Izgalmas hónap volt az idei szeptember. Amellett, hogy Peter F. Hamilton lezárta a Nemzetközösség univerzumát egy remekbe szabott regénnyel (ami miatt az egyik szemem sír, a másik pedig nevet), és megjelent végre magyarul is a Júdás elszabadulAlastair Reynolds is új kötettel jelentkezett. Igaz, ez már nem lett annyira kiemelkedő, mint ahogy megszokhattuk tőle – de ne szaladjunk ennyire előre.

covers_401859A történet szerint galaxisunk számos civilizáció felemelkedését és bukását élte már meg. A Föld elpusztult, Naprendszerünk mégsem néptelen: az előző korok által hátrahagyott világokon kolóniák sokasága éli mindennapjait. Egy ilyen világon él a Ness család is: egy özvegy édesapa két lányával. Sokan az előző korok gazdagságáról álmodozva útra kelnek napvitorlásaikon, hogy titokzatos világok után kutassanak, amik számtalan évezrede elzárva keringenek az Öreg Nap körül. Ám időnként a világokat bezáró rejtélyes erők meggyengülnek, lehetőséget adva a zsákmány utáni kutatásra. Az idősebb Ness nővér is egy ilyen kalandban látja a jövőt saját és családja számára, így ráveszi húgát, hogy csatlakozzanak Rackamore kapitányhoz és legénységéhez. Útnak indulnak hát egy éppen megnyílni készülő ősi világhoz, de az események hamar olyan fordulatot vesznek, hogy a saját életükért kell küzdeni.

Reynolds ismét egy rendkívül izgalmas és egyedi világot alkotott. Balladai homály fedi, hogy miért pusztult el a Föld, a hátrahagyott világok pedig rendkívül sokszínűek. Egyesek közepén fekete lyuk található, ami a gravitációt hivatott fenntartani, mások a saját tengelyük körüli forgással keltett centrifugális erő segítségével szimulálják a nehézkedés érzetét. A Ness nővérek is egy az előbbiek közé tartozó világról hajóznak ki, Mazarile-ról. Szintén homályba burkolóznak – a szó legszorosabb és átvitt értelmében is – a Naprendszerben megtalálható rejtett égitestek is, amik mesés gazdagsággal kecsegtetnek. Ezekkel az ősi tárgyakat tartalmazó mesterséges életterekkel Reynolds megint elővette egyik kedvelt topikját, a nagy néma tárgyak (BDO) témáját. Könnyű ezzel engem felcsigázni, sikerült is a könyvnek, de aztán elmaradt az elvárt katarzis: az író meglebbenti a veszedelmes titkot, több BDO-t meg is látogatunk a cselekmény során, de mindez csak másodlagos marad Adrana és Arafura Ness odisszeájához képest.

Az egész könyvet átitatja egyfajta steampunk jelleg, mondhatni steampunk űropera. Nem lehet teljesen egzaktul megfogalmazni, hogy miért is tűnik ennek, de a nyelvezete, a tárgyak és a szereplők jellemzése ezt erősíti. A levegőt például nem az air szóval illetik, hanem a lungstuff kifejezést használják, a fekete lyuk szintén nem az elvárt black hole, hanem swallower, a rádió helyett pedig a squawk – rikácsoló szó használatos. Tovább erősíti a steampunk vonásokat, a napvitorlások léte. Nem szuperszámítógépek irányítják a kiterjesztett vitorlákat tartó és mozgató huzalokat, hanem a vitorlamester. Olybá tűnik, hogy csak nagyon keveseket érdekel az őket körülölelő világ miértjei, csak működtetik a meglévő dolgokat. Apróságoknak tűnhetnek ezek, de olyan furcsa kettősséget adnak a cselekménynek, ami végett sokáig nehéz időben elhelyezni a történteket.

Ám nem elég egy ilyen világot megteremteni, szereplőkkel is fel kell tudni tölteni. Sosem volt Reynolds erőssége a karakterkezelés. Persze ez nem azt jelenti, hogy karakterei faék egyszerűséggel lebegtek volna az univerzumban, sőt a Jelenések teréhez képest, a Redemption Ark során már egész komoly jellemeket is megismerhettünk. Mégis a szóban forgó regény esetében egy kicsit egysíkúra sikerültek. Egy fordulatnak szánt történés akad a szereplőkkel kapcsolatban, az viszont könnyen kikövetkeztethető volt.

A regény kicsit más, mint az író többi műve, de mégis tagadhatatlanul az ő alkotása. Megtalálhatóak benne a tipikus Reynolds-i jegyek, mint az időbeni óriási távlatok (igaz csak a környező világok utalnak erre), a kihalt civilizációk és az azok által hátrahagyott rejtélyes tárgyak, mesterséges értelmek. Ha nem a Jelenések tere lett volna Reynolds bemutatkozó regénye, sokkal kiemelkedőbbnek érezném. De tudva, hogy azóta megírta az Inhibitor-trilógiát, a Pushing Ice-t és a Napok házát, egy kicsit visszalépésnek érzem.

Persze a kiemelkedőről visszalépve egyet még mindig jó minőségű regényt kapunk. Kisebb hibái ellenére sincs ok panaszra, Reynolds megint egy egyedi világot alkotott, ami hemzseg a lehetőségektől – még ha ezek közül sok elszalasztott lehetőségnek is számít.


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Eddig 10 hozzászólás érkezett.

  1. Hanna szerint:

    Érdekes, én épp most olvasom (már csak néhány tíz oldal van hátra), és teljesen elégedett vagyok a könyvvel. Talán mert a fülszöveg és a marketing dacára én ezt kamaszoknak szóló sci-fi kalandregényként olvasom, ahol a klasszikus bosszútörténet az űrkalózokkal tökéletesen működik. Pontosabban: ilyennek kellene lennie egy átgondolt ifjúsági sci-finek, ahol a szerző nem spórolja le a világépítést.

  2. kwindu szerint:

    Sajnos akárcsak többi Reynolds könyv ez sem jelenik meg nálunk.Pedig én szívesen olvasnám(gyanítom nemcsak én) a többi jelenések tere könyvet is akár csak a szerző többi könyvét. :-(

  3. Raon szerint:

    kwindu: mármint eddig nem jelentek meg. :) Ennyi reklámot talán még elnéznek itt, tőlünk jövőre jönnek zsinórban, leállni nem fogunk velük (nem szokásunk), cél a teljesség.

  4. kwindu szerint:

    Roan:Egy tuti vásárlótok biztos van de szerintem több is :-) Bocsi de melyik kiadót is kell figyelnem Reynolds ügyeben??? Bár ki is az áldassék a neve :-) Meg ha már itt tartunk remélem a félbe mard jelenések tere sorozatot folyatjátok első sorban. Amúgy meg az összes Reynolds könyvet meg fogom venni :-) Hurrá ennek a hírnek örülök :-D

  5. Raon szerint:

    kwindu: Raon, ha kérhetem. :)
    A Delta Vision az, december elején ki is kerül a 2017-es kiadói tervben. De ha Hackett mester meglátja a Hamiltonos részt, lehet, hogy fél percen belül itt is meglesz. :)

    Reynoldsot mi is régóta terveztük, anno a Baxter&Pratchett-Hamilton-Reynolds vonallal egyszerre akartunk indítani egy markánsabb SF szekciót, csak ahogy lenni szokott, a megvalósításkor egyből jöttek a legkülönbözőbb apróbetűs részek. Reynolds kapcsán nem volt egyszerű menet a korábbi kiadóval, de végül csak minden jól alakult.
    Idővel a félbemaradt sorozat folytatása is jönni fog, de először más kötetek esélyesek, józan/mértéktartó becsléssel évi kettő, de ha több sikerül, annak majd mi is örülünk.

  6. Hackett szerint:

    Raon:
    Mi meg pláne, Hamilton mellett Reynoldsnak is ugyanakkora fanja vagyok.
    (A Júdás ismertető meg jövő héten jön, most én is megcsúsztam picit.:))

  7. kwindu szerint:

    Raon: Bocsi meg követlek figyelmetlen voltam csak hát az izgalom :-)
    Szóval a DV-nek lehetek hálás. Én a helyetekbe bizony a félbe maradt RS szériát folytatnám de ti tudjátok. Az évi két könyv szerintem is reális én már ennyinek is örülök. Viszont remélem nem járok vele úgy mint a Metabárokkal mert annak a folytatását is várom már egy pár éve :-( Ezt a meg jegyzést légyszíves ne kritikának vagy kötözködésnek vegyétek mert nem annak szánom. Előre is köszönöm a Reynolds könyveket nagyon örülök a hírnek. :-) Remélem nagy siker lesz és nem győzitek kiadni Reynods műveit :-D

  8. András szerint:

    Kedves Raon, illetve akit illet! (Főleg a kiadókra gondolok persze)

    2017 közepe van és se híre se hamva, semmilyen új Reynolds könyvnek…
    Fantasztikus és kiemelkedően színvonalas író, kinek egyik sorozatát elkezdték kiadni, s még az ígérgetések ellenére se érkezett meg a folytatás sem..!!
    Esetleg nem fogyott kellő számban a könyve a magyar piacon??
    Esetleg nem kapnak elég felhívást és kérést a folytatásra és már bármilyen Reynolds könyvre?

    Mert akkor nem értem mi a probléma és felettébb lehangoló ez a teljesítmény..:(
    Sajnálom, hogy ezt kellett írnom és így, de a kétségbeesett olvasójuknak (és fogyasztójuknak!) nem maradt egyéb lehetősége.

    Azért is elnézést kérek, hogy ide írtam, de végre megláttam, hogy esetleg egy Illetékes is olvassa a hozzászólásokat!
    Csak remélni tudom, hogy a helyzet hamarosan megváltozik, s kellemesen csalódhatok a kiadókban!

    Köszönöm.

  9. Belánszky István szerint:

    András: Egy olyan apró és a nyomorszintet nyaldosó piacon, mint a hazai, a kultúrának csak bőséges állami támogatással lenne ismét esélye. Erre cáfolhatatlan bizonyíték a rendszerváltoztatás előtti korszak központilag támogatott (és sajnos cenzúrázott), meglepően széles és sokrétű könyvkiadása, amely mind hazai mind külföldi régi és kortárs szerzőket tömegével megjelentetett. Ráadásul akkoriban még a fordításoknak egyenletesen magas színvonala volt, ami a rendszerváltoztatás kezdetétől sajnos kiszámíthatatlanná züllött.

    Szőr mentén ideszúrom, meglepett a testiség következetes és szuperprűd kicencúrázása Michael Moorcock The Black Corridorjának Kuczka-féle hazai kiadásából. Mivel sok helyen egybevetettem az eredetit a fordítással, a néhai lektor (Korányi Tamás) szégyeneként a korszaktól szokatlan fordítói bénázásokat is találtam benne, főleg a műszaki szövegrészekben, sőt, az egyik legfontosabb utalásban a rejtély nyitjára, amely némi nyelvi leleményt igényelt volna.

  10. Dominik szerint:

    András: a Delta Vision, a legutolsó információk szerint, ősszel tervezi kiadni az Poseidon’s Childrent, első Reynolds-könyvüket.

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon