SFmag

2011-ben olvashattátok a 100 legjobb sci-fi regényről szóló esszét orka tolmácsolásában, ami ráadásul a legolvasottabb cikkeink közé tartozik, és még most is érdekes megállapításokat tartalmaz a magyar sci-fi megjelenésekről. Érdekes megfigyelni, hogy mi változott az elmúlt két és fél évben, főleg úgy, hogy 2012 óta rengeteg sci-fi könyv jelent meg, köztük régi adósságok és friss regények egyaránt. És persze, maga a kiindulási alapot jelentő lista is formálódott közben.

Sokan, sokszor összeállítottak már olyan listákat, amelyen a – valamilyen szempontból – legjobb scence fiction könyveket próbálták sorba szedni. Természetesen nekem is megvannak a kedvenceim, és megvan a véleményem a legnagyobb hatású vagy éppen legfontosabb könyvekről. Ezek a listák azonban – a legjobb szándék mellett is – meglehetősen szubjektívek. Ez az ízlésbeli elemet megpróbálhatjuk redukálni, ha több felsorolást, a legkülönbözőbb kritikákat és értékeléseket egyetlen közös listába rendezzük. A TOP 100 Sci-Fi Books weboldal egy ilyen vállalkozás.

A vizsgálódás célja

A lista egy érdekes játékra hív: a rajta szereplő könyvek és magyar megjelenéseik időrendi összehasonlításával megpróbálhatjuk megbecsülni, hogy mikor íródtak és mikor jelentek meg magyarul a legjobbnak tartott science fiction könyvek.

A módszertanról

Ehhez először is – legalábbis ezen játékos cikk erejéig – el kell fogadnunk, hogy a lista valóban és objektíve (bármit is jelentsen ez) a legjobb science fiction könyveket tartalmazza. Néhány korláttal is szembe kell néznünk. A lista erősen angolszász-túlsúlyos. A nem angol nyelvű könyvek esetében az eredeti nyelven való megjelenés dátuma a listában foglalttól eltérő (vélhetően korábbi) lehet. Általánosan elfogadott definíció hiányában vitatható, hogy a listán szereplő művek mindegyike science fiction-e. Tudomásul kell vennünk, hogy az egyéni értékítéleteket (beleértve a nosztalgia hatását) az összegző lista nem kiszűri, csak kiátlagolja (tehát szisztematikus torzítás marad benne – csak éppen valóban objektív mérce nélkül ez nem korrigálható). És így tovább.

A magyar megjelenéseknél igyekeztem gondosan eljárni, és több helyről (OSZK online katalógus, más internetes források, saját könyvespolc) megerősíteni a legkorábbi évszámot. Ezzel együtt hibák elfordulhatnak. A későbbi kiadásokat nem említem (akkor sem, ha más fordításról van szó), de igyekeztem megemlíteni a korábbi, de figyelembe nem vett (pl. hiányos, eltorzított) megjelenéseket. A szerző nevét a legtöbbször nem említem, a linkelt táblázatokból mind kikereshető.

Az időrendi összehasonlítások könnyebb áttekintése érdekében évtizedenként (a legkorábbi, egyébként kisszámú könyvnél ennél hosszabb intervallumban) összegeztem a megjelenéseket. (Mivel évtizedekről van szó, kényelmesebbnek és a magyar rendszerváltás előtti és utáni időszak jobb szétválasztása miatt – ennek írásom későbbi részében lesz jelentősége – alkalmasabbnak találtam az 1970-1979 típusú korszakolást a más szempontból precízebb 1971-1980 típusú helyett.)

Az érdekesebb, hangsúlyosabb adatokat grafikusan is ábrázoltam. Az ábrák alapadatai, valamint a további, részletes felsorolások és számítások a cikkben foglalt hivatkozásokra kattintva külön táblázatokba foglalva érhetők el. Arra biztatnék mindenkit, hogy tanulmányozza őket.

A kiindulópont: a top 100-as lista

Mindezek után lássuk magát a listát. Én a 2011. augusztus 18-i állapotot vettem alapul. Mivel időről időre frissülő sorrendről van szó, a cikk olvasásakor kisebb eltérések lehetségesek az aktualizált weboldalon. A következő elemzés alapját képező felsorolást az 1. táblázat tartalmazza. A száz legjobbnak tartott science fiction könyvből nyolcvan megjelent magyarul, és ami talán még jobb arány, hogy az első ötvenből negyvenhét elérhető hazai kiadásban is (az első hiányzót a negyvenkettedik helyen találjuk).

Az első tíz helyezett közül a legkorábbi az 1984 (1984) 1949-ből, a legfiatalabb az Ender’s Game (Végjáték) 1985-ből, ami harmincöt évet fog át. A magyar megjelenésekre a legkevesebbet a 2001. Űrodüsszeia (öt év), a legtöbbet az Én, a robot (negyvenegy év) esetében kellett várni (ez utóbbi hiányosan – az utolsó novella kivételével – megjelent magyarul 1966-ban; én a teljes kiadást vettem figyelembe). Az átlagos „várakozási idő” huszonegy év volt. Érdemes megemlíteni, hogy az Én, a robot esetében (és a harminchét évet késő 1984 esetében is) a hazai politikai szempontok meghatározóak lehettek a késői magyar kiadás vonatkozásában.

A top 100 közül a legkorábbi az 1818-as Frankenstein (Frankenstein), a legfrissebb a 2006-os The Road (Az út). A magyar megjelenések közül a legrégebbi az Utazás a Föld középpontja felé 1865-ből, a legújabb pedig a Gyémántkor 2011-ből (lám, már az idei évre is jutott top 100-as megjelenés). A legtöbbet a Frankenstein késett (egészen megdöbbentő, hogy 1977-ig, azaz 159 évet kellett várni a magyar fordításra), a legkevesebbet az Utazás a Föld középpontja felé-re (mindössze egy év) kellett várni, illetve a Kiberiáda három évvel előbb volt elérhető magyarul, mint a lista szerint angolul (a lengyel megjelenés 1965 volt). A nyolcvan fordításra átlagosan huszonkét évet vártak a magyar olvasók.

A top 100-ból magyarul meg nem jelentek közül a legrégebben (1956 óta, ötvenöt éve) a The Door into Summer-re várunk Robert A. Heinleintől (csak azért nem mondom, hogy minden bizonnyal hiába, mert Heinleintől A Hold börtönében 2010-ben, negyvennégy év után jelent meg magyarul). A húsz könyv pedig átlagosan már huszonkilenc évet késett (2011-ig).

A science fiction irodalom aranykora

A lista alkalmas egy további, igen izgalmas vizsgálódásra is: mikor jelentek meg a legjobb science fiction könyvek, mikor volt a science fiction irodalom aranykora. (Valójában mivel a listán könyvek szerepelnek, amelyek viszont kevés kivételtől eltekintve regények, csak a science fiction regényirodalom aranykora után kutathatunk, a zsánerben igen erős novellairodalom így kimarad; ezért a megállapításokat elsősorban a regények vonatkozásában tekinthetjük relevánsnak).

Természetesen egy ilyen vizsgálódás sem lehet tökéletes. A lista ebből a szempontból bizonyulhat a legkevésbé objektívnek. Az összegzés alapját képező egyedi véleményeket és értékítéleteket a „nosztalgia-faktor” erősen torzíthatja (ennek korrigálására aligha vállalkozhatnék). A túl régi vagy túlságosan friss könyveket kevesebben olvashatták. Utóbbiaknál külön probléma, hogy valamekkora időnek óhatatlanul el kell telnie ahhoz, hogy egy mű értékállósága kiderüljön (könnyen lehet, hogy pár évtized múlva mostanában írott könyvekkel lesz tele egy akkori lista). És így tovább. Abszolútnak tehát biztosan nem tekinthetjük az eredményt, de talán értelmezhetjük az aktuális korszellem általános értékítéletének, egyfajta lenyomatnak.

Az eredeti (valójában: angol nyelvű) megjelenések alapján évtizedekre lebontva elvégzett csoportosítást az 1. ábrán láthatjuk, részleteit a 2. táblázat tartalmazza.

Az egyes művek értékét a listán elfoglalt helyezésükkel mérhetjük, az egyes időszakokat pedig az akkor megjelent művek helyezéseinek átlagával (ill. az eltérő elemszám miatt azonos számú mű, a legjobb tíz átlagos helyezésével) jellemezhetjük. Mindezeket a 3. táblázat összegzi.

Kis elemzésünket a 2. ábra mutatja, amin ugyanaz látható, mint amivel szóban és írásban is sokat találkozhatunk: a science fictionnal foglalkozó jelenkori vélemény-alkotók az 1960-as években írott műveket értékelik a legtöbbre. Fontos, hogy a számítás nem alátámasztása ennek a véleménynek, csupán numerikus megjelenítése.

A top 100-ban húsz mű is az 1960-as években íródott, az átlagos ranglista-helyezések is itt mutatják a legjobb értékeléseket. Olyan kitűnő regényekről van szó, mint pl. a Dune (Dűne), a Stranger in a Strange Land (Angyali üdvözlet) vagy a 2001. Space Odyssey (2001. Űrodüsszeia). Alig marad le az 1950-es évek: szintén húsz listázott mű, remek átlagos helyezéssel, a könyvek között olyan művekkel, mint pl. a Foundation (Alapítvány), a Fahreinheit 451 (Fahrenheit 451) vagy az I, Robot (Én, a robot).

Jól szerepelnek az 1970-es és 1980-as években írott művek is, pl. Hitch Hikers’s Guide to the Galaxy (Galaxis útikalauz stopposoknak), Ender’s Game (Végjáték), és hasonló eredményt mutatnak fel a listán szereplő, 1949-ig megjelent könyvek (pl. Wells és Verne írásai), amelyek szó szerint évszázados próbát álltak ki.

Az 1990-es években megjelent könyvek közül a top 100-ba tíz mű került be, amelyek közül a Snow Crash (Snow Crash) és a Jurassic Park (Őslénypark) büszkélkedhet jó helyezéssel (huszonnegyedik, ill. huszonnyolcadik a listán), összességében azonban gyengébb átlagos ranglista-eredményt felmutatva. Szinte alig szerepelnek a top 100-ban 2000 után írott könyvek (mindössze öt darab). Érdekes lesz húsz év múlva egy hasonló listára pillantani majd: vajon valóban jogos ez az értékelés, vagy az (állítólagos) aranykor iránti nosztalgia és az, hogy még nem telt elég idő, hogy az újabb kori művek megfelelő ismertségre tegyenek szert, dominálják a jelenlegi ranglista-helyezéseket? Meglátjuk.

Megjegyzendő, hogy a top 100-as lista első öt helyezettje mind különböző évtizedből származik, ugyanakkor az első tízben négy mű az 1950-es, három az 1960-as években jelent meg először (az első helyezett viszont 1985-ös).

A science fiction könyvek magyar (fordításai) kiadásának aranykora

Az az eredeti (pontosabban: lista szerinti) megjelenések mellé a magyar fordítások (első) kiadásának évszámát is odatettük. Ez ahhoz nem elegendő, hogy a magyar science fiction könyvkiadás aranykorát keressük, hiszen ahhoz a magyar véleményalkotók értékítéletének összegzésével kellene rendelkeznünk, ilyen lista azonban ismereteim szerint nincs. Egy ilyen hipotetikus listán vélhetően szerepelnének magyar művek is, kevésbé lenne angolszász-túlsúlyos, és kulturális jellemzők okán eltérő lenne az egyes alzsánerbe tartozó művek általános megítélése. A megfelelő magyar rangsorolás hiányában így sokkal szerényebb vizsgálódással kell megelégednünk: az alapul vett lista alapján a magyar fordítások megjelenésének időbeli jellemzőit vehetjük csak szemügyre. Ennek részleteit a 4. táblázat tartalmazza, míg az elvégzett statisztikákat az 5. táblázat foglalja össze.

A magyarul megjelent nyolcvan listázott műből a kiemelkedően legtöbbet, összesen huszonnyolcat az 1990-es években kaphattunk kézbe (lásd a 3. ábrát), és ezeknek a műveknek egyben a messze legjobb az átlagos ranglista-helyezése is (lásd a 4. ábrát). Olyan könyvekről van szó, mint az abszolút első Végjáték, az Angyali üdvözlet, az Én, a robot teljes változata (egy csonka megjelenés volt 1966-ban és 1985-1986-ban – folytatásokban – is), a Szárnyas fejvadász (valójában: Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokról, de az 1993-as kiadás a filmre utaló címmel jelent meg; egy hiányos megjelenés volt 1984-ben is), vagy a Neurománc. Az évtizedben (magyarul elsőként) megjelent művek közül a legjobb tíz átlagosan huszonhárom évvel követte az eredeti megjelenéseket (azaz átlagosan ennyi idős könyvek fordításairól van szó).

Szintén jó évtized volt az 1970-es, az 1980-as és a 2000-2009 közötti is: rendre tíz, tizenkettő, ill. tizennégy listázott mű magyar fordítása került a könyvesboltokba, köztük az Alapítvány, a 2001. Űrodüsszeia, illetve a Dűne, a Galaxis útikalauz stopposoknak, az 1984, valamint a Hyperion és a Snow Crash. Az ezen időszakban megjelent művek ranglistahelyezései szerint (a legjobb tíz műből számítva) az 1980-as évek adta a jobb minőséget (de messze elmarad az 1990-es évektől). Az ezen évtizedekben kiadott legjobb tíz-tíz fordítás átlagosan huszonhat, huszonhárom és huszonöt évvel követte az eredeti megjelenéseket. Megjegyzendő, hogy az 1970-es évek átlagát jelentősen lerontja a 159 évet késő Frankenstein, ami nélkül számítva csak tizenegy évet kapunk.

Összesen nyolc listázott science fiction mű jelent meg magyarul 1949-ig (köztük az Időgép, a Szép, új világ és a Világok harca) és mindössze öt az 1960-as években (pl. a Fahreinheit 451 és a Marsbéli krónikák). Előbbi esetben kilenc, utóbbi esetben tíz év a kiadott művek átlagos kora. Sajnos egyetlen top 100-as mű sem jelent meg az 1950-es években.

Az elmúlt bő másfél évben (2010 után) három listázott mű magyar megjelenésének örülhettünk (A Hold börtönében, Gyémántkor, és Az út), ami nem rossz előjel, reméljük a következő nyolc és fél év is hasonló lesz.

Sajnos húsz top 100-as mű nem elérhető magyarul, ezek felsorolását a 6. táblázat tartalmazza. Ha a már megjelent művekre jellemző átlagos „lemaradást” nézzük, elsősorban az elmúlt egy-két évtized legjobbjai közül néhány minden bizonnyal a könyvespolcokra kerülhet belátható időn belül. (Szerkesztői megjegyzés 2014 márciusban: a húszból azóta 5 regény megjelent – Vernor Vinge: Tűz lobban a mélyben, Orson Scott Card: Ender árnyéka, Alastair Reynolds: Jelenések tere, Connie Willis: Ítélet könyve, John Scalzi: Vének háborúja)

Top 100-as science fiction könyvfordítások megjelenésének aranykora

Megfelelő és elfogadott hazai rangsor hiányában továbbra is az alapul vett nemzetközi listára támaszkodva megpróbálhatjuk eldönteni azt a vitát, hogy valóban a rendszerváltás előtti néhány évtized (néhányak szóhasználatával: Galaktika-korszak, Kuczka-korszak) volt-e a magyar science fiction „aranykora” – legalábbis a megjelent minőségi könyvek tekintetében.

Az igazságos összehasonlításhoz húsz-húsz év megjelenésit (fordításait) vettem szemügyre. A rendszerváltást az általánosan elfogadott 1989/1990-re téve összevethetjük az 1970-1989 és az 1990-2009 közötti időszakot. Előbbit nevezzük a könnyebbség kedvéért „aranykornak”, utóbbit „modern kornak”.

Mint láttuk, a top 100-as listáról nyolcvan jelent meg magyarul, amelyből összesen hatvannégy a vizsgált négy évtizedben. Itt következik az első összehasonlítási alap: mikor jelent meg több jó könyv. (Több alatt a megjelent címeket értem, nem a példányszámot, tekintve, hogy nem a piaci viszonyok vagy az olvasási, olvasói szokások elemzése a célom. Véleményem szerint egyébként is torz lenne az irányított kultúrpolitika korszakának százezres példányszámait összehasonlítani a tranzíciós válságból születő piacgazdasággal. Egyik sem tükrözi a valós fogyasztói igényeket. Jó vagy minőségi könyv alatt a megjelent művek tartalmát értem, azt ugyanis talán senki nem vitatná, hogy a rendszerváltást követő átmeneti időszak sok méltatlan színvonalú fordítói, nyomdai, borítófestői „teljesítményt” is hozott magával).

A top 100 könyvet nézve lehengerlő a modern kor fölénye: negyvenkét cím az aranykori huszonkettővel szemben (közel kétszeres arány). Szigorúbbra véve az összehasonlítást megvizsgálhatjuk a top 50-et. Itt még nagyobb a modern kor fölénye: huszonöt könyv a tizenkét aranykorival szemben (több mint kétszeres arány). Az első huszonötre és első húszra is igaz a modern idők győzelme (tizenegy-nyolc és nyolc-hét arányban), csak az első tíz esetén fordul a kocka (igaz, itt jelentősen: hat-három az aranykor javára). A részletes adatok a 7. táblázatban érhetők el.

Ezek alapján tehát a rendszerváltás követő két évtized lényegesen jobban teljesít, mint az azt megelőző időszak.

Eddig ez persze csak szimplán mennyiségi összehasonlítás. Árnyalhatjuk a képet, ha az egyes művek listán elfoglalt helyezését is figyelembe vesszük. Ezeket a 8. táblázat összegzi.

Az aranykori két évtizedből és a modern kor két évtizedéből kiválasztva a top 100-as listáról akkor magyarul megjelent 20-20 legjobb science fiction könyvet (minden évre átlagosan egyet) azt láthatjuk, hogy az utóbbiak átlagos helyezése lényegesen jobb. Egészen megdöbbentő a különbség: átlagosan mintegy tizenhét hellyel sorolódnak hátrébb az 1970-1989 között megjelent fordítások, mint az 1990-2009 közöttiek. Kiegyensúlyozottabb a helyzet, ha az egyes időszakokból csak 10-10 könyvet választunk ki, ekkor közel azonos az átlagos helyezés. A legjobb 3-3 könyvet vizsgálva viszont átlagosan mintegy két hellyel érnek el jobb helyezést az aranykori megjelenések.

Mindezek azt sugallják, hogy a legmagasabbra értékelt könyvek közül ugyan több is a rendszerváltás előtti aranykorban jelent meg először magyarul, ugyanakkor a modern kori könyvkiadás lényegesen több magas minőségű címet tett fel a polcokra. Azt sem mondhatjuk, hogy a modern kor a rendszerváltást követően csak az elmaradásokat pótolta volna: mint azt korábban láthattuk, a lefordított könyvek életkora (az eredeti megjelenés és az első magyar kiadás között eltelt idő) rendkívül hasonlóan alakult a teljes vizsgált időszakban.

***

Sok számadaton vagyunk túl, remélhetőleg sikerült egy-két dologra rávilágítanom. A cikk fő indíttatása inkább az érdekességek keresése, mint az abszolút igazságok kimondása volt. Annál is inkább, mert – mint arra mindig igyekeztem felhívni a figyelmet – sem teljesen objektív, sem megkívánt lefedettségű alapadatokkal nem rendelkeztem, különösen a magyar viszonyok feltérképezése vonatkozásában. Talán egyszer lesz egy teljes körű, széles körben elfogadott magyar lista. Addig is reménykedjünk, hogy a jövőben egyre több remek science fiction könyvből válogathatunk majd magyarul.

Hozzászólások

hozzászólás