A szuperhősfilmek mindig előhozzák belőlem a tízéves kissrácot, aki a 80-as évek közepén csillogó szemmel vadászta a nyomdából kilopott nyugati országoknak bérmunkában nyomtatott képregényeit, Hulkot, Pókembert, a Fantasztikus négyest.
A Marvel hősök közül Thor számomra kevésbé ismert karakter, első találkozásunk az 1989-es Alfa különszámban megjelent A monolit bosszújának a fináléjában volt, ahol egy aprócska jelenetet kapott: amikor a legyőzött Monolitra rákötnek egy kötelet, és Thor megpörgeti a Mjölnirt, majd feldobja az égbe, és ezáltal állítják szökési pályára a megtért főellenséget. Ezen túl lehet, hogy még akadt más hazai megjelenése is, de azokról lemaradtam, az ezredforduló után pedig már nem követtem rendszeresen a szuperhős képregényeket.
A Thor moziváltozatától már a trailer alapján sem lehetett a Nolan-féle Batman-széria vagy a Watchmen által fémjelzett mélységet várni, de még az X-men sorozat szintjét sem. Pedig az a Kenneth Branagh rendezte, aki számtalan Shakespeare filmfeldogozást tett már le az asztalra (pl. V. Henrik, Sok hűhó semmiért), és a Thor is egyfajta királydráma akar lenni, csak abból elég gyengécske.
A történet szerint Odin át akarja adni a másik dimenzióban létező Asgard trónját a fiának, de a másik fiú, Loki addig mesterkedik, míg Thor annyira felbosszantja az apját, hogy az megfosztja Thort erejétől és száműzi. Történetesen pont a Földre, ahol egy elszánt tudósnő, Jane Foster és csapata talál rá, de hamarosan megjelenik a titokzatos S.H.I.E.L.D. is. Loki közben tovább szövi gonosz terveit, hogy átvegye az Asgard feletti uralmat…
A film tökéletes példája az üres szórakozásnak: vannak benne valóban szép, de giccses díszletek, vicces és fárasztó poénok, béna jelmezek, blődebbnél blődebb párbeszédek és látványos akciók. (A mitológiai hűségtől most tekintsünk el, mert miért ne kezelhetnék lazán – bár a fekete bőrű Heimdall, mint a Bifröst őrzője azért még így is kicsit erős.)
Ettől még lehetne egy nézhető film, azonban a karakterek nem tudnak kitörni az egydimenziós szingularitásból. Ez főleg Natalie Portmanra nézve kellemetlen a Fekete hattyúban nyújtott lenyűgöző és Oscar-díjat maximálisan megérdemlő alakítása után. Aztán itt van még Sir Anthony Hopkins, mint Odin, de róla csak annyi jut eszembe, hogy ugyan, mégis mit keresett ő ebben a filmben?
A főhős, Thor, alias Chris Hemsworth az első asgaardi jelenetekben kifejezetten butának és antipatikusnak tűnik, ahogy simán bedől Loki nevetségesen béna manipulációs kísérletének. Ezt követően a karakternek már esélye sincs pozitívba fordulni, igaz, nagyon meg sem próbálja (kivéve, amikor a hölgynézők kedvéért félmeztelenre vetkőzik a film közepén.). Az egoista hősből érett királysarjjá változása, mint karakterfejlődés pedig nagyjából úgy megy végbe, ahogy Anakin Skywalker átállása a sötét oldalra.
Ez a film arra jó, hogy elrágózzunk rajta, nézegessük a 3D effekteket, és elszürcsöljünk fél liter kólát, miközben a szereplők minden ötödik mondatban elpuffogtatnak egy közhelyet, vagy éppen valami egetrengető ostobaság történik (az vajon mennyire akart komoly lenni, amikor Erik Selvig professzor kidumálja Thort a S.H.I.E.L.D. hiperszuper ügynökeinek kezei közül, akik, miután Thor rommá vert több tucat ügynököt, „logikus”, hogy elengedik).
Na, és van romantikus szál is kötelező 5 percben (kerti sütéssel), több sajnos nem jutott, így nagyjából a Klónok támadásában nyújtott szintet hozza.
Akadnak azért jó pillanatok is, a humor néha tényleg humoros (főleg Jane Foster egyetemista asszisztense jóvoltából), Stan Lee cameoja szokás szerint zseniális, a Mjölnirnek valóban súlya van, és némelyik akciójelent egész pofás, de ennyi. Valahol azt érezni, hogy a Thor az Ironman – Vasember-féle könnyed, tökös képregényfilm akart lenni, csak míg abban volt egy Robert Downey Jr., aki elvitte az egész mozit a hátán, itt nagyon hiányzott legalább egy szórakoztató és erős karakter.
Érdekességek:
- Joss Whedon már forgatja A Bosszú angyalai című szuperhősfilmet, amiben összehozzák Tony Starkot a Vasemberből, Hulkot, Thort és Amerikai kapitányt. És valószínűleg visszatér Loki is.
- A Thorban felbukkan a készülő Bosszú angyalai szuperhősfilmből Sólyomszem, alias Jeremy Renner is, aki szintén tagja lesz a Bosszú angyalainak.
- Chris Hemsworth nem először játszik sci-fiben. Vajon hányan ismertétek fel benne a J. J. Abrams féle új Star Trek nyitójelenetében hőssé vált George Kirköt, James T. Kirk apját?
Hozzászólások
["; echo the_author_posts_link(); echo " további írásai]"; } else { print '
A cikk írója nem adta meg az LFG.HU-s azonosítóját (vagy nincs neki).'; } ?>
Jókat mosolyogtam az ismertetőn, Hackett, viszont látva a filmet, szinte még túl is értékelted 🙂
Egyet értek nagyon béna volt esküszöm szenvedtem és csak a hangerőnek köszönhetően maradtam ébren. Borzalmasan rossz film pedig a Vasember és a Bat Man (igen nekem mind a két hős kedvencem) után többet vártam. Na de annyi baj majd lesz, még képregény mozi, amit nem rontanak el. Akár már az idén is lásd x-man Amerika kapitánya:-))
Minek néztek meg ilyesmit? Inkább olvassatok 🙂
christiancrowe:
Tulajdonképpen, miközben néztem, elszórakoztam rajta, csak után kezdtem egyre dühösebb lenni.
kwindu:
Az X-mentől félek, ellenben lelkesen várom Harrison Fordot újra egy sci-fiben (Cowboys&Aliens):).
Sam Reed:
Á, belőlem ilyenkor tényleg előjön a gyerek, muszáj egy kis bűnös szórakozás. Ráadásul az Új Batmanek kifejezetten nívós filmek.
Igazat adok Sam Reednek, még annyival kiegészítve, hogy a fantasztikus filmek története is tele van gyöngyszemekkel, ti meg mindig úgy várjátok ezeket az új szarokat, aztán meg csak mérgelődtök rajta. 😛
Az Amerika kapitánytól, meg az új X-mentől a magam részéről megint csak nem várom semmit, viszont a Cowboyok és űrlények a legújabb előzeteseknek köszönhetően az év egyik legjobban várt filmjévé lépett elő számomra 🙂
Valóban idegesítően bugyuta film volt…:(
nekem kifejezetten tetszett a film, nagyon jól szórakoztam rajta
Sam Reed:Lehet hogy hihetetlen de két könyv közt filmet is nézek néha mivel kevés film érdekel:-)
Chelloveck:Én nem dühöngtem szimplán nem tetszett a film a „többet vártam” pedig a minőségre értettem. Nem igen várok tűkön ülve egy filmre sem. Viszont a régi jó SF filmek mellet én kíváncsi vagyok az újakra is hátha akad köztűk egy-egy gyöngyszem. Néha találok is például „Sötét lovag” nagyon jó volt.
Persze, ez természetes; én is kíváncsi vagyok, hátha.
Ez nullát ér.
Gyu, you are my hero!
Mit jelent chello?
Szerintem kis édes volt. (igaz, nem is vártam többet, és nem is moziban néztem)
Azt jelenti, hogy te vagy a hősöm, Gyu.
nekünk általában ugyanaz a véleményünk, csak te sokkal bátrabban és frappánsabban meg tudod fogalmazni.
Chello: Miből gondolod, hogy Gyu nem Hackett kritikájára értette, hogy nullát ér? :-))))))
Hackett: Kezdelek félteni, hogy Az ember könyvével kapcsolatban miféle plagizálással fognak meggyanúsítani. Mittomén koppintottad a LOST -ot :-))))
Thor: Azt kaptam amit vártam… Semmit. Ettől függetlenül pénzkidobásnak sem tartanám. Bár az IMAX nálam nem durrant olyan nagyot.