2012. május 4-én (UPDATE: május 10-én!) magyarul is megjelenik végre Alastair Reynolds első regénye, a Napok háza (House of Suns) az Alexandra kiadó jóvoltából. Ez alkalomból 2010. decemberi ismertetőnk aktualizált verziójával ajánljuk újra ezt a remek sci-fit most már magyarul is.
A walesi Alastair Reynoldst, az European Space Agency egykori munkatársát 2000-ben megjelent első regénye, a Revelation Space óta sokan a 21. század egyik legígéretesebb science fiction írójának tartják. Népszerűsége és elismertsége minden újabb regényével egyre csak nő. A Revelation Space univerzuma mostanra már öt regényt és számtalan novellát számlál, ezenfelül további négy önálló sci-fi regényt és több novelláskötetet is írt. Az angol nyelven 2008-ben megjelent Napok háza viszont önálló történet, és több kritikus a szerző eddigi legjobb regényének tartja.
Az emberiség a harmadik évezred második felére belátta, hogy jelenleg nem tudja és nem is érdemes meghódítania a csillagokat, ugyanis a hatalmas távolságok miatt túlságosan elszigetelődnének egymástól, ezért létrehozzák maguknak az Arany Óra névre keresztelt mesterséges életteret. Ez egy fánkszerű tórusz a Nap körül, amely bolygókat, holdakat, kisebb világokat tartalmaz, és az átmérője pontosan annyi, mint amekkora utat a fény egy óra alatt megtesz, azaz a legtávolabbi pontra is egy órán belül küldhető bármilyen információ.
Vannak azonban, akiket mégis vonzanak a csillagok. Az Arany Órában élő Abigail Gentian és több társa klónokat készíttet önmagából, majd szétküldik őket a csillagok közé, hogy információkat és tudást gyűjtsenek. Abigail Gentian klónjai, más néven a hasadványok bizonyos időközönként újra találkoznak, és egy ezer napos „egyesülés” során megosztják egymással emlékeiket, tapasztalataikat. Az idő teltével és a távolságok növekedésével egyre hosszabb utakra merészkednek, így az egyesülések egyre ritkábban követik egymást, az évtizedekből évezredek, majd évszázezredek lesznek. A csillagok közötti, több emberöltőn át tartó utazásokat a hasadványok kriofágokban, egyfajta hibernációban töltik. Közben civilizációk, kultúrák emelkednek magasba, majd tűnnek el a süllyesztőben, de az „időn kívül” létező hasadványok és a Házak számára mindez nem több, mint információ.
„Könyvmolyok vagyunk, akik a történelem lapjaiba vájnak alagutat.”
A Napok háza története hatmillió évvel később kezdődik egy olyan távoli jövőben, ahol az emberiség a galaxisban egymástól elszigetelt mikro-civilizációkra bomlott szét, viszont még a legintelligensebb, egykoron emberi életformák sem tudnak felülkerekedni az einsteini törvényeken, és az űrutazás még ebben a távoli jövőben is csak megközelíti a fénysebességet, de túl nem lépi azt.
A mindenhol tisztelt Gentian-klán kétszázhúszezer év elteltével a harminckettedik egyesülésére készül, de egy nőnemű és egy hímnemű hasadvány, Purslane és Campion, akik a szabályokat megszegve együtt utaznak, éppen késésben vannak a találkozóról. Eközben találkoznak Hesperusszal, a gépemberrel, aki amnéziában szenved, és végül értékes vendégként velük tart az Egyesülésre. A Gentian klánt azonban eközben támadás éri, valakik a hatmillió éve létező ház valamennyi még élő tagját el akarják törölni…
Egy a jelenünkhöz képest hatmillió év múlva létező világot szinte lehetetlen hihetően ábrázolni, azonban Reynolds mégis többé-kevésbé elegánsan veszi az akadályt. Kikerüli a galaxis viszonyainak részletes ábrázolását, így parányi információmorzsákból áll össze az olvasó fejében egyfajta kép: nincsenek fénynél gyorsabban terjeszkedő gigantikus csillagbirodalmak, nem is dúlnak gigantikus háborúk, és az űrhajók sem ugrándoznak keresztül-kasul távoli csillagok közt, hiszen így a legközelebbi csillag elérése is évtizedekbe, évszázadokba kerülhet, így csak a legmerészebbek mernek messzire utazni. Az idő relativitásának ilyen mérvű következetes ábrázolása pedig olyan elgondolkodtató távlatokat vázol fel, amire csak nagyon kevés sci-fi regény képes.
Reynolds nem hazudtolja meg önmagát, rengeteg grandiózus és meghökkentő ötlettel, elképzeléssel áll elő, mint például a csillaggátak, vagy gigantikus mesterséges értelmek, különös poszthumán entitások, de itt van akár maga a Hiány, amelynek az ismeretlen okból évmilliókkal ezelőtt eltűnt Androméda galaxis helyét nevezik.
Reynolds prózája a könyv 600 oldala ellenére viszonylag feszes, és szinte minden egyes oldalon ennek az elképesztően távoli világnak újabb, színes apróságaira lelhetünk. Egyedül a regény eleje lassú egy csöppet, de ezen túllendülve az utolsó lapig magával sodorja az olvasót. A karakterek ugyan lehetnének picit erőteljesebbek, Campion és Purslane személyisége nem válik el eléggé egymástól, bár ezt elvileg meg lehet magyarázni azzal, hogy mindketten ugyanannak a személynek a klónjai, akik ráadásul együtt is utaznak. Viszont szerintem Hesperus és a többi Gépember is lehetne kicsit izgalmasabb személyiség, nem beszélve a többi hasadványról.
A regény végére Reynolds annyi impozáns ötletet, fordulatot vonultat fel, hogy a történet végső megoldása, az utolsó tíz oldal számomra már nem tudott az addigiakhoz felnőni, bevallom, ennél fifikásabb befejezésre számítottam, viszont ettől még a Napok háza egy nagyon-nagyon jó science fiction regény, Alastair Reynolds pedig egy olyan kiemelkedő tehetségű és fantáziájú író, akire muszáj odafigyelni.
Remélem, innentől magyar nyelven is elérhetők lesznek már a könyvei, és a Napok házát talán követi a Revelation space sorozat is.
További írások Alastair Reynolds regényeiről:
Revelation space ismerető: http://sfmag.hu/2011/02/21/alastair-reynolds-revelation-space/
Redemption ark (Revelation space 2 ismertető): http://sfmag.hu/2011/06/30/alastair-reynolds-redemption-ark/
További információk az íróról:
- 2009-ben Reynolds 1 millió angol fontos álomszerződést írt alá a Gollancz kiadóval, amiért cserébe 10 éven át évente egy regényt kell letennie az asztalra, és ezzel a szerződéssel anyagilag is a legelismertebb sci-fi írók közé emelkedett.
- A Gentian-ház egy korábbi egyesülése idején játszódik Reynolds Thousandth night című novellája, amely az A.D. One millioncímű antológiában jelent meg, szintén 2008-ban.
- Új trilógiájának, a Poseidon’s Childrennek első regénye, a Blue Remembered Earth idén januárban jelent meg Angliában. A trilógia az emberiség következő 11 ezer évéről szól.
- Reynoldst háromszor jelölték az Arthur C. Clarke díjra, a Revelation Space, a Pushing Ice és a House of Suns regényeiért. Szintén háromszor jelölték a British SF Association díjára (BSFA), az Absolution Gapért, a The Prefectért, valamint a Chasm cityért, utóbbi meg is kapta a díjat.
Linkek:
Hozzászólások
["; echo the_author_posts_link(); echo " további írásai]"; } else { print '
A cikk írója nem adta meg az LFG.HU-s azonosítóját (vagy nincs neki).'; } ?>
REynolds egyébként – jó asztrofizikushoz méltóan – amúgy is kerüli a fénynél gyorsabb utazást. Legalábbis én még nem olvastam tőle olyan regényt, amiben ez jelen lenne.
Erről eszembe jutott a Redemption ark zseniális tehetetlenség felfüggesztési technológiája, meg egy sor briliáns apróság. (Ott ha jól emlékszem, Skade mintha megpróbálná túllépni a fénysebességet is, de lehet, hogy rosszul emlékszem.)
Továbbra is a krio-aritmetikus hajtómű a kedvencem tőle… Bizonyos algoritmusok futtatásával lokálisan felfüggeszti a termodinamika második törvényét. Zseniális. (Egyébként már van ilyen irányú kutatás is…)
Nekem valami olyan rémlik, hogy az egyik már kihalt faj esetében a már a fénysebességnél gyorsabb utazás gondolata is őrületet okozott. Szóval Reynoldsnál ez nem csak fizikai, hanem – úgymond – filozófiai határvonalat is jelent.
a Revelation space megvan, el is kezdtem tavaly olvasni, de aztan felbehagytam
mindig zavar amikor az elkepzelhetetlenul tavoli jovoben tulsagosan is a mai vilag picit modernizalt valtozatat latom
de az alapsztori (a rejtelyes faj eltunese) erdekes.
crei: remelem nem ez a regeny poenja amit leirtal, mert akkor morcos leszek 😛
Szia Bokorn. Ha jól emlékszem a Revelation Space annyira nem a távoli jövő. Az események valamikor a 23. században zajlanak. Igaz az idődilatáció miatt ez eléggé elnyúlik…
Ja és nem, ez nem a poén, ez csak egy mellékszál egy epizódja…:)
köszi, ez megnyugtató 🙂
Végig olvasva a 2 revelation space regény ismertetőjét illetve a Napok háza bemutatóját, nekem az előbbiek kicsit jobban tetszenek. Én azokkal kezdeném az olvasást, ha választhatnék. Aztán majd Hackett megmondja neki melyik tetszett jobban… 😀 Persze ezzel nem azt akartam mondani, hogy a Napok háza story-ja nem tetszik!
A Revelation space-en azért látszik, hogy első regény, nagyon túlírt. A folytatása sokkal jobb, de az is kicsit hosszabb, mint kellene.:) A Napok háza messze a legletisztultabb, a történetet pedig semmihez nem tudom hasonlítani, nekem az elképesztő távlatok miatt jött be nagyon.
De hátha reagál Crei is, aki nálam jóval több Reynolds regényt olvasott, és elmondja, szerinte melyik a legjobb könyve.:)
No, akkor várjuk Crei véleményét is! 🙂 Engem elsősorban az univerzum fogott meg, amiben játszódik, persze ez lehet annak is következménye, hogy profik mutatták be. 🙂
Igaz, a környezet még nem minden, mert Iain M. Banks regényeiben is tetszik az író által elképzelt univerzum, de ennek ellenére nem tudok megbarátkozni a műveivel (3-4-et olvastam).
És ha olvastátok a revelation space sorozat többi regényét is várjuk a bemutatóját! 🙂
Hátha a kiadókat is érdekli, az olvasók mit szeretnének olvasni! (bár ebben nem vagyok biztos… 🙂 )
A Revelation Space trilógia nagyon jó, de őszintén szólva nekem jobban tetszett a Napok háza.
Ezzel egy szinten van az új könyve a Blue Remembered Earth is. A legkevésbé a Chasm City tetszett, de ez nem jelenti, hogy ne lenne jó könyv. A legjobban mind közül pedig a Pushing Ice, ami szerintem félelmetesen alulértékelt könyv, még úgy is, hogy több díjra is jelölték…
Illetve ne felejtsük el, hogy Reynolds kifejezetten jó novellista, különösen a hosszabb elbeszéléseit tudnám megemlíteni.
Bátorkodom megjegyezni, a jelek szerint pont maga a téridő követett el súlyos gyorshajtást, a féknyomokat meg minden baleseti helyszínelőnek illik felismerni, mégha régiek is, szóval ez valóban inkább filozófiai határ, körülmény, amitől a történet működik. Egyébiránt lerázódik ez az Einstein féle kényszerzubbony nemsokára. (Minden tiszteletem Einsteiné, egy évszázada nem leljük a rel értelmezési tartományának konstruktív határait, irtó pontos előre jelzéseket ad, és a befoglaló elmélet megtalálása után is az emberi szellem ragyogó ékköve marad, mindörökké.)
E-book verziót meglehet valahol vásárolni? Vagy csak álmodozom?
trfx:
Sajnos igen, álmodozol:), az Alexandrát jelenleg láthatóan nem izgatják az e-könyvek.
Lehet csak üzleti érdekből nem jelentetik meg ebook formában. Ugyanis ezzel is késleltetik a netes terjedését a könyvnek. Mivel egy embernek be kell szkennelnie előbb… Egyébként érdekes lenne elmerengeni, hogy milyen áron kerüljön ki egy ebook…
„Egyébként érdekes lenne elmerengeni, hogy milyen áron kerüljön ki egy ebook…”
Már van rá több példa, ld. pl. Agave vagy Ad Astra.