SFmag

2012. május 4-én (UPDATE: május 10-én!) magyarul is megjelenik végre Alastair Reynolds első regénye, a Napok háza (House of Suns) az Alexandra kiadó jóvoltából. Ez alkalomból 2010. decemberi ismertetőnk aktualizált verziójával ajánljuk újra ezt a remek sci-fit most már magyarul is.

A walesi Alastair Reynoldst, az European Space Agency egykori munkatársát 2000-ben megjelent első regénye, a Revelation Space óta sokan a 21. század egyik legígéretesebb science fiction írójának tartják. Népszerűsége és elismertsége minden újabb regényével egyre csak nő. A Revelation Space univerzuma mostanra már öt regényt és számtalan novellát számlál, ezenfelül további négy önálló sci-fi regényt és több novelláskötetet is írt. Az angol nyelven 2008-ben megjelent Napok háza viszont önálló történet, és több kritikus a szerző eddigi legjobb regényének tartja.

Az emberiség a harmadik évezred második felére belátta, hogy jelenleg nem tudja és nem is érdemes meghódítania a csillagokat, ugyanis a hatalmas távolságok miatt túlságosan elszigetelődnének egymástól, ezért létrehozzák maguknak az Arany Óra névre keresztelt mesterséges életteret. Ez egy fánkszerű tórusz a Nap körül, amely bolygókat, holdakat, kisebb világokat tartalmaz, és az átmérője pontosan annyi, mint amekkora utat a fény egy óra alatt megtesz, azaz a legtávolabbi pontra is egy órán belül küldhető bármilyen információ.

Vannak azonban, akiket mégis vonzanak a csillagok. Az Arany Órában élő Abigail Gentian és több társa klónokat készíttet önmagából, majd szétküldik őket a csillagok közé, hogy információkat és tudást gyűjtsenek. Abigail Gentian klónjai, más néven a hasadványok bizonyos időközönként újra találkoznak, és egy ezer napos „egyesülés” során megosztják egymással emlékeiket, tapasztalataikat. Az idő teltével és a távolságok növekedésével egyre hosszabb utakra merészkednek, így az egyesülések egyre ritkábban követik egymást, az évtizedekből évezredek, majd évszázezredek lesznek. A csillagok közötti, több emberöltőn át tartó utazásokat a hasadványok kriofágokban, egyfajta hibernációban töltik. Közben civilizációk, kultúrák emelkednek magasba, majd tűnnek el a süllyesztőben, de az „időn kívül” létező hasadványok és a Házak számára mindez nem több, mint információ.

„Könyvmolyok vagyunk, akik a történelem lapjaiba vájnak alagutat.”

A Napok háza története hatmillió évvel később kezdődik egy olyan távoli jövőben, ahol az emberiség a galaxisban egymástól elszigetelt mikro-civilizációkra bomlott szét, viszont még a legintelligensebb, egykoron emberi életformák sem tudnak felülkerekedni az einsteini törvényeken, és az űrutazás még ebben a távoli jövőben is csak megközelíti a fénysebességet, de túl nem lépi azt.

A mindenhol tisztelt Gentian-klán kétszázhúszezer év elteltével  a harminckettedik egyesülésére készül, de egy nőnemű és egy hímnemű hasadvány, Purslane és Campion, akik a szabályokat megszegve együtt utaznak, éppen késésben vannak a találkozóról. Eközben találkoznak Hesperusszal, a gépemberrel, aki amnéziában szenved, és végül értékes vendégként velük tart az Egyesülésre. A Gentian klánt azonban eközben támadás éri, valakik a hatmillió éve létező ház valamennyi még élő tagját el akarják törölni…

Egy a jelenünkhöz képest hatmillió év múlva létező világot szinte lehetetlen hihetően ábrázolni, azonban Reynolds mégis többé-kevésbé elegánsan veszi az akadályt. Kikerüli a galaxis viszonyainak részletes ábrázolását, így parányi információmorzsákból áll össze az olvasó fejében egyfajta kép: nincsenek fénynél gyorsabban terjeszkedő gigantikus csillagbirodalmak, nem is dúlnak gigantikus háborúk, és az űrhajók sem ugrándoznak keresztül-kasul távoli csillagok közt, hiszen így a legközelebbi csillag elérése is évtizedekbe, évszázadokba kerülhet, így csak a legmerészebbek mernek messzire utazni. Az idő relativitásának ilyen mérvű következetes ábrázolása pedig olyan elgondolkodtató távlatokat vázol fel, amire csak nagyon kevés sci-fi regény képes.

Reynolds nem hazudtolja meg önmagát, rengeteg grandiózus és meghökkentő ötlettel, elképzeléssel áll elő, mint például a csillaggátak, vagy gigantikus mesterséges értelmek, különös poszthumán entitások, de itt van akár maga a Hiány, amelynek az ismeretlen okból évmilliókkal ezelőtt eltűnt Androméda galaxis helyét nevezik.

Reynolds prózája a könyv 600 oldala ellenére viszonylag feszes, és szinte minden egyes oldalon ennek az elképesztően távoli világnak újabb, színes apróságaira lelhetünk. Egyedül a regény eleje lassú egy csöppet, de ezen túllendülve az utolsó lapig magával sodorja az olvasót. A karakterek ugyan lehetnének picit erőteljesebbek, Campion és Purslane személyisége nem válik el eléggé egymástól, bár ezt elvileg meg lehet magyarázni azzal, hogy mindketten ugyanannak a személynek a klónjai, akik ráadásul együtt is utaznak.  Viszont szerintem Hesperus és a többi Gépember is lehetne kicsit  izgalmasabb személyiség, nem beszélve a többi hasadványról.

A regény végére Reynolds annyi impozáns ötletet, fordulatot vonultat fel, hogy a történet végső megoldása, az utolsó tíz oldal számomra már nem tudott az addigiakhoz felnőni, bevallom, ennél fifikásabb befejezésre számítottam, viszont ettől még a Napok háza egy nagyon-nagyon jó science fiction regény, Alastair Reynolds pedig egy olyan kiemelkedő tehetségű és fantáziájú író, akire muszáj odafigyelni.

Remélem, innentől magyar nyelven is elérhetők lesznek már a könyvei, és a Napok házát talán követi a Revelation space sorozat is.

További írások Alastair Reynolds regényeiről:

Revelation space ismerető: http://sfmag.hu/2011/02/21/alastair-reynolds-revelation-space/

Redemption ark (Revelation space 2 ismertető): http://sfmag.hu/2011/06/30/alastair-reynolds-redemption-ark/

További információk az íróról:

• 2009-ben Reynolds 1 millió angol fontos álomszerződést írt alá a Gollancz kiadóval, amiért cserébe 10 éven át évente egy regényt kell letennie az asztalra, és ezzel a szerződéssel anyagilag is a legelismertebb sci-fi írók közé emelkedett.
• A Gentian-ház egy korábbi egyesülése idején játszódik Reynolds Thousandth night című novellája, amely az A.D. One millioncímű antológiában jelent meg, szintén 2008-ban.
• Új trilógiájának, a Poseidon’s Childrennek első regénye, a Blue Remembered Earth idén januárban jelent meg Angliában. A trilógia az emberiség következő 11 ezer évéről szól.
• Reynoldst háromszor jelölték az Arthur C. Clarke díjra, a Revelation Space, a Pushing Ice és a House of Suns regényeiért. Szintén háromszor jelölték a British SF Association díjára (BSFA), az Absolution Gapért, a The Prefectért, valamint a Chasm cityért, utóbbi meg is kapta a díjat.

Linkek:

Alastair Reynolds honlapja

Alastair Reynolds blogja

Hozzászólások

hozzászólás

post_author >1) { echo "
["; echo the_author_posts_link(); echo " további írásai]"; } else { print '
A cikk írója nem adta meg az LFG.HU-s azonosítóját (vagy nincs neki).'; } ?>