Tengeren játszódó vagy ahhoz szorosan kapcsolódó fantasy regényből nincs nagy kínálat a könyvpiacon. Magyarul eddig megjelent például az Armada (ami viszont egy high-tech fantasy mix), néhány, a Héttenger világán játszódó regény és várható még idén a Locke Lamora hazugságainak folytatása, a Red Seas Under Red Skies is magyarul. A témában így hatalmas a kiaknázatlan potenciál, Robin Hobb, az ismert szerzőnő pedig művével megmutatta, mit is lehet kihozni belőle.
A Bűvös hajó az Élőhajók-trilógia (Liveship traders) első kötete. A második magyar kiadás a Delta Vision műhelyében készült, akik szokásukhoz híven két kötetre bontva, kartonáltan dobták piacra. Az első regény alapján az Élőhajók-ciklus egyfajta családregény-sorozat, mely a Vestrit-család tagjainak életét követi nyomon. Nem kell azonban tucatnyi estélyre, üzleti ügyek sokaságára és túlburjánzó romantikára gondolni, a Bűvös hajó elsősorban kalandregény, de karakterábrázolása megüti akár a szépirodalom szintjét is. Olvashatunk emellett társadalmi konfliktusokról, kalózokról, titokzatos, esőerdei lényekkel kötött egyezségről, intelligens hajókról, egy megháborodott intelligens hajóról, és a tengeri történetekből elmaradhatatlan vizi szörnyetegekről is.
2012 HU (Delta Vision) első kötet
A fő konfliktus a patinás és nagymúltú Vestrit kereskedőház családfője, Efron halála körül bontakozik ki. Így ugyanis akaratgyenge lánya, Keffria és annak hatalomvágyó erőszakos férje, Kyle Gaven kezébe kerül a családi vagyon java, akik a család anyagi helyzetén az özvegy Ronika tiltakozása ellenére rabszolgakereskedelemmel kívánnak lendíteni. Eszköz erre a mágusfából készült élőhajó, Viviána, aki a maga módján él és gondolkodik, és mindaddig engedelmeskedik, amíg a család véréből valaki a fedélzeten tartózkodik. Erre a szerepre Kyle tizenhároméves fiát, a papnak készülő Winthrow-t választja, akinek esze ágában sincs tengerésznek menni. További konfliktust mutatnak be a vagyonból kisemmizett Altea Vestrit fejezetei, aki minden eszközt megragad a Viviána visszaszerzésére. Sorsa egyre inkább összekapcsolódni látszik a Kyle által partra tett Brashen másodtiszttel, aki egyfajta kiégett ámde jólelkű figura. A Kyle döntései nyomán kibontakozó konfliktust súlyosbítja a háttérben megbúvó, titokzatos alku az Esővadon különös, szörnyetegnek látszó lakóival, amiben a család legkisebb lányát is elvesztheti. Fontos történetszál továbbá Kennit kapitányé, a kalózé, aki ugyan kedvesnek tűnik, de Jack Sparrow-val ellentétben a szíve nem aranyból van. Saját magán kívül semmi nem érdekli és egyetlen célja, hogy a kalózok királya legyen, amihez egy élőhajó, például a Viviána megszerzését látja szükségesnek.
2012 HU (Delta Vision) második kötet
Az írónő Látnok-trilógiájával ellentétben (idén jelent meg a harmadik kötet) itt egyes szám első személyű elbeszélés helyett több nézőpontkarakter van, akik többek közt a fent említett szereplők közül kerülnek ki, és amit az írónő zseniálisan ki is aknáz. Mindegyiknek megvan a maga egyedi hangvétele, melyhez hasonlóval találkozhatunk George R. Martinnál. Összetett személyiségük okán még az ellenszenvesek többségében is akadnak pozitív jellemvonások, döntéseik érthetőek, nem hatásvadászok. Többségükben megtalálhatunk fantasy-archetípusokat. Winthrow egy sablonos papként indul és kénytelen szembesülni azzal, hogy nézetei egészen másképp működnek a való élet viszontagságai közt. Belső vívódásai és lelki fejlődése, vagy inkább átalakulása kimondottan jól sikerült. Alteát, mint lázadó, tevékeny „modern” nőt és a kiégett Brashent is kedveltem, noha eredetiséggel nem, „csak” részletgazdag személyiséggel bírnak. Kiválónak éreztem továbbá Málta, Kyle leánygyermekének jeleneteit, amikből zseniálisan átjön az elkényeztetett önző „liba” alakja. Sajátos, hogy néhány jelenetben a már említett, emberek által ostobának tartott vízi szörnyetegek, a tengeri kígyók is nézőponthoz jutnak, de még érdekesebbek talán a megvakított, gazdáit lemészárló őrült hajó, Paragon jelenetei.
Robin Hobb
A kötet ugyan rendelkezik kalandregényre jellemző elemekkel, de Hobbtól megszokott módon azoknál reálisabb. Ugyan ritka volt az a helyzet, hogy aggódtam volna a főszereplők életéért, de sorsuk alakulása korántsem volt közömbös, lévén az írónő rendkívül nehéz, nem egyszer kegyetlen helyzetekbe sodorja őket, mindezt úgy, hogy nem írói fogást látunk az izgalmakban, hanem azok a szereplők (vagy környezetük) teljesen logikus, akár önző döntéseiből következnek. Különösen reális a rabszolgaság és az emberi nyomor bemutatása, mely sok fantasyből teljesen kimarad.
Több különbség is van a már említett Látnok-trilógiával. Míg ott a minta a középkor volt, itt inkább a reneszánszra hajaz a háttér. Kifejezetten mókás, amikor az egyik szereplő úgy utal a Hat Hercegségre, mint barbár vidékre, ahol a legtöbb házon még ablak sincs. A két sorozat egyébként csak utalásszintjén kapcsolódik össze, közös szereplők nincsenek. Egyikben sem találjuk meg azonban a klasszikus tolkieni fajokat és mindkettőben ritka és titokzatos a mágia. A hivatalos idővonal szerint az Élőhajók nem sokkal a Látnok-trilógia után játszódik.
2003, HU (Szukits)
A magyar fordítás nagyon jó, elgépelést is csak elvétve találtam, ráadásul a fordító ugyanaz, mint az első, Szukitshoz kötődő kiadás esetében. A borító hangulatos, és jó megoldásnak tartom, hogy a második köteté az angol borító tengelyesen tükrözött verziója, míg az első kötet megtartja az eredeti elrendezést.
Érdekességek
- A mű első, 2003-as magyar kiadása a Szukits-kiadóhoz kötődik, akik azonban csak a regény első felét tudták kiadni. A Delta Vision fórumbejegyzése szerint az első kötetet ugyanott fejezték be, ahol a Szukits-féle kiadásban.
- A magyar fordítás néhány nevet átalakított. A Vestritek élőhajója, Viviána angolul Viviance, Bington városa pedig Bingtown, de a Gaven család is Haven néven szerepel eredeti nyelven.
- Németországban is két kötetre bontották a regényt. Érdekesség, hogy a két kötetet egyben kiadó omnibus borítóján egy Boros-Szikszai grafika díszeleg – ugyanaz amit Dale Avery Renegát című M.A.G.U.S. regényét ékesítette.
Hasznos linkek
Hozzászólások
[Arcanist további írásai]
Épp egy éve olvastam végig az egész trilógiát eredetiben, sztem nagyon jól sikerült. Low-magic fantasyben a kedvencem
Pár éve már hogy elolvastam. Lehet beruházok rá magyarul is. Ha így halad a DV, a végén lehet kiadják a teljes sorozatot. Elvileg már csak a Homokszín ember trilógia hiányzik, é persze az Esővadon krónikák.. még 5-10 év, és utolérjük a Robin Hobb könyveket… és akkor még a Soldier son sorozatot még nem is említettük.
„Armada (ami viszont egy high-tech fantasy mix)”
Hogy mizé?
„A két sorozat egyébként csak utalásszintjén kapcsolódik össze, közös szereplők nincsenek.”
Hehe, a Tawny Manben azért kiderül, hogy ez nem egészen így van, és az egész meglepő lesz (annak az elfuserált könyvnek az egyetlen jó fordulata mellesleg…).
A Bűvös hajó trilógiát egyébként határozottan érdemes elolvasni (annyi figyelmeztetéssel, hogy a vége súlyos diabéteszt okozhat).
„A két sorozat egyébként csak utalásszintjén kapcsolódik össze, közös szereplők nincsenek.”
Hehe, a Tawny Manben azért kiderül, hogy ez nem egészen így van, és az egész meglepő lesz (annak az elfuserált trilógiának az egyetlen jó fordulata mellesleg…).
A Bűvös hajó trilógiát egyébként határozottan érdemes elolvasni (annyi figyelmeztetéssel, hogy a vége súlyos diabéteszt okozhat).
Stb:
“Armada (ami viszont egy high-tech fantasy mix)
Hogy mizé?”
Az Armada egy sajátos darab. A hi-tech fantasy kifejezést mellesleg először Anthony Huso The Last Page és a Black Bottle művei kapcsán olvastam, és arra utal, hogy az író a mágiát keveri össze a technológiával, teljesen száműzve a hagyományos középkori díszleteket.
Ugyanezt találjuk Miéville-nél, pl. az Armadában. Javaslom olvasásra.
Szemérmetlen önreklám:
Armada: http://sfmag.hu/2011/12/08/china-mieville-armada-i-ii/
The Last Page: http://sfmag.hu/2011/03/22/anthony-huso-the-last-page/
@jakirte: Igen, olvastam az Armadát, de szvsz bőven megfelel rá a ‘weird fiction/fantasy’ címke, ha már Miéville is ezt használja. 🙂
Az állítólagos „hi-tech” mivoltát nem tudom most hova tenni, nem hi-techebb az a legtöbb steampunknál és/vagy hangsúlyosan nem-tolkieni fantasynél.
Egyébként meg mikor jön már magyarul az Iron Council??
„…és várható még idén a Locke Lamora hazugságainak folytatása, a Red Seas Under Red Skies is magyarul.”
Várni lehet, csak ne nagyon számíts rá:)
woof: Kár. Feltételezésből indultam ki, miszerint az Alexandra elég nagy játékos ahhoz, hogy egy év alatt kicsihol magából egy folytatást. Amúgy mennyire biztos az infód?
Jakirte:
Az első kötet fordítójaként gyanítom eléggé.:))
Jakirte: 100%. A könyv itt van nálam, de egyáltalán nem biztos, hogy én fogom fordítani. Egyelőre máson dolgozom, aztán megint máson fogok, és utána meglátjuk:)
Woof: Köszönöm. Sajnálom hogy ezt hallom. Azt hittem jobban fogyott. És nagyon tetszett a fordítás, hangulatosra sikerült az első résznél 😉
stb: „Egyébként meg mikor jön már magyarul az Iron Council??”
Sajnos ezzel kapcsolatban meg én nem tudok pozitívat mondani: a Galaktika 2009 óta minden évben előveszi, óvatosan megnézegeti, majd visszarakja a dobozba,pedig valamennyi már készen is van belőle magyarula.
juhaszviktor: Akkor nem javult a helyzet az endlesses jelentésed óta, mehh. :/
Szerintem csórd el a fordítást meg a kiadási szerződést a Galaktikától és sunyd át Csilláéknak vagy valakinek. C:
Szia woof!
Érdeklődnék, hogy van esetleg fejlemény Locke Lamore téren? Fordít(hat)od már? Szerited van esély, hogy kiadják?
Van fejlemény: a porréteg a könyvön sokkal vastagabb lett:)
Az biztos, hogy idén nem tervezik kiadni. Én egyelőre biztosan nem fordítom, és az, hogy másnak sem adták oda, nem túl bíztató jel a kiadás szempontjából…