Lehet, hogy nem Jack Burton a létező legnagyobb hős, elvégre kicsit faragatlan, kicsit bumfordi, és azt sem veszi észre, hogy a saját filmjében ő a szárnysegéd. Igazából nem is akarja megváltani a világot, mindössze a pénzét szeretné behajtani barátján, Wang Chin, amikor kiviszi őt a reptérre mennyasszonyához. Pechjükre azonban a fiatal nőn megakad a kínai negyed kiskirályának, David Lo Pannek a szeme, aki a nyilvánosság előtt agg üzletember, valójában nagyhatalmú mágus, akit szörnyű átok sújt. Ezt az átkot pedig csak egy zöldszemű asszony törheti meg.
Ez a feladat pedig egy igazi bajnokért kiált.
Jack Burton nem az a bajnok, de mentségére szóljon, a közvetlen környezetében senki nem az. A hősszerelmes Wang Chi jól forgatja a kardot, de nem természetfelettien jól, már csak ezért is bukja a fogadást Jackkel. Egg Shen őszintén egy hóbortos öregúr, nem pedig egy magát csupán annak álcázó varázsló, még ha ennek ellenére jártas is a misztikus tanokban. Gracie Law a barátnője miatt keveredett bele az egész kalamajkába, de ha már ott van, ő is megpróbál segíteni. Van, aki közülük kamiont, más turistabuszt, megint más éttermet vezet, és akad köztük ügyvéd is. Együtt veszik fel a harcot az alvilággal – hétköznapival és természetfelettivel egyaránt.
Van valami hihetetlen szívmelengető abban, hogy egy többnyire hétköznapi emberekből álló csapat összeáll, nem azért, mert meg vagyon írva, nem is azért, mert nem akad más, egyszerűen, mert ez a helyes és nem hagyják cserben a másikat. Mert lehet, hogy Jack a pénz miatt keveredett bele, és Gracie előtt is bizonyítani akar, de azért csak törődik a többiekkel. Kicsit olyan ő, mint egy Harrison Ford karakter, akiből kispórolták a talpraesettséget, és csak az önironikus mosolyt és az alig palástolt aranyszívet hagyták meg.
Az is jópofa, hogy a társainál jóval nagyobb sztereotípia ő, egy kétkezi amerikai munkás, aki a sört folyékony kenyérnek hívja, a pólóján egy olyan kultúra jelképe virít, amiről semmit nem tud, és akinek az önbizalma indokolatlanul nagyobb a kompetenciájához képest. És természetesen mi más is lehetne, mint kamionos, a modern éra cowboya, aki Kris Kristofferson, Burt Reynolds és Clint Eastwood nyomdokain nem csak Amerika vérkeringéséről gondoskodik, hanem a legszorongatottabb helyzetből is feláll, akkor is, ha a harcban társaival szemben ő inkább a vakszerencsére támaszkodhat. Ne szépítsünk, Jack egy szép felmutatott középső ujj a nagy fehér hős toposzának, aki többnek, szebbnek, jobbnak bizonyul eredeti és választott népénél egyaránt. Jack azonban nem a barátai fölött áll, hanem velük együtt küzd.
Ugyanígy érdekes David Lo Pan figurája, civilben egy vén, tolószékes üzletember, eredeti alakjában pedig varázsló, akit Csin Si Huang-ti császár ítélt kárhozatra. Lo Pan ugyanis nem azért a történet gonosza, mert egy másik kultúrát testesít meg, ellenkezőleg, személyesebb ellenfele Wang Chinek és Egg Shennek, mint Jacknek, már csak azért is, mert amellett, hogy Wang menyasszonyát rabolja el, az egész kínai negyedet rettegésben tartja harcosaival és démonjaival. Emellett James Hong alakításában egy egyszerre nagyvonalú és pitiáner figura, félelmetes és szánni való.
A történet a fentieknek megfelelően előszeretettel játszik el az elvárásokkal, így van, hogy az utcai harcosok előbb gépfegyverrel mészárolják le ellenfeleiket, majd a túlélőket harcművészetükkel intézik el, elvégre csak vannak hagyományok a világon. Máskor pedig hőseink éppen sikeresen elmenekültek a gonosz főhadiszállásáról, hogy aztán mégis csak vissza kelljen fordulniuk.
A közönség gyomra nem is vette be a klisék kiforgatását, a film elhasalt a pénztárnál, és a kritikusok körében sem aratott osztatlan sikert, hogy aztán később emelkedjen kultikus státuszba. A rend kedvéért, akkoriban még nem igazán találkozhattunk a műfaj elemeit kifigurázó, de azok iránt mégis szeretettel viseltető fantasztikus filmekkel. Így a Nagy zűr kis Kínában valahol előkészítette a terepet az olyan alkotásoknak, mint Men in Black, Az ötödik elem, A galaktitkos küldetés vagy a Csillagpor.
Pedig az egyébként horrorra szakosodott Carpenternek nagyon is jól áll ez a kicsit gyermekibb világ, ahol a fénykardpárbaj teljesen mást jelent, mint a Csillagok háborújában, amitől az mégsem lesz kevésbé menő. Kisgyerekeknek persze nem ajánlanám, de azért emlékszem, korakamaszokként ennél ijesztőbb filmekkel is megbirkóztunk.
Az is szimpatikus, hogy a film nem tolja a képünkbe a mondanivalóját, nem kezd el prédikálni, hanem a narratívájával és képi eszközeivel meséli el, a befogadóra bízva azt. Mégis találunk szerethető bölcsességeket, mint amikor Egg Shen azt feleli Jacknek, hogy fölösleges éppen Kínában nyaralnia, hiszen Kína a szívében van, bármerre megy, vele tart ő is.
Lehet, hogy egykor a Nagy zűr kis Kínában hatalmasat bukott, de a szellemisége talán még jobban megszívlelendő, mint valaha. Nevezetesen, hogy nem kell Kiválasztottnak lenned, nem kell emberfölötti hatalmat birtokolnod, nem kell mások helyett küzdened, szebbnek, jobbnak lenned náluk, hatalmas eszmék megtestesüléseként. Elég, ha csak a legjobb tudásod szerint segítesz nekik. Ez pedig olyasmi, amire manapság jobban kell emlékeznünk, mint valaha.
Pusztai Dániel
Érdekességek:
– Ezen kívül John Carpenter és Kurt Russell még négy filmet forgatott együtt: Elvis, Menekülés New Yorkból, A dolog, Menekülés Los Angelesből. Ez a paletta elég széles, akad köztük életrajzi film, horror, maró sci-fi szatíra, ami kiegészül a Nagy zűr kis Kínában fantasy vígjátékával. Carpenter egyébként igencsak otthon érzi magát a fantasztikus filmek világában, elég csak egy pillantást vetni életművére.
– Lo Pan három elit harcosa, Mennydörgés, Villám és Eső ihlette Raiden karakterét a Mortal Kombatből.
– A varázsló egyik famulusa a D&D beholderére emlékeztet, mely addigra már egy évtizede óta a kánon része volt.
– A film betétdalát a The Coupe De Villes szerezte.
Hozzászólások
[archnihil további írásai]
