2012. május 4-én (UPDATE: május 10-én!) magyarul is megjelenik végre Alastair Reynolds első regénye, a Napok háza (House of Suns) az Alexandra kiadó jóvoltából. Ez alkalomból 2010. decemberi ismertetőnk aktualizált verziójával ajánljuk újra ezt a remek sci-fit most már magyarul is.

A walesi Alastair Reynoldst, az European Space Agency egykori munkatársát 2000-ben megjelent első regénye, a Revelation Space óta sokan a 21. század egyik legígéretesebb science fiction írójának tartják. Népszerűsége és elismertsége minden újabb regényével egyre csak nő. A Revelation Space univerzuma mostanra már öt regényt és számtalan novellát számlál, ezenfelül további négy önálló sci-fi regényt és több novelláskötetet is írt. Az angol nyelven 2008-ben megjelent Napok háza viszont önálló történet, és több kritikus a szerző eddigi legjobb regényének tartja.

Az emberiség a harmadik évezred második felére belátta, hogy jelenleg nem tudja és nem is érdemes meghódítania a csillagokat, ugyanis a hatalmas távolságok miatt túlságosan elszigetelődnének egymástól, ezért létrehozzák maguknak az Arany Óra névre keresztelt mesterséges életteret. Ez egy fánkszerű tórusz a Nap körül, amely bolygókat, holdakat, kisebb világokat tartalmaz, és az átmérője pontosan annyi, mint amekkora utat a fény egy óra alatt megtesz, azaz a legtávolabbi pontra is egy órán belül küldhető bármilyen információ.

Vannak azonban, akiket mégis vonzanak a csillagok. Az Arany Órában élő Abigail Gentian és több társa klónokat készíttet önmagából, majd szétküldik őket a csillagok közé, hogy információkat és tudást gyűjtsenek. Abigail Gentian klónjai, más néven a hasadványok bizonyos időközönként újra találkoznak, és egy ezer napos „egyesülés” során megosztják egymással emlékeiket, tapasztalataikat. Az idő teltével és a távolságok növekedésével egyre hosszabb utakra merészkednek, így az egyesülések egyre ritkábban követik egymást, az évtizedekből évezredek, majd évszázezredek lesznek. A csillagok közötti, több emberöltőn át tartó utazásokat a hasadványok kriofágokban, egyfajta hibernációban töltik. Közben civilizációk, kultúrák emelkednek magasba, majd tűnnek el a süllyesztőben, de az „időn kívül” létező hasadványok és a Házak számára mindez nem több, mint információ.

„Könyvmolyok vagyunk, akik a történelem lapjaiba vájnak alagutat.”

A Napok háza története hatmillió évvel később kezdődik egy olyan távoli jövőben, ahol az emberiség a galaxisban egymástól elszigetelt mikro-civilizációkra bomlott szét, viszont még a legintelligensebb, egykoron emberi életformák sem tudnak felülkerekedni az einsteini törvényeken, és az űrutazás még ebben a távoli jövőben is csak megközelíti a fénysebességet, de túl nem lépi azt.

A mindenhol tisztelt Gentian-klán kétszázhúszezer év elteltével  a harminckettedik egyesülésére készül, de egy nőnemű és egy hímnemű hasadvány, Purslane és Campion, akik a szabályokat megszegve együtt utaznak, éppen késésben vannak a találkozóról. Eközben találkoznak Hesperusszal, a gépemberrel, aki amnéziában szenved, és végül értékes vendégként velük tart az Egyesülésre. A Gentian klánt azonban eközben támadás éri, valakik a hatmillió éve létező ház valamennyi még élő tagját el akarják törölni…

Egy a jelenünkhöz képest hatmillió év múlva létező világot szinte lehetetlen hihetően ábrázolni, azonban Reynolds mégis többé-kevésbé elegánsan veszi az akadályt. Kikerüli a galaxis viszonyainak részletes ábrázolását, így parányi információmorzsákból áll össze az olvasó fejében egyfajta kép: nincsenek fénynél gyorsabban terjeszkedő gigantikus csillagbirodalmak, nem is dúlnak gigantikus háborúk, és az űrhajók sem ugrándoznak keresztül-kasul távoli csillagok közt, hiszen így a legközelebbi csillag elérése is évtizedekbe, évszázadokba kerülhet, így csak a legmerészebbek mernek messzire utazni. Az idő relativitásának ilyen mérvű következetes ábrázolása pedig olyan elgondolkodtató távlatokat vázol fel, amire csak nagyon kevés sci-fi regény képes.

Reynolds nem hazudtolja meg önmagát, rengeteg grandiózus és meghökkentő ötlettel, elképzeléssel áll elő, mint például a csillaggátak, vagy gigantikus mesterséges értelmek, különös poszthumán entitások, de itt van akár maga a Hiány, amelynek az ismeretlen okból évmilliókkal ezelőtt eltűnt Androméda galaxis helyét nevezik.

Reynolds prózája a könyv 600 oldala ellenére viszonylag feszes, és szinte minden egyes oldalon ennek az elképesztően távoli világnak újabb, színes apróságaira lelhetünk. Egyedül a regény eleje lassú egy csöppet, de ezen túllendülve az utolsó lapig magával sodorja az olvasót. A karakterek ugyan lehetnének picit erőteljesebbek, Campion és Purslane személyisége nem válik el eléggé egymástól, bár ezt elvileg meg lehet magyarázni azzal, hogy mindketten ugyanannak a személynek a klónjai, akik ráadásul együtt is utaznak.  Viszont szerintem Hesperus és a többi Gépember is lehetne kicsit  izgalmasabb személyiség, nem beszélve a többi hasadványról.

A regény végére Reynolds annyi impozáns ötletet, fordulatot vonultat fel, hogy a történet végső megoldása, az utolsó tíz oldal számomra már nem tudott az addigiakhoz felnőni, bevallom, ennél fifikásabb befejezésre számítottam, viszont ettől még a Napok háza egy nagyon-nagyon jó science fiction regény, Alastair Reynolds pedig egy olyan kiemelkedő tehetségű és fantáziájú író, akire muszáj odafigyelni.

Remélem, innentől magyar nyelven is elérhetők lesznek már a könyvei, és a Napok házát talán követi a Revelation space sorozat is.

További írások Alastair Reynolds regényeiről:

Revelation space ismerető: http://sfmag.hu/2011/02/21/alastair-reynolds-revelation-space/

Redemption ark (Revelation space 2 ismertető): http://sfmag.hu/2011/06/30/alastair-reynolds-redemption-ark/

További információk az íróról:

  • 2009-ben Reynolds 1 millió angol fontos álomszerződést írt alá a Gollancz kiadóval, amiért cserébe 10 éven át évente egy regényt kell letennie az asztalra, és ezzel a szerződéssel anyagilag is a legelismertebb sci-fi írók közé emelkedett.
  • A Gentian-ház egy korábbi egyesülése idején játszódik Reynolds Thousandth night című novellája, amely az A.D. One millioncímű antológiában jelent meg, szintén 2008-ban.
  • Új trilógiájának, a Poseidon’s Childrennek első regénye, a Blue Remembered Earth idén januárban jelent meg Angliában. A trilógia az emberiség következő 11 ezer évéről szól.
  • Reynoldst háromszor jelölték az Arthur C. Clarke díjra, a Revelation Space, a Pushing Ice és a House of Suns regényeiért. Szintén háromszor jelölték a British SF Association díjára (BSFA), az Absolution Gapért, a The Prefectért, valamint a Chasm cityért, utóbbi meg is kapta a díjat.

Linkek:

Alastair Reynolds honlapja

Alastair Reynolds blogja

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Eddig 15 hozzászólás érkezett.

  1. crei szerint:

    REynolds egyébként – jó asztrofizikushoz méltóan – amúgy is kerüli a fénynél gyorsabb utazást. Legalábbis én még nem olvastam tőle olyan regényt, amiben ez jelen lenne.

  2. Hackett szerint:

    Erről eszembe jutott a Redemption ark zseniális tehetetlenség felfüggesztési technológiája, meg egy sor briliáns apróság. (Ott ha jól emlékszem, Skade mintha megpróbálná túllépni a fénysebességet is, de lehet, hogy rosszul emlékszem.)

  3. crei szerint:

    Továbbra is a krio-aritmetikus hajtómű a kedvencem tőle… Bizonyos algoritmusok futtatásával lokálisan felfüggeszti a termodinamika második törvényét. Zseniális. (Egyébként már van ilyen irányú kutatás is…)

    Nekem valami olyan rémlik, hogy az egyik már kihalt faj esetében a már a fénysebességnél gyorsabb utazás gondolata is őrületet okozott. Szóval Reynoldsnál ez nem csak fizikai, hanem – úgymond – filozófiai határvonalat is jelent.

  4. bokorn szerint:

    a Revelation space megvan, el is kezdtem tavaly olvasni, de aztan felbehagytam
    mindig zavar amikor az elkepzelhetetlenul tavoli jovoben tulsagosan is a mai vilag picit modernizalt valtozatat latom
    de az alapsztori (a rejtelyes faj eltunese) erdekes.
    crei: remelem nem ez a regeny poenja amit leirtal, mert akkor morcos leszek :P

  5. crei szerint:

    Szia Bokorn. Ha jól emlékszem a Revelation Space annyira nem a távoli jövő. Az események valamikor a 23. században zajlanak. Igaz az idődilatáció miatt ez eléggé elnyúlik…

    Ja és nem, ez nem a poén, ez csak egy mellékszál egy epizódja…:)

  6. bokorn szerint:

    köszi, ez megnyugtató :)

  7. scifilover szerint:

    Végig olvasva a 2 revelation space regény ismertetőjét illetve a Napok háza bemutatóját, nekem az előbbiek kicsit jobban tetszenek. Én azokkal kezdeném az olvasást, ha választhatnék. Aztán majd Hackett megmondja neki melyik tetszett jobban… :D Persze ezzel nem azt akartam mondani, hogy a Napok háza story-ja nem tetszik!

  8. Hackett szerint:

    A Revelation space-en azért látszik, hogy első regény, nagyon túlírt. A folytatása sokkal jobb, de az is kicsit hosszabb, mint kellene.:) A Napok háza messze a legletisztultabb, a történetet pedig semmihez nem tudom hasonlítani, nekem az elképesztő távlatok miatt jött be nagyon.
    De hátha reagál Crei is, aki nálam jóval több Reynolds regényt olvasott, és elmondja, szerinte melyik a legjobb könyve.:)

  9. scifilover szerint:

    No, akkor várjuk Crei véleményét is! :) Engem elsősorban az univerzum fogott meg, amiben játszódik, persze ez lehet annak is következménye, hogy profik mutatták be. :)
    Igaz, a környezet még nem minden, mert Iain M. Banks regényeiben is tetszik az író által elképzelt univerzum, de ennek ellenére nem tudok megbarátkozni a műveivel (3-4-et olvastam).
    És ha olvastátok a revelation space sorozat többi regényét is várjuk a bemutatóját! :)
    Hátha a kiadókat is érdekli, az olvasók mit szeretnének olvasni! (bár ebben nem vagyok biztos… :) )

  10. crei szerint:

    A Revelation Space trilógia nagyon jó, de őszintén szólva nekem jobban tetszett a Napok háza.
    Ezzel egy szinten van az új könyve a Blue Remembered Earth is. A legkevésbé a Chasm City tetszett, de ez nem jelenti, hogy ne lenne jó könyv. A legjobban mind közül pedig a Pushing Ice, ami szerintem félelmetesen alulértékelt könyv, még úgy is, hogy több díjra is jelölték…

    Illetve ne felejtsük el, hogy Reynolds kifejezetten jó novellista, különösen a hosszabb elbeszéléseit tudnám megemlíteni.

  11. e(x) szerint:

    Bátorkodom megjegyezni, a jelek szerint pont maga a téridő követett el súlyos gyorshajtást, a féknyomokat meg minden baleseti helyszínelőnek illik felismerni, mégha régiek is, szóval ez valóban inkább filozófiai határ, körülmény, amitől a történet működik. Egyébiránt lerázódik ez az Einstein féle kényszerzubbony nemsokára. (Minden tiszteletem Einsteiné, egy évszázada nem leljük a rel értelmezési tartományának konstruktív határait, irtó pontos előre jelzéseket ad, és a befoglaló elmélet megtalálása után is az emberi szellem ragyogó ékköve marad, mindörökké.)

  12. trfx szerint:

    E-book verziót meglehet valahol vásárolni? Vagy csak álmodozom?

  13. Hackett szerint:

    trfx:
    Sajnos igen, álmodozol:), az Alexandrát jelenleg láthatóan nem izgatják az e-könyvek.

  14. scifilover szerint:

    Lehet csak üzleti érdekből nem jelentetik meg ebook formában. Ugyanis ezzel is késleltetik a netes terjedését a könyvnek. Mivel egy embernek be kell szkennelnie előbb… Egyébként érdekes lenne elmerengeni, hogy milyen áron kerüljön ki egy ebook…

  15. stb szerint:

    “Egyébként érdekes lenne elmerengeni, hogy milyen áron kerüljön ki egy ebook…”
    Már van rá több példa, ld. pl. Agave vagy Ad Astra.

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

 


Keresés az oldalon