A transzhumanizmus kritikája és a transzhumanisták válaszai:

A transzhumanizmust a technológiai fejlődés pozitív szemlélete és annak határozott támogatása jellemzi. Ezek mindegyike számos kritika tárgya lehet. Vitatható egyfelől a technológiai fejlődés várható menetére és az arra adott pozitív emberi-társadalmi reakciókra tett feltételezés, illetve szkeptikusak lehetünk a felmerülő problémák kezelhetősége tekintetében. Mások etikai vagy világnézeti okokból nemkívánatosnak, károsnak tarthatnak egyes új technológiákat (vagy akár az összeset), benne az ember átalakítását, továbbfejlesztését.

Korántsem biztos ugyanis, hogy a gyorsuló technológiai fejlődés kivetített eredményei valóban elérhetők. A gátló tényezők között technológiai, de természet-tudmányos (fizikai, biológiai) elvi korlátok éppúgy lehetnek, mint gazdasági-pénzügyi természetűek (nehézségekbe ütközhet a kutatásokhoz szükséges tőke összegyűjtése, vagy éppen egyes technológiák el sem terjednek, mivel a következő termékgenerációig hátralévő idő nem elégséges a fejlesztési költségek megtérüléséhez). Az emberek a túl gyors változások megérthetetlenségére vagy az ösztönösen a technológiai fejlődésnek tulajdonított problémákra adott reakcióként elfordulhatnak a technológiai fejlődéstől és a tudománytól (amire már most láthatók példák), vagy szélsőséges esetben ellenségesen reagálhatnak („modern géprombolók”). A ma még nem ismert technológiák felmérhetetlen és ezért potenciálisan kezelhetetlen következményekkel járhatnak: apokaliptikus jövőképek rajzolhatók fel az emberiség elpusztítására törő mesterséges intelligenciákra vagy kontrollálatlan, nanoméretű önsokszorozó robotok (nanobotok) mindent felemésztő szaporodására alapozva.

Az új, szuperfejlett technológiák elérhetősége a kezdetekben nem lesz egyenletes: várhatóan magas áruk, illetve korlátozott rendelkezésre állásuk miatt először a politikai-gazdasági hatalom jelenlegi birtokosai férhetnek majd hozzá. Ez könnyen oda vezethet, hogy tovább nő a földi társadalmi szakadék. A társadalom kettészakadása más szempontból is valószínű: az új technológia kínálta változás nem mindenki számára lesz egyformán vonzó még akkor sem, ha az egyébként elérhető. Így létrejöhet a testi és mentális tekintetben is valóban felsőbbrendű ember. Egyesek etikai vagy vallási szempontból támadják az ember átalakítására, megváltoztatására irányuló törekvéseket, arra hivatkozva, hogy azok a természet vagy Isten akaratával ellentétesek.

A kritikákra adott válaszaikban a transzhumanisták kiemelik, hogy ők pozitív alternatívát kínálnak a felmerülő problémák megoldására, szemben a konzervatív korlátozó vagy éppen tiltó megközelítésekkel. A válaszokban emlékeztetnek arra, hogy korábban természetellenesnek tartották az érzéstelenítő szerekkel elért szülési fájdalomcsillapítást, vagy éppen a lombikbébik ötletét is. A transzhumanista gondolkodók szerint elutasítás helyett az emberiségnek fel kell karolnia a technológiai fejlődést, mert attól az életminőség további emelkedése várható. Világnézetük szerint az egyéni fejlődés, felemelkedés nem gátolható, azaz függetlenül attól, hogy az eszközök természetesek vagy mesterségesek, lehetővé kell tenni, hogy aki akar, poszthumán lénnyé váljon.

Más válaszaikban a transzhumanisták azt hangsúlyozzák, hogy filozófiájuk nem megváltoztathatatlan dogmákból áll: készek arra, hogy ha tévedtek, belássák azt, és tanuljanak hibáikból. Nézeteik szerint egyetlen elv – így sem a halál szükségszerűsége, sem a véges földi erőforrásokra való rászorultságunk – sem megkérdőjelezhetetlen. Minden ideológiának fejlődnie kell és át kell alakulnia, válaszul az új tapasztalatokra és új kihívásokra.

A technológiai fejlődés optimista szemlélete mellett a mozgalom tagjai a technológia fejlődésével kapcsolatos lehetséges problémák és az azokra adható válaszok kutatásával tűnnek ki. Kutatásaikat – és ezt a kritikusok egy része is elismeri – tényszerű, tudományos, probléma- (pontosabban megoldás-) orientált megközelítés jellemzi. Ezen tanulmányok, valamint a technológiai posztulátum alátámasztására felhozott érvek alapján a transzhumanizmus mindenképp többnek tekinthető egy absztrakt hitnél vagy vágynál, mely szerint a technológia eszközeivel az ember hamarosan túllép biológiai korlátain. Saját megfogalmazásuk szerint sokkal inkább filozófiai kísérlet arra, hogy újraértékelje a hagyományos értelemben vett emberi állapotot, azaz egy új kiindulópontból alakítson ki perspektivikus nézőpontot a megváltozott körülményekre reflektálva.

A technológiai szingularitás ideája és kritikája

Ray Kurzweil

R. Kurzweil, a technológiai szingularitás ideájának egyik korai kidolgozója összegyűjtötte az emberiség technológiai találmányait, és azt találta, hogy a hasonló mértékű technológiai újítások között eltelt idő egyre rövidül. A gondolat alapja a Moore-törvény, azaz hogy a legalacsonyabb árú processzorok teljesítményének megduplázódásához szükséges idő közel állandó. Kurzweil ezt általánosította az egységnyi költségű számolási teljesítmény tekintetében a múltra és a jövőre is. Ehhez szükséges volt egy további hipotézis bevezetése, mely szerint amikor az egyik technológia eléri a fizikailag lehetséges határt (pl. mechanikus számológépek, elektro-mechanikus számítógépek stb.), akkor már rendelkezésre áll a következő technológia (vákuumcsövek, tranzisztorok), ami átveszi az előző helyét, így biztosítva, hogy a fejlődés töretlen (és töretlenül gyorsuló) lehessen. Ma még nem tudjuk, hogy milyen technológia veszi át a jelenlegi helyét a számítástechnikában: lehetséges, bár egzotikusan hangzó jelöltek a fotonikus vagy a kvantumszámítógépek, míg mások a biológiai rendszerek lemásolásában látják a jövőt.

Kérdéses ugyanakkor, hogy egy rendkívül szűk területre (a számítógépek számítási teljesítményére) kimondott és teljes egészében sosem igazolt megfigyelés kiterjeszthető-e az emberi technológiai fejlődés egészére. A kritikusok vitatják a Kurzweil által alapul vett kulcsfontosságú események kiválasztási módjának helyességét (mennyiben volt önkényes a kulcs-történések kiválasztása).

Támadható az exponenciális növekedés kiterjesztése is. A technológiai fejlődés exponenciális változása ugyanis egyenletessé válhat vagy teljesen meg is állhat. Ebben az esetben a folyamatosan gyorsuló fejlődés helyett csak akkor halad előre a technológia, amikor egy területen jelentős befektetések történnek, és a fejlődés megtorpan, ha az azzal járó előnyök már nem elég nagyok a további befektetésekhez (gazdasági, pénzügyi, üzleti korlátok). Ezáltal a fejlődés sosem jut el arra a sebességre, amit már szingularitásnak tekinthetnénk.

A „végtelenné váló” technológiai fejlődés ideája sokak szerint felfoghatatlan. Erre az elmélet kidolgozóinak az a válasza, hogy a technológiai szingularitás lényege pont annak elképzelhetetlensége.

A cikksorozat 3. (befejező) része: http://sfmag.hu/2011/02/07/az-onmaga-isteneve-lett-ember-3-resz/

A cikksorozat 1. része: http://sfmag.hu/2011/01/27/az-onmaga-isteneve-lett-ember-1-resz/

Kapcsolódó linkek:

Transzhumanista FAQ
Transzhumanista oldalak
Transzhumanista médiaművészet

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: tudomány

Eddig 16 hozzászólás.

  1. vinitor szerint:

    “Egyesek etikai vagy vallási szempontból támadják az ember átalakítására, megváltoztatására irányuló törekvéseket, arra hivatkozva, hogy azok a természet vagy Isten akaratával ellentétesek.”

    dupla lol

    1: a természetnek nincsen akarata; a természetben a túlélés és a reprodukció az elsődleges szempont, ha egy populáció ezt teljesíti, emellett akármit tehet

    2: Isten akarata, khm, persze; az a helyzet, hogy ha a fanatikus vallásos emberek találkoznak egy olyan jelenséggel, ami nekik közvetlenül nem rossz, de másoknak akár hihetetlenül borzalmas is lehet (népirtások, katasztrófák, stb., persze a híradásokon keresztül), akkor ugyebár Isten útjai kifürkészhetetlenek, és ez biztos így történik jól
    viszont ha egy olyan dologgal kerülnek szembe, ami nekik maguknak (!) nem tetszik, máris Isten akarata ellen való, ördögi machináció
    csak én érzem itt a kettős mércét?
    azt hiszem, csak a nagyon buta emberekből válhatnak vallási fanatikusok 🙁

    szóval szerintem nem nagyon létezik értelmes magyarázat arra (mármint tényleg, a butaságon kívül), hogy miért támadják az emberek ezeket az eszméket, teóriákat

  2. Hackett szerint:

    vinitor:
    “szóval szerintem nem nagyon létezik értelmes magyarázat arra (mármint tényleg, a butaságon kívül), hogy miért támadják az emberek ezeket az eszméket, teóriákat”

    Nyilván ők meg másként gondolják:), és itt eszembe jut még a kreacionista mozgalom (bár ez most kicsit off), akik félelmetes céltudatossággal igyekeznek “megcáfolni” az evolúciót.

  3. Thirlen szerint:

    “Így létrejöhet a testi és mentális tekintetben is valóban felsőbbrendű ember.”
    Létrejön valaha is?
    A fogalomnak csak úgy van értelme, ha valamihez viszonyítjuk. Minden kor, minden ember saját magát tekinti az alapnak. A jövő (felsőbbrendűbb?) embere is magához fogja viszonyítani a fogalmat és várni, hogy majd egyszer eljöjjön a felsőbbrendű ember.
    A középkor átlagemberéhez képest ma az átlagember műveltsége hihetetlen mértékben megugrott, tudunk kezelni, megelőzni egy rakás egészségügyi problémát, amire ekkor remény se volt, tovább élünk, magasabbak vagyunk és kevésbé büdösek. Akkor most felsőbbrendűek vagyunk?
    Mellékgondolat: Ezzel szemben nem használjuk ki a lehetőségeinket (akár csak a legtöbb ember és a testmozgás viszonyára gondolunk), többet tudunk ugyan, de rengeteg dolgot valószínűleg ugyanúgy rosszul és a legtöbb időnket redundáns információk fogyasztásával töltjük a médiából, miközben az kialakítja a véleményünket helyettünk (tisztelet a kivételnek).
    Ismét: Felsőbbrendűek vagyunk már? Vagy nagyjából még mindig ugyanazok, mint az elmúlt pár ezer évben?

    Szóval óvatosan azzal az emberdefinícióval.

  4. szs szerint:

    “Erre az elmélet kidolgozóinak az a válasza, hogy a technológiai szingularitás lényege pont annak elképzelhetetlensége.”

    Legutóbb a szentháromságtant hallottam így magyarázni. Ha már vallás. 🙂

  5. vinitor szerint:

    Hackett:

    Ez a máshogy gondolás alapvetően nem ugyanaz, mint hogy én meg megint más véleményen vagyok. Arról van szó, hogy az ilyen-olyan fanatikusok (akár az általad is említett kreacionisták) előrébbvalónak tartják a maguk igazát, a meggyőződésüket, mint a logikai értelmet.
    Tehát ilyenkor szembesülhetek azzal, hogy neki van igaza, “mert csak”, vagy “mert őneki a hite mondja ezt”. Fel sem merül, hogy indokoljunk értelmesen, vagy nézzük objektíven a dolgokat, mert arra nincs szükség, elég a hit, ami valamilyen szinten egy vélemény. A normális emberek képesek elfogadni mások véleményét, a fanatikusok az övékétől eltérő vélemény értelmes létét is tagadják, nemhogy elfogadják az érveket.

    A vallás hatalmas baklövése szerintem (hiszen ebből a szempontból a méltóságok nem állnak ki a hóra, hogy kifogják a szelet a fanatikusok vitorlájából), hogy egy alapból lelki dolgokra specializálódott eszmerendszerként olyasmibe ártják magukat, aminek köze nincs a lelki élethez, vagy csak nagyon-nagyon közvetetten.

    A transz- és poszthumanizmus az emberi lét fizikai, biológiai korlátait szeretné levetni, nem látom, hogy a vallásos meggyőződés, a lelkiség hogyan kapcsolódik ehhez.

  6. adeptus szerint:

    Nem látom be, mért baj az, ha valaki vallási meggyőződésből ellenzi az emberi biológiába való durva beavatkozást.

  7. vinitor szerint:

    Adeptus:

    én konkrétan azért nem értek egyet ezzel a vallásos meggyőződés-dologgal, mert a vallás elsősorban bevallottan a lelki üdvözülés útja, mégpedig sokszor dogmatikusan, életidegen módon történő “üdvözülési módszerek” elterjesztésével, támogatásával
    ezzel pedig az emberek döntési, mérlegelési szabadságát vennék el, holott elméletileg a bűnbeeséskor, mikor az ember elvesztette a halhatatlanságát, stb., a jó és a rossz önálló felismeréséért, a választás lehetőségéért fizette meg ezt az árat

    tehát azt a dolgot, amit a halhatatlanságunkért cserébe kaptunk, le akarják szabályozni, meg akarják mondani, mi a jó és a rossz, holott premier plánban az orrunk elé van tolva, hogy erre bárki ember képes

    a transz- és a poszthumanizmus hatalmas fejlődést jelenthetne az embereknek, mind egyénileg, mind közösségileg
    sokan nagyon szívesen megfizetnék azt az árat, hogy durván beavatkoznak a biológiájukba, hiszen attól a fejükben még ugyanúgy emberek maradnak, sőt, kivétel nélkül az összes vallás alaptétele, hogy az ember több a biológiai, fizikai porhüvelyénél

    magyarul, ha én úgy döntök, hogy nekem ez jó, és ezt a véleményemet fenntartom, hadd várhassam el, hogy mások ebbe ne szóljanak bele, amíg nem érinti őket

    mert persze, aki nem akarja ezt választani, ne kelljen
    de ha valaki akarja, akkor azt meg el kell fogadni, nem pedig leszólni

  8. adeptus szerint:

    @vinitor
    Ami az első három bekezdésedet illeti: nyilván mindenki megfogalmazhatja a maga teológiáját, de ez távolról sem biztos, hogy egyezik az egyházakéval vagy a hívek személyes hitével. A szabad akarat például lényegesen bonyolultabb kérdés, mint ahogy írod, legalábbis a kereszténységben.

    Egy egyháznak minden joga megvan hozzá, hogy megmondja híveinek, mit tart helyesnek és mit nem. Az persze a hívek dolga, hogy hogyan cselekszenek.

    Erről a nem beleszólásról. Ha én úgy látom, hogy te egy igen káros dolgot teszel, nem emelhetem fel a szavam ellene? Ilyen alapon a drogosnak sem lehet szólni, hogy próbáljon meg leszokni. És igen, valakinek lehet az a meggyőződése, hogy az ember fiziológiájának változtatása káros az üdvösségre, ettől nem kell butának lennie.

    A véleménynyilvánítás szabadsága pedig mindenkire vonatkozik, tehát nyugodtan le lehet szólni a transzhumanistákat, ahogy a vallásosokat is.

    Én egyébként szimplán viszolygok a transzhumanizmustól, de ennek nincs köze a vallási meggyőződésemhez.

  9. Nihil szerint:

    Csak két dolog:
    Az első: miért van az, hogy a vallás és a bigottság/fanatizmus közé egyenlőségjelet raknak? Számomra a vallásról inkább a hit ugrik be, az pedig megkerülhetetlen mindenki számára, elvégre mindig lesznek olyan pontok, amiről nem lesz kellő tudásunk és ezeket a hézagokat hittel pótoljuk ki. A bigottság és a fanatizmus nem csak a vallás kapcsán jöhet elő, hanem minden véleménnyel kapcsolatos dolognál. Például ugyanilyen szűklátókörűségre utalna, ha valaki be akarná tiltani a vallásgyakorlást minden formáját, mert nincs racionális bizonyíték Isten vagy a reinkarnáció létezésére.
    A második: számomra sokszor az ilyen fejtegetések, mint pl. a fizikai halhatatlanság elérése, mindig is kicsit arra emlékeztetett, amikor egy kisgyerek önfeledten végigrohan az úton, nem nézve, mi van mellette, mi van a lába alatt, sőt, azt sem nézi, hogy mi van előtte – azt nézi, mi van amögött, és éppen ezért nagyobb eséllyel botlik el. Töredelmesen bevallom, a magamrészéről támogatom az őssejtkutatást – tudtommal amúgy a köldökzsinórunk is tele van velük -, és örülnék, ha az átlagéletkor elérné a 100 évet. Ugyanakkor bevallom, sokszor taszítanak az olyan fantazmagóriák, mint pl. a szándékosan gépre cserélt emberi test, vagy a feltöltött tudatok. Nyilván ez saját bajom, és tekintettel kell lennem mások nézeteire, viszont… viszont azt valahol mindig is kicsit ironikusnak éreztem, hogy sokan az ember által gyártott gépekben a halhatatlanságot látják, miközben egy háztartási eszköz, autó vagy számítógép élettartalma jóval rövidebb az emberénél… igen, meg lehet javítani őket, de ezzel kérdések millióit tettük fel akaratlanul, ami számomra olyan irányba tereli a vitát, mintha arról érvelnénk, hogy akkor a Szenthármasság tekinthető-e politeizmusnak vagy sem?
    Az ember mottója az, hogy mindig lehet jobban csinálni, és a fejlődést az új generációk megléte is biztosítja, akik számára az új felfedezések/találmányok már kézenfekvőek, természetesek lesznek. De sokszor az ilyen fejtegetéseknél azt érzem, mintha előre rohannánk gondolkodás nélkül. A technika segítheti az emberek életét, de mint minden emberi alkotás, azt is lehet pusztításra és elnyomásra használni. John W. Campbell volt az, aki anno azon a véleményen volt, hogy a technika egyértelműen az emberiség javát szolgálja… és ezzel az “egyértelművel” szálltak azóta már sokan szembe. Az óvatosság nélkülözhetetlen az emberiség fejlődésében, ahogy a szkeptikusság is – és részemről megnyugtató, ha az érvek és az ellenérvek egyaránt megfontolásra kerülnek. Nem elég a szupertechnika az emberiség boldogulásához – azt is meg kell tanulnia, miként fordítsa a hasznára, miként használja ésszel, és nem, ez nem megy azonnal.
    Csak ennyit szerettem volna mondani, nem többet, mert számomra az egész szingularitásosdi inkább emlékeztet egy vallási meggyőződésre (annak ellenére, hogy a cikkben az ellenkezőjét bizonygatták, rugalmassággal, etc. – de szerintem túl távoli). Mindig lesz hova fejlődnünk (alkalmazkodnunk), mindig lesznek megoldandó problémák… mert ezek tartanak edzésben minket.

  10. marcus szerint:

    Thirlen: A transzhumanista értelmezés szerint a felsőbbrendűség nem valamilyen magasztos fogalom, legalábbis a fizikai és a mentális felsőbbrendűség nem az. Ha az agyamba kötött chip segítségével száz nyelven beszélek, miközben genetikailag immunis vagyok egy rakás betegségre, akkor felsőbbrendű vagyok a velem azonos korban létező, de a transzhumanizmus előnyeit nem kihasználó emberekkel szemben; ismétlem, fizikailag és mentálisan, vagy ha úgy tetszik, mérhető módon. És ha csak adott réteg használja ezen vívmányokat, miközben más embercsoportok nem, akkor a viszonyítási alap is megvan, hogy mi alapján mondjuk valakire, hogy “jobb” (ez egyértelműbb, mint a “felsőbbrendűség”).

    Vinitor: Szerintem nem megfelelően szemléled a vallást. A vallás egy, a hívő életét teljesen átható, azt minden szinten szabályozó rendszer. Olyan alapot ad a hívőnek (irányt mutat), amelyből kiindulva az mindent megmagyarázhat. Ez nemcsak egy lelki út, hanem az élet minden aspektusát, beleértve a fizikait is, meghatározó gondolatvilág. És ez kiterjedhet (és a legtöbb vallásnál ki is terjed) a hívő környezetére is, más emberekre, az egész világra. Ebből kiindulva…

    “magyarul, ha én úgy döntök, hogy nekem ez jó, és ezt a véleményemet fenntartom, hadd várhassam el, hogy mások ebbe ne szóljanak bele, amíg nem érinti őket”

    A hívők (de szélesíthetjük ezt a csoportot például azokkal is, akiknek például nincsen pénze transzhumanista cuccokra, vagy mondjuk olyanokkal, akik nem hívők, csak nem akarnak részt venni egy társadalmi szakadék kialakításában (a saját gondolatviláguk szerint)) szemében te egy megmentendő, vagy helyes útra terelendő lélek vagy (ha éppen olyan a vallás). Téged védenek. Vagy éppen magukat, azzal, hogy megakadályozzák, hogy bűnbe vigyed őket vagy embertársaikat.

    De megközelíthetjük ezt mindenféle bigottság, vaki hit nélkül is. Mi van akkor, ha csak transzhumánok kapnak jól fizető munkákat, a non-transzhumánok pedig csak a gyengén fizető állásokat kapják meg? És ha a pénzből a transzhumánok még tovább fejlesztik magukat, miközben a “gyengék” egyre lejjebb csúsznak? Van ennek SF irodalma bőven…

    Azt hiszem, a transzhumanizmus pont egy olyan pozitív irányt próbálna megvalósítani, amelyben a fejlődés üteme, földrajzi és társadalmi eloszlása egyenletes és ésszerű lenne, hogy tényleg csak a legkompromisszumképtelenebb csoportok (a lehető legkisebb számban) ellenezzék a dolgot.

  11. kwindu szerint:

    S az úr ad nékünk technikát és tudás, hogy meg erősítsük gyarló gyenge testűnk áldasék az ő neve:-) Bocsi nem tudtam kihagyni:-)))

  12. vinitor szerint:

    akkor még egyszer nekifutok, átolvastam a hozzászólásaimat, van benne rosszul fogalmazott rész, tisztáznám

    bár tényleg úgy tűnhetett, egyáltalán nem rakok egyenlőségjelet a vallás/hit és a bigottság, fanatizmus közé
    a kettő dolog különbözik, egyszerűen arról van szó, hogy a bigottság és a fanatizmus alapja leginkább a vallásos, hitbéli meggyőződésben gyökerezik, ott is elsősorban az “én jobban tudom, és ezért megmondhatom másnak a tutit” szemlélet miatt
    ez viszont szerintem tévedés, mert mindenől függetlenül ezek a dolgok szerintem az egyéni véleményen alapulnak, egyéni véleményből pedig majdnem hétmilliárd létezik ezen a világon

    nem csak a hitbéli dolgokban létezhet fanatizmus, de a hitbéli meggyőződés az, ami sokszor akár tényleg bizonyítékok nélkül alkot véleményt azzal a magyarázattal, hogy “mert csak”

    igaz, a vallás “megmondhatja” a híveknek, hogy mit gondoljanak, de inkább példát kellene mutatni, nem pedig parancsokat adni
    mivel a vallások, egyházak vezetősége is csak emberekből áll, ugyanúgy áteshetnek a ló túloldalára, mint akárki akármilyen témában, ez pedig szerintem rossz

    és az én választásomat illene tiszteletben tartani, az én szabad akaratomat, amíg nem ártok vele másnak

    szerintem a szabad akarat és a választás pont, hogy egy egyszerű dolog
    minden emberben megvan a képesség, hogy döntsön, mindenki tudja, hogy mi a jó és a rossz
    van, aki vállalja ezt a felelősséget (hogy ő választ, a saját akarata szerint), és elfogadja, hogy akár tévedhet is (mert ember)
    aztán vannak, akik nem vállalnak személyes felelősséget, inkább keresnek egy rendszert, amelynek tagjaiként megkapják, hogy milyen kérdésben hogyan döntsenek, hogyan gondolkodjanak, így elhárítják (legalábbis ezt hiszik) maguktól a felelősség nagy részét

    de ha valaki nem hajlandó saját magáért, a döntéseiért felelősséget vállalni, akkor hogyan veheti magának a bátorságot, hogy mások helyett ezt megtegye? gyakorlati példával élve hogyan ítélhet meg egy transz- illetve poszthumánt (illetve ma még csak ezen eszmerendszerek támogatóit) megmentendő, tévedésben élő emberként, ha a saját döntéseiért sem vállal személyes felelősséget, inkább igyekszik bebújni valaminek, valakinek a szélárnyékába? hogyan hihetik azt, hogy egy bizonyos útra lépve mindenképpen bűnbe viszem embertársaimt, ha még meg sem történt, és az esélye sem 100%, hiszen van szabad akaraton

    ha valaki azt látja, hogy más egy számára káros dolgot cselekszik, természetesen felemelheti a szavát ellene, elmondhatja a véleményét, ez nemcsak természetes, hanem sok emberi kapcsolatban szükséges és elvárt is (tehát pl. a barátaimtól elvárom, hogy őszintén leszóljanak, ha valami nagy hülyeséget csinálok)
    de ettől függetlenül, a véleménynyilvánítás nem szabad, hogy utasítások adásához vezessen, ugyanis az embernek nincs ilyen teljes körű joga, hogy megmondhatja másoknak, mit tehet/gondolhat/érezhet

    tehát kell, hogy legyen másik vélemény is, kell, hogy több oldalról lehessen szemlélni a dolgokt, de míg az egyik serpenyőben csak ajánlás van, azaz elmondják, hogy a transz- és poszthumán lét mire lesz jó, addig a másik serpenyőben a kétségek és az esetlegesen megalapozott hátrányok mellett van egy komoly “tiltsuk be; kárhozatos mesterkedés; halálos bűn; stb.” tétel is, ami szerintem megintcsak azt jelenti, hogy van, aki veszi magának a bátorságot, és utasítani akar másokat

    sehol nem lehet arról hallani, hogy ezek a dolgok kötelezőek lesznek, viszont nagyon is lehet arról, hogy kötelezően tiltsák meg, mert szerintük bűn

    érdekes kérdés azonban, hogy etikai szempontból nincsen bűnös sértett nélkül
    a fent említett példával élve a drogfogyasztás törvénysértés, viszont etikailag nem tekinthető bűnnek, hiszen leegyszerűsítve nem árt senki másnak, csak az “elkövetőnek”, ő pedig nyilván így döntött, ehhez joga van; a járulékos bűnöknél pedig szerintem lényegtelen, hogy mi okozta, mert az is választás kérdése, bár természetesen a törvény ezt szigorúbban kezeli (megjegyzem, ezzel teljesen egyetértek, kevés ember van, aki rendelkezik azzal az ismeretanyaggal, hogy önállóan tud dönteni ebben a kérdésben, tehát szerintem is jó, hogy a törvény bünteti a drogozást)

    illetve a magunk ellen elkövetett bűnök etikailag nem megkérdőjelezhetőek, hiszen szabad akaratunkból döntöttünk mellettük, vállaltuk a következményeket

    tehát azzal, ha én támogatom ezeket az új eszméket (akármilyen okból), azzal senki ellen nem követek el bűnt, és az sem bizonyított, hogy magam ellen igen

    Marcus véleményét én is osztom, ezeknek a dolgoknak tényleg az lenne a lényege, hogy az emberi civilizáció közösen haladhasson egy jobb jövő felé, ezeket a kutatásokat nem azért kezdték el, hogy egyeseknek jobban fizető állása lehessen

    de amíg valaki csak a rosszat akarja meglátni, addig mindig lesz egy-két világrengető hátrány, amit elő lehet rántani a tarsolyból

  13. tapsi szerint:

    Úgy nézem, Zach Weiner is olvasta a cikket :rohog:

    http://www.smbc-comics.com/index.php?db=comics&id=2144#comic

  14. Ekhnaton szerint:

    Vinitor : én ott akadtam el, hogy miért kellett a cikkből és a témából éppen ezt a marginális mondatot kiemelni és vitát generálni belőle ? Nagyon haragszol valakire aki túl hitbuzgó ? 🙂

    Hiszen magától értetődő, hogy egy túlvilágban/lélek üdvözülésében hívő embercsoport számára nem lesz könnyen elfogadható a mesterségesen létrehozott örök élet, ahogy egy sámánista, back-to-the-nature csoport sem fogja jó szemmel nézni az emberek mechanikus testbe átültetését.
    Nem hinném hogy ebben bármi furcsa is van, és ahogy lenni szokott, szépen lassan a vallások/filozófiák és az egyházak is alkalmazkodnak az új helyzethez.

    Ami a fanatikusokat illeti én szerintem több pl a futballfanatikus, vagy a megrögzött politikai nézetet valló ember, mint önmagát ostorozó vallásos őrült.

  15. vinitor szerint:

    én nem haragszom senkire, akire meg tudnék, azt elkerülöm 🙂 így nyugodt az életem 🙂

    bár a jelzett mondat, mint nyelvtani elem valóban marginális, hiszen csupán egy odavetett sor az egész

    örülnék neki, ha a valós jelenség is mindössze ennyire lenne marginális a világ és az emberek sorsának befolyásolásában, de hát ez csak álom marad, úgy érzem 🙂

    tudom, önáltatás, ha azt hiszem, értelmesnek látszik a véleményem, a ti nézőpontotokból biztos nem 🙂 nem mintha számítana, nincs dolgunk egymással; nem akartam vitát, mégis az lett, főleg miattam, hát ez van, előfordul, majd legközelebb csendben maradok, hallgatni úgyis arany, ahogy mondani szokás

  16. woof szerint:

    Vinitor, szerintem itt egy teljesen normális vita alakul(t) ki. Valahol ez a célja az ilyen írásoknak, nem? 🙂

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon