Vannak ezek a buta, közhelyes fülszövegek, miszerint ha csak egy könyvet veszel idén, akkor ez legyen, de a kispróza egyik koronázott társuralkodójának magyar kiadásához tényleg ez az első gondolatom. Menjetek. És. Vegyétek. Meg. És. Olvassátok. El. A modorosságot kikapcsolva pedig az a következő meglátásom, hogy talán eljön nálunk is az antológiák ideje, amikor külföldi gyűjteményes kötetek is megtalálják fizetőképes táborukat.
Ehhez az Agave Könyvek mindent megtett: a lassan alkotó amerikai zseni, Ted Chiang 2002-ben megjelent kötetét a címadó novellából készült film plakátjával teszi eladhatóbbá, és kitűnő fordítókat gründolt a magyarításhoz. Számomra személyes öröm, hogy írhatok a magyar kiadásról, hiszen sok-sok évvel ezelőtt talán én voltam az első, aki magyarul írtam az akkor még csak angolul létező kötetről.
Csak nyolc írást tartalmaz a kötet. De milyen nyolcat, atyaég! Mindegyik azt bizonyítja – és ebben a sztorijegyzetek csak megerősítik az olvasót – hogy az újszerű ötlet kitalálása, az elmélyült intellektuális munka még egyetlen science fiction, fantasy vagy horror írásnak sem ártott meg, sőt. Így kéne mindenkinek dolgoznia. De ameddig a kollégáinak többsége nehéz ujjakkal és földhözragadt, kótyagos fejjel próbál kiizadni magából valami zsánerszerűt, itt ez a hallgatag fazon, aki megmutatja, milyen a magas minőség a tematikában. Csak három, a számomra legkedvesebb novelláját mutatom be kedvcsinálónak.
Bábel tornya. Az 1991-es kisregény kategória Nebula-díjasa az ősidőkbe kalauzol, a jól ismert történetben mélyed el és egy fantasztikus lezárással biztosítja helyét az írók Pantheonjában. A főszereplő az elámi Hillalum, aki azért érkezik a már egekbe nyúló, de még nem kész toronyhoz, hogy többek közt ő legyen az, aki a mennybe utat tör az emberiségnek. Chiang rendkívül jól hozza a Bábel tornyáról szóló iratok ismeretanyagát, de a fő kérdés persze az: mi van a mennyben? Ha átjutunk Jahvéhoz, mit és kit találunk? A Bábel tornya a vége, a szemlélete miatt science fiction, hajlok rá, hogy ez egy fantasy, de a trükk éppen abban rejlik, hogy a mi science fiction fogalmunk a nyugati-európai tudományosságban és világképben rejlik – itt pedig, nos, másfajta világnézet kap szerepet.
Életed története. Az alapvetően elhibázott film helyett és mellett az eredeti elbeszélés fogyasztását javallom. 2000-ben nem a semmiért járt a novella kategóriában Nebula-díj és előtte egy évvel Sturgeon-emlékdíj. Az Életed története két szálon fut: az egyikben dr. Louise Banks nyelvészprofesszor próbálja megfejteni a Földön különleges technológiákkal megjelenő idegenek nyelvét, hogy választ kaphassunk a legkínzóbb kérdésekre: kik vagytok? Honnan jöttök? Miért vagytok itt? A másik szálon ugyanő egyes szám második személyben, de jövő időben beszél halott lányához. A trükk, a megoldás (amelyet a film teljesen hajmeresztő módon a feje tetejére állított) az idegenek nyelvében, a nyelvhez kapcsolódó világnézetben található. Az Életed története egy nyelvi sci-fi, amelyet ritkán írnak, mert nagyon végig kell gondolni. Ennek a novellának a vége a legszebb olvasói élmény: amikor összeáll minden, amikor rájössz, hogy mi ez a furcsa stilisztikai megoldás, amikor végre biztosan tudod, hogy honnan kell nézned a sztorit. Amikor tehát a végére érsz, te is más szögből látod a történteket, a világot. Chiang pompás idegeneket skiccelt fel, akiket öröm felfedezni.
Az én abszolút kedvencem A pokol mint Isten hiánya című Hugo-, Nebula-, Locus- és Seiun-díjas kisregény. Ebben az írásban a világ másmilyen hely: itt a hit tényeken alapul, hiszen időnként angyali látogatások történnek, és csakúgy, mint a bibliai bethesda tavi gyógyulásnál, itt is a másik világ küldötteivel történő kontaktus váltja ki a csodákat. Néha azonban pusztító ez a találkozás, mint a biblia időkben az isteni dicsőséggel, a Sekinával való érintkezés. A kisregényben a pokol léte sem kérdéses, hiszen néha az áttetszővé váló utcák alatt látható a pokol. Amikor pedig valaki meghal, a többiek látják a lelkét fel- vagy lefelé menni, attól függően, hogy az égi dicsőségbe fogadták-e be vagy kitaszított lett az árnyak birodalmában. Főszereplőnk Neil Frisk, aki pontosan egy angyali találkozás következtében veszti el feleségét, akinek lelke – mivel hitt Istenben – a mennybe távozik. A férfinak szinte eszét veszti a fájdalom, és nem képes Istent szeretni, noha tudja: ahhoz, hogy együtt legyenek, teljes szívből kéne szeretnie Istent. Különben hogyan kerülne a mennybe?
Elképesztően jó ez a koncepció. Chiang univerzuma, amelyben a föld és ég összeér, bámulatos konstrukció. Érződik, hogy nagyon kiművelte magát mind teológiából, mind a Bibliából: az általa megteremtett Föld egyszerre katolikus (üdvözülés cselekedet által, például a zarándoklatok), egyszerre protestáns (Frisknek hinnie kell) és egyszerre neoprotestáns-pünkösdi jellegű (az isteni erő érintését szomjazzák). Mégis, ez nem katyvasz, hanem könnyen érthető alapvetés, melynek talaján három ember történetén keresztül mutatja be, mit jelent a sors elfogadása, a küzdelem a saját lelkeddel és a többiek véleményével. Bámulatosan időtlen írás ez.
A többi novella sem kispályás, aki akar, matematikai sci-fit is olvashat vagy akár intellektuálisan izgalmas szuperhős-történetet.
Ted Chiang foglalkozására nézve technical writer, vagyis az a feladata, hogy használati utasításokat, dokumentációkat írjon szolgáltatásokhoz és termékekhez. Nagyon érződik rajta, hogy tisztán, világosan ír, a mondatok logikusan, szépen követik egymást. Minden a helyén van, nincs túlírva semmi sem. Ahogy a másik híres kínai-amerikai írónál, Ken Liu novelláinál, benne is érzek egy másféle ízt, mint a nyugati íróknál: sokkal mélyebb emocionálisan, nagyon is az ember érdekli, szeretettel és megértéssel viseltetik hősei iránt, az emberi lélek rezdüléseit vizsgálja a zsáner lobogó tábortüze mellett.
De minden Chiang-kispróza valójában a felfedezésről, a megismerésről, a megismerés vágyáról szól. Megismerni a felettünk lakó Istent, megismerni a körülöttünk lévő világot, megismerni a végső célt vagy csak megismerni azt, hogy életünk története merre is tart. Hogy végső soron miért történik épp az velünk, ami megtörténik.
Erről szól a legjobb fajta science fiction, amit most Ted Chiang a legmagasabb színvonalon prezentál nekünk. Mert ha nem lett volna idáig világos, Ted Chiang egy zseni.
Hozzászólások
["; echo the_author_posts_link(); echo " további írásai]"; } else { print '
A cikk írója nem adta meg az LFG.HU-s azonosítóját (vagy nincs neki).'; } ?>
Kifogyott.
Azóta már megvettem. És nagyon kemény novellák vannak benne.