában így hatalmas a kiaknázatlan potenciál, Robin Hobb, az ismert szerzőnő pedig művével megmutatta, mit is lehet kihozni belőle.

A Bűvös hajó az Élőhajók-trilógia (Liveship traders) első kötete. A második magyar kiadás a Delta Vision műhelyében készült, akik szokásukhoz híven két kötetre bontva, kartonáltan dobták piacra. Az első regény alapján az Élőhajók-ciklus egyfajta családregény-sorozat, mely a Vestrit-család tagjainak életét követi nyomon. Nem kell azonban tucatnyi estélyre, üzleti ügyek sokaságára és túlburjánzó romantikára gondolni, a Bűvös hajó elsősorban kalandregény, de karakterábrázolása megüti akár a szépirodalom szintjét is. Olvashatunk emellett társadalmi konfliktusokról, kalózokról, titokzatos, esőerdei lényekkel kötött egyezségről, intelligens hajókról, egy megháborodott intelligens hajóról, és a tengeri történetekből elmaradhatatlan vizi szörnyetegekről is.

2012 HU (Delta Vision) első kötet

A fő konfliktus a patinás és nagymúltú Vestrit kereskedőház családfője, Efron halála körül bontakozik ki. Így ugyanis akaratgyenge lánya, Keffria és annak hatalomvágyó erőszakos férje, Kyle Gaven kezébe kerül a családi vagyon java, akik a család anyagi helyzetén az özvegy Ronika tiltakozása ellenére rabszolgakereskedelemmel kívánnak lendíteni. Eszköz erre a mágusfából készült élőhajó, Viviána, aki a maga módján él és gondolkodik, és mindaddig engedelmeskedik, amíg a család véréből valaki a fedélzeten tartózkodik. Erre a szerepre Kyle tizenhároméves fiát, a papnak készülő Winthrow-t választja, akinek esze ágában sincs tengerésznek menni. További konfliktust mutatnak be a vagyonból kisemmizett Altea Vestrit fejezetei, aki minden eszközt megragad a Viviána visszaszerzésére. Sorsa egyre inkább összekapcsolódni látszik a Kyle által partra tett Brashen másodtiszttel, aki egyfajta kiégett ámde jólelkű figura. A Kyle döntései nyomán kibontakozó konfliktust súlyosbítja a háttérben megbúvó, titokzatos alku az Esővadon különös, szörnyetegnek látszó lakóival, amiben a család legkisebb lányát is elvesztheti. Fontos történetszál továbbá Kennit kapitányé, a kalózé, aki ugyan kedvesnek tűnik, de Jack Sparrow-val ellentétben a szíve nem aranyból van. Saját magán kívül semmi nem érdekli és egyetlen célja, hogy a kalózok királya legyen, amihez egy élőhajó, például a Viviána megszerzését látja szükségesnek.

2012 HU (Delta Vision) második kötet

Az írónő Látnok-trilógiájával ellentétben (idén jelent meg a harmadik kötet) itt egyes szám első személyű elbeszélés helyett több nézőpontkarakter van, akik többek közt a fent említett szereplők közül kerülnek ki, és amit az írónő zseniálisan ki is aknáz. Mindegyiknek megvan a maga egyedi hangvétele, melyhez hasonlóval találkozhatunk George R. Martinnál. Összetett személyiségük okán még az ellenszenvesek többségében is akadnak pozitív jellemvonások, döntéseik érthetőek, nem hatásvadászok. Többségükben megtalálhatunk fantasy-archetípusokat. Winthrow egy sablonos papként indul és kénytelen szembesülni azzal, hogy nézetei egészen másképp működnek a való élet viszontagságai közt. Belső vívódásai és lelki fejlődése, vagy inkább átalakulása kimondottan jól sikerült. Alteát, mint lázadó, tevékeny “modern” nőt és a kiégett Brashent is kedveltem, noha eredetiséggel nem, “csak” részletgazdag személyiséggel bírnak. Kiválónak éreztem továbbá Málta, Kyle leánygyermekének jeleneteit, amikből zseniálisan átjön az elkényeztetett önző “liba” alakja. Sajátos, hogy néhány jelenetben a már említett, emberek által ostobának tartott vízi szörnyetegek, a tengeri kígyók is nézőponthoz jutnak, de még érdekesebbek talán a megvakított, gazdáit lemészárló őrült hajó, Paragon jelenetei.

Robin Hobb

A kötet ugyan rendelkezik kalandregényre jellemző elemekkel, de Hobbtól megszokott módon azoknál reálisabb. Ugyan ritka volt az a helyzet, hogy aggódtam volna a főszereplők életéért, de sorsuk alakulása korántsem volt közömbös, lévén az írónő rendkívül nehéz, nem egyszer kegyetlen helyzetekbe sodorja őket, mindezt úgy, hogy nem írói fogást látunk az izgalmakban, hanem azok a szereplők (vagy környezetük) teljesen logikus, akár önző döntéseiből következnek. Különösen reális a rabszolgaság és az emberi nyomor bemutatása, mely sok fantasyből teljesen kimarad.

Több különbség is van a már említett Látnok-trilógiával. Míg ott a minta a középkor volt, itt inkább a reneszánszra hajaz a háttér. Kifejezetten mókás, amikor az egyik szereplő úgy utal a Hat Hercegségre, mint barbár vidékre, ahol a legtöbb házon még ablak sincs. A két sorozat egyébként csak utalásszintjén kapcsolódik össze, közös szereplők nincsenek. Egyikben sem találjuk meg azonban a klasszikus tolkieni fajokat és mindkettőben ritka és titokzatos a mágia. A hivatalos idővonal szerint az Élőhajók nem sokkal a Látnok-trilógia után játszódik.

2003, HU (Szukits)

A magyar fordítás nagyon jó, elgépelést is csak elvétve találtam, ráadásul a fordító ugyanaz, mint az első, Szukitshoz kötődő kiadás esetében. A borító hangulatos, és jó megoldásnak tartom, hogy a második köteté az angol borító tengelyesen tükrözött verziója, míg az első kötet megtartja az eredeti elrendezést.

Érdekességek

  • A mű első, 2003-as magyar kiadása a Szukits-kiadóhoz kötődik, akik azonban csak a regény első felét tudták kiadni. A Delta Vision fórumbejegyzése szerint az első kötetet ugyanott fejezték be, ahol a Szukits-féle kiadásban.
  • A magyar fordítás néhány nevet átalakított. A Vestritek élőhajója, Viviána angolul Viviance, Bington városa pedig Bingtown, de a Gaven család is Haven néven szerepel eredeti nyelven.
  • Németországban is két kötetre bontották a regényt. Érdekesség, hogy a két kötetet egyben kiadó omnibus borítóján egy Boros-Szikszai grafika díszeleg – ugyanaz amit Dale Avery Renegát című M.A.G.U.S. regényét ékesítette.

Hasznos linkek

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Eddig 16 hozzászólás érkezett.

  1. noro szerint:

    Épp egy éve olvastam végig az egész trilógiát eredetiben, sztem nagyon jól sikerült. Low-magic fantasyben a kedvencem

  2. anarion szerint:

    Pár éve már hogy elolvastam. Lehet beruházok rá magyarul is. Ha így halad a DV, a végén lehet kiadják a teljes sorozatot. Elvileg már csak a Homokszín ember trilógia hiányzik, é persze az Esővadon krónikák.. még 5-10 év, és utolérjük a Robin Hobb könyveket… és akkor még a Soldier son sorozatot még nem is említettük.

  3. stb szerint:

    “Armada (ami viszont egy high-tech fantasy mix)”

    Hogy mizé?

  4. justin szerint:

    “A két sorozat egyébként csak utalásszintjén kapcsolódik össze, közös szereplők nincsenek.”

    Hehe, a Tawny Manben azért kiderül, hogy ez nem egészen így van, és az egész meglepő lesz (annak az elfuserált könyvnek az egyetlen jó fordulata mellesleg…).
    A Bűvös hajó trilógiát egyébként határozottan érdemes elolvasni (annyi figyelmeztetéssel, hogy a vége súlyos diabéteszt okozhat).

  5. justin szerint:

    “A két sorozat egyébként csak utalásszintjén kapcsolódik össze, közös szereplők nincsenek.”

    Hehe, a Tawny Manben azért kiderül, hogy ez nem egészen így van, és az egész meglepő lesz (annak az elfuserált trilógiának az egyetlen jó fordulata mellesleg…).
    A Bűvös hajó trilógiát egyébként határozottan érdemes elolvasni (annyi figyelmeztetéssel, hogy a vége súlyos diabéteszt okozhat).

  6. jakirte_jak_cyr szerint:

    Stb:
    “Armada (ami viszont egy high-tech fantasy mix)

    Hogy mizé?”

    Az Armada egy sajátos darab. A hi-tech fantasy kifejezést mellesleg először Anthony Huso The Last Page és a Black Bottle művei kapcsán olvastam, és arra utal, hogy az író a mágiát keveri össze a technológiával, teljesen száműzve a hagyományos középkori díszleteket.
    Ugyanezt találjuk Miéville-nél, pl. az Armadában. Javaslom olvasásra.
    Szemérmetlen önreklám:
    Armada: http://sfmag.hu/2011/12/08/china-mieville-armada-i-ii/
    The Last Page: http://sfmag.hu/2011/03/22/anthony-huso-the-last-page/

  7. stb szerint:

    @jakirte: Igen, olvastam az Armadát, de szvsz bőven megfelel rá a ‘weird fiction/fantasy’ címke, ha már Miéville is ezt használja. :)

    Az állítólagos “hi-tech” mivoltát nem tudom most hova tenni, nem hi-techebb az a legtöbb steampunknál és/vagy hangsúlyosan nem-tolkieni fantasynél.

    Egyébként meg mikor jön már magyarul az Iron Council??

  8. woof szerint:

    “…és várható még idén a Locke Lamora hazugságainak folytatása, a Red Seas Under Red Skies is magyarul.”

    Várni lehet, csak ne nagyon számíts rá:)

  9. Jakirte_Jak_Cyr szerint:

    woof: Kár. Feltételezésből indultam ki, miszerint az Alexandra elég nagy játékos ahhoz, hogy egy év alatt kicsihol magából egy folytatást. Amúgy mennyire biztos az infód?

  10. Hackett szerint:

    Jakirte:
    Az első kötet fordítójaként gyanítom eléggé.:))

  11. woof szerint:

    Jakirte: 100%. A könyv itt van nálam, de egyáltalán nem biztos, hogy én fogom fordítani. Egyelőre máson dolgozom, aztán megint máson fogok, és utána meglátjuk:)

  12. jakirte_jak_cyr szerint:

    Woof: Köszönöm. Sajnálom hogy ezt hallom. Azt hittem jobban fogyott. És nagyon tetszett a fordítás, hangulatosra sikerült az első résznél ;)

  13. juhaszviktor szerint:

    stb: “Egyébként meg mikor jön már magyarul az Iron Council??”

    Sajnos ezzel kapcsolatban meg én nem tudok pozitívat mondani: a Galaktika 2009 óta minden évben előveszi, óvatosan megnézegeti, majd visszarakja a dobozba,pedig valamennyi már készen is van belőle magyarula.

  14. stb szerint:

    juhaszviktor: Akkor nem javult a helyzet az endlesses jelentésed óta, mehh. :/

    Szerintem csórd el a fordítást meg a kiadási szerződést a Galaktikától és sunyd át Csilláéknak vagy valakinek. C:

  15. dennia szerint:

    Szia woof!

    Érdeklődnék, hogy van esetleg fejlemény Locke Lamore téren? Fordít(hat)od már? Szerited van esély, hogy kiadják?

  16. woof szerint:

    Van fejlemény: a porréteg a könyvön sokkal vastagabb lett:)
    Az biztos, hogy idén nem tervezik kiadni. Én egyelőre biztosan nem fordítom, és az, hogy másnak sem adták oda, nem túl bíztató jel a kiadás szempontjából…

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon