Ma kiemelt irodalomtörténelmi pillanatként tekintünk 1937. szeptember 21-re, amikor is először megjelent J. R. R. Tolkien elsősorban fiatal olvasóknak szánt regénye, A hobbit. Ezzel a regénnyel kezdődik Középfölde történelmének és mentális képének formálódása, amely végül a huszadik század egyik legmeghatározóbb, legnagyobb hatású fikciós terévé növi ki magát, a sosem-volt vidék, orkok, tündék, törpök, sárkányok, félszerzetek és lovagkori körülmények között élő emberek világa – amely akarva-akaratlanul a modern fantasy szinonimájává vált. Akár ezzel szemben jönnek létre fantasy-irányzatok, akár ezzel párhuzamban, ezt a zsánert szinte lehetetlen úgy formálni, hogy az ne Középföldéhez képest történjen.

Mindez pedig egyszerű ceruzarajzokkal kezdődött.

Tolkien ugyanis nem csak írt, rajzolt is, A hobbit művészete pedig nem csak ennek az első koherens regénynek az illusztrációit tartalmazza, hanem pontosan végigköveti Tolkien rajzolói ambícióinak eredetét Wayne G. Hammond és Christina Scull előszavában (ez a szöveg egészen 1911-ig követi Tolkien ilyen jellegű munkáit, ugyan ezeket nem illusztrálja). Maga A hobbit illusztrálásának és borítótervezésének folyamata viszont nem csak egy művészettörténeti áttekintés, hanem nagyon pontos feltárása annak, hogyan formálódott Középfölde vizuális karaktere, amelyet mind a mai napig egyéb művészek, filmkészítők, rajongók is igyekeznek követni. Tolkien tudta, hogy a műnek ezt az aspektusát nem értelmezheti félre senki.

A hobbit elképzelésének például szerves része, hogyan fest egy hobbit-lak, hogyan kanyarog az ösvény a Domboldalig, a Nagyvízen túl, egészen Zsáklakig. Ez a kép („A Nagyvízen túli Hobbitfalva”) talán legvonzóbb vizuális segédlet ehhez a világhoz, amelyet minden bizonnyal a 2001-es A Gyűrűk Ura: A Gyűrű Szövetsége is precízen követett, ha nem is struktúrában, de legalább hangulatban. A kép elkészültének fázisai jól szemléltetik, hogy Tolkien addig-addig kísérletezett, amíg a kép azt nem ábrázolta, ami a fejében volt. Az eredmény magáért beszél.

Hasonlóan részletgazdagon van itt bemutatva a többi tájegység képének komponálása egyszerű vázlatoktól a végső festményekig (Völgyzugoly, Fangorn, Tóváros, hogy a fontosabbakat emeljük ki), de mégis talán érdekesebbek a kezdetlegesen is azonnal felismerhető, markáns írásjegyek (a Cirth egy korai változata, illetve Tolkien sajátos kézírására jellemző betűtípus, amelyet angol átírásokhoz használt), illetve az ezekkel díszített fantasztikus térképek, levelek és egyéb adalékok.

A hobbit művészete kötet központi, talán legfontosabb és legikonikusabb művészeti produktuma viszont a Magányos-hegyet ábrázoló első borító, amelybe kétségkívül a legtöbb munkát tette bele Tolkien és kiadója. Ez a borító nem csak egyfajta pontos ábrázolás szükségességét kívánta meg, de szimbolikusnak is kellett lennie, szimmetrikusnak és radikálisan újnak, ami mégis egyfajta nosztalgiát ébreszt a régi iránt. A hobbit borítója nem csak egy egyszerű gyerekkönyv-borító, és ez tudatosan történt így. A hobbit borítója maga a könyv, maga Középfölde ikonográfiájának szerves része.

Arról beszéltem főleg, hogy Tolkien hogyan igyekezett regényéhez nem mások által kitalált, hanem nagyon is belülről jövő, a szövegtől elválaszthatatlan vizuális identitást adni. Ez a folyamat lebilincselően izgalmas, nem csak az ebben az albumban összegyűjtött képek miatt, hanem az azt kísérő alaposan kikutatott szövegek miatt is. Fantasztikus látni Tolkien reszketeg tollvonásait egészen az apró betűs megjegyzéseiig a majdnem végleges borítón, és tulajdonképpen ezek adják itt az igazi élményt.

A hobbit művészete nem csak egy irodalom- és művészettörténeti hibrid szakkönyv, de az alkotói tudatosságnak egy ritka, elképesztő krónikája is egyben. Tárgya pedig nem kevesebb, mint a fantasyirodalom egészének egy kimagasló történelmi eseménye, azon belül is A hobbit megírásától a megjelenéséig tartó kreatív folyamat. Bárki, aki a zsáner vagy akár csak Tolkien munkásságának a rajongója, értékelni fogja ezt az igényes, keményfedeles kiadványt, amely most a Magvető gondozásában jelent meg nyolc évvel az első magyar kiadás után.

Akik akkor lemaradtak róla, semmiképpen se hagyják ki.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom, társművészetek

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon