2020-ig az Avana Egyesület gondozta a magyar SF irodalmi díját, a Zsoldos Péter-díjat. A Zsoldos-család 2020-ban átvette a díj gondozását, és egy szakmai testületre támaszkodva új alapokra helyezte, az Avana Egyesület pedig tavaly létrehozta a Monolit-díjat, amely a korábbi hagyományokhoz híven, az aktuális évi, őszi Hungaroconon kerül átadásra.

A Monolit-díjról Jobbágy Tibort, az Avana Egyesület elnökét kérdeztük:

Az évtizedek folyamán az Avana Egyesület által gondozott Zsoldos Péter-díjat rengeteg kritika érte. A Zsoldos-család 2020-ban átvette tőletek a díj gondozását. Mit szóltatok a család döntéséhez?

Úgy gondolom, hogy sokan nem látnak tisztán ebben a kérdésben.
Először is fontos tisztázni, hogy a Zsoldos Péter-díj az Avana Egyesület díja, és nem a Zsoldos-család díja, tehát úgy pontosabb a megfogalmazás, hogy a díjat „elvették tőlünk”, és nem „átvették tőlünk”.
A Zsoldos Péter-díjat az Avana Egyesület alapította, annak idején Salgótarján Önkormányzata vállalta a díj pénzjutalmának biztosítását, és miután kiszálltak a díj szponzorálásából, később más szponzorok, többek közt az egyesület tagjai fizették be a pénzjutalom összegét. Mivel a díjat Zsoldos Péterről szerettük volna elnevezni, ezért a Zsoldos-család beleegyezését kértük a névhasználatba. Ők megadták az engedélyt, és elkészíttették a díj plakettjét.
Tehát az Avana Egyesület alapította és menedzselte a díjat, az Avana Egyesület tette ismertté a sci-fi közösségben, és az Avana Egyesület fektette bele húsz év munkáját.
Sem a Zsoldos-család, sem más nem tett semmit a zsűrizés és a díjátadás folyamatának lebonyolításáért, azt egyes egyedül az Avana Egyesület menedzselte.
A díjat valóban érték bírálatok a múltban, mivel a díjnak van múltja. De ezt a múltat akkor is magával fogja cipelni, ha teljesen más adja át a díjat, akkor is magával viszi, ha „megújult” Zsoldos Péter-díjként hivatkozunk rá. És akkor is magával vitte, amikor mi újítottuk meg. Ugyanis a díj általunk is éppen átalakítás, reformálás alatt állt. Tágítottuk a nevezők körét, ugyanakkor szigorítottuk a nevezhető művek listáját, hogy színvonalasabb művek kerüljenek a zsűri elé. Új összetételű, sci-fi körökben szakmailag ismertebb zsűrit állítottunk fel, amit egyébként szintén „átvett” tőlünk az új szervezőség.

A jelenlegi Zsoldos-zsűri hét tagjából ketten fordultak meg korábban a Monolit-díj zsűrijében, és egyetlen személy szerepel mindkét zsűriben. Így csak nagyon kis részben igaz, hogy átvették a zsűrit.

Nem a Monolit-díj zsűrijét említettem, hanem az általunk megújított, 2019-es év Zsoldos Péter-díj zsűrijét. A Zsoldos-díj zsűrije akkor 5 tagból állt, amiből két meghatározó zsűritagunkat vették át, tehát egészen pontosan 40%-át. Vagyis az új szervezőség szerint már mi is támogatandó irányba indultunk el a díj átalakításával.

De a legfontosabb, amit az üggyel kapcsolatban meg kell érteni, hogy a díj az Avana Egyesület díja, az Avana Egyesület tulajdona, a Zsoldos-családnak semmiféle jogalapja nem volt (fogalmazzunk így) „átvenni” a díjat, mint ahogy az ebben közreműködők, ebben résztvevők viselkedése is jogilag megkérdőjelezhető, de morálisan mindenféleképpen hagy kívánnivalót maga után. Hiszen egy olyan díj átadásában segédkeznek, amit elvettek az alapító tulajdonosától, és ez örökké rá fogja nyomni a bélyegét a díjra.
Az egyesület csak a díj névadójának tisztelete miatt nem terelte jogi útra a dolgot, mert nem szerettük volna egy évekig tartó jogi civódással besározni Zsoldos Péter nevét.

Az Avana Egyesület 2020 áprilisában, erre válaszul megalapította a Monolit-díjat. Mondhatjuk azt, hogy “válaszul”?

Mondhatjuk, de nincs sok értelme ennek a megfogalmazásnak. Nyilván válaszlépés volt egy kialakult helyzetre, de mi csak egyszerűen folytattuk a munkánkat. Húsz éve adunk át sci-fi díjakat, ebben az országban nálunk nagyobb tapasztalattal senki nem rendelkezik egy ilyen munka lebonyolításában. Ugyanúgy folytatjuk a munkát a sci-fi írókért, kiadókért, ahogy húsz évig csináltuk.

Hogyan látjátok, miben különbözik a Monolit-díj a korábban általatok szervezett, és megújult Zsoldos Péter-díjtól, illetve változnak/változtak-e az eddig általatok képviselt irányok?

A legfontosabb különbség, hogy a Monolit-díj egy sci-fi irodalmi díj, míg a mostani Zsoldos Péter-díj nem sci-fi díj, a Zsoldos-díj a vegyes fantasztikummal foglalkozó írások díja, annak ellenére, hogy a díj névadója kifejezetten ellenezte, hogy sci-fin kívüli elemek bukkanjanak fel a tudományos-fantasztikus írásokban.
Mint említettem, húsz éves tapasztalattal rendelkezünk a díj lebonyolításában, ezért tudjuk, hogy mik azok a tévedések, amik magyarországi környezetben nem működnek. Például nem működik a Zsoldos-díj jelenlegi jelölőrendszere. Mi már túl vagyunk ennek a jelölőrendszernek a kipróbálásán. Tapasztalatunk szerint egy idő után csak azokat a könyveket fogja beszavazni a díj mezőnyébe egy egyre szűkülő, sokszor néhány kiadó köré csoportosuló jelölői kör, amiket ismertebb írók írnak. A kevésbé ismert írók könyveit hiába jelöli egy-két ember (legyen az bár a legkiemelkedőbb irodalmi mű is), azok már a jelölésnél kiesnek, hiszen a többi jelölő nem találkozik vele, egyszerűen nincs ideje, kedve az egész mezőnyt elolvasni, tehát nem is kerülhet a könyv a zsűri elé. A zsűri helyett már a jelölők kiejtik a művet a mezőnyből. Ez így csak egy ismertségi alapon kiosztott közönségdíj, nem szakmai díj. Ez a probléma meg is látszik a jobbára egy-két kiadói csoporthoz kapcsolódó shortlisten.
Ezzel szemben a Monolit-díjra jelenleg bárki nevezhet művet, aki érdemesnek tartja rá a kedvencét, és rendelkezik a megfelelő számú köteles példánnyal. Így a mezőnybe bekerülhet egy kevésbé ismert író vagy egy kevésbé ismert sci-fi alkotás is, szélesebb merítésből értékelheti a szakmai zsűri a műveket. Mi ezzel a sokszínűbb mezőnnyel biztosítjuk a kiadói függetlenséget, hogy ne csak egy szűk kör szavazza be a díj mezőnyébe az ismertebb vagy éppen a baráti műveket. Ezért a díj meg tud maradni szakmai díjnak.
A Zsoldos-díj mostani rendszeréből nem is tüntethető el ez a hiba, ennek korlátja a tavaszi díjátadó. Olyan rövid idő telik el az év vége és a díjátadó között, hogy a zsűri nem értékelhet több alkotást. Egyszerűen nincs rá idő, hogy egy szélesebb mezőnyt elolvasson. Marad a zsűri elé kerülő rövid lista azon könyvek közül, amit a legtöbb jelölő becsülettel elolvasott vagy akár ismertségi alapon, részrehajlóan válogatott be az adott év művei közül.
De nem akarok a Zsoldos-díj mostani rendszerének minden hibájára rámutatni, mivel mi nem szeretnénk a Monolit-díjat a Zsoldos Péter-díj ellenében meghatározni.
Mi a saját utunkat járjuk, ezekre a tévutakra nem akarunk rálépni. Nem mi fogunk változni, hanem valószínűleg a Zsoldos Péter-díj, és a Zsoldos Péter-díj rendszere fog idővel közeledni a Monolit-díj rendszeréhez.

A korábbi gyakorlattal szemben ezúttal nem az összes megjelent/nevezett regény kerül automatikusan a zsűri által elolvasandó listára, hanem egy előválogatás, úgynevezett shortlist áll össze, mint a legtöbb irodalmi díjnál. Hogyan működik ez, és kik által történik a shortlist összeállítása?

Ebben megint tévedés van. Nálunk minden nevezett könyv „elolvasandó”, és az általunk felkért zsűri által zsűrizésre kerül. A nevezett írásokat csoportokra osztjuk, és a zsűri kisebb csoportokban bírálja a szétosztott műveket. Az adott csoportból a legjobb művek kerülnek a shortlistre, vagyis a shortlist összeállítását is az általunk felkért, független zsűri végzi. Ezután a shortlistre került legjobb műveket a zsűri immár közösen értékeli és kiválasztja közülük a díj győztesét.

Bemutatnátok a jelenlegi zsűrít, és az értékelési szempontokat?

A Monolit-díj zsűrijének elnöke Dr. Szilárdi Réka. Magyar nyelv és irodalom, valamint vallásszociológia szakon végzett a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. A berlini Freie Universität Religionswissenschaft, valamint a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia doktori programjának hallgatója. Doktori fokozatát Szociálpszichológia alprogramon szerezte. Kutatási területe a narratív pszichológiai identitás-konstrukció, valamint a populáris kultúra elméletei és az utópiák és disztópiák társadalomtudományi megközelítései. 2006 óta hirdet Science Fiction és társműfajai kurzusokat a Szegedi Tudományegyetemen. A Freie Universität, a Comenius University valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem vendégtanára, 7 nemzetközi, illetve 3 magyar tudományos kutatási hálózat résztvevője.
A zsűri tagjai:
Benkő Marianna blogger, a Próza Nostra főszerkesztő-helyettese, az ekultura.hu és az SFmag.hu munkatársa.
Erdei Lilla A Szegedi Tudományegyetem kommunikáció és médiatudomány, valamint vizuális kultúratudomány szakán diplomázott, az Irodalomtudományi Doktori iskola irodalomelmélet alprogramjának végzett hallgatója. Jelenlegi kutatási területe a disztopikus film műfajelméleti és ideológiakritikai vizsgálata. Különféle, fantasztikummal kapcsolatos konferenciák és kerekasztal-beszélgetések résztvevője (Próza Nostra Irodalmi Estek, Végtelen Határok konferencia). Tudományos és kritikai tevékenysége mellett novellákat is ír.
Csák Tamás Az Avana Egyesület delegált tagja, a magyar sci-fi novellabibliográfia készítője, húsz éves tapasztalattal rendelkezik a Zsoldos Péter-díj zsűritagjaként.
Fiala Zoltán A MolyComics (a moly.hu Merítés nevű magazinjának képregényes rovata) szerkesztője és az SFF Vektor sci-fi listájának egyik összeállítója.
Lévai Szebasztián (Letya) blogger, A „Könyvek, ahogy én látom” blog gazdája, szerkesztője, írója, immáron több mint nyolc éve. Egy ideig a Kritizátor blog vendégírója is volt. Ajánlói megjelentek a Minden Nap Könyv könyves portálon, illetve a sci-fi témájú bejegyzései, kritikái a Scifi.hu oldalon is olvashatóak.
Az egyesület a zsűrit független szakmai zsűrinek tekinti. Tehát nem mi határozunk meg számukra értékelési szempontokat, a zsűrizés menetét és módszerét maga a zsűri határozza meg. A zsűri értékeli a karakteralkotást, a cselekményvezetést, a párbeszédek hitelességét, stb., vagyis az írói eszköztár szokásos elemeinek meglétét vagy hiányát.

A novellák és regények két éves ciklusban kerülnek díjazásra, viszont most úgy tűnik, hogy a Covid vírushelyzet ellenére is két év alatt meglepően sok sci-fi regény jelent meg, a novellákról nem is beszélve. (Húsz, általatok jelölhetőnek nevezett regényből tizenhárom került nevezésre.) Gondolkodtatok-e azon, hogy ezen a kétéves díjazáson változtassatok emiatt?

A Monolit-díjon a regények és novellák felváltva kerülnek díjazásra. Vagyis egyik évben csak regényeket, másik évben csak novellákat díjazunk. Ebben a formában kerül két év termése a zsűri elé. Vagyis nem két év anyagát kell elolvasni regényből is és novellából is, hanem két év anyagát kell elolvasni csak regényből, a következő évben pedig csak novellából.
Jelenleg nem szándékozunk változtatni ezen, amennyiben a metódus a későbbiekben nehézséget okozna, akkor természetesen a kialakult helyzethez alkalmazkodunk.

Vannak terveitek arra vonatkozóan, hogy a frissen alapított díj ismertségét növeljétek?

Természetesen mindent elkövetünk a díj ismertebbé tételére. Sci-fi körökben a Zsoldos-díjat is mi tettük ismertté, biztos vagyok benne, hogy nem kell ahhoz újabb húsz év munkáját belefektetnünk a díjba, hogy a Monolit-díjat is jobban ismertté tegyük.
Mi elsősorban nem is a díjat, hanem a díjra nevezett műveket szeretnénk ismertté, népszerűvé tenni. Ez az egyesület célja, ez szerepel az alapszabályunkban is. Persze ehhez szükség van a díj népszerűsítésére. Van közönségdíjunk, borítóversenyt rendeztünk, honlapjainkon, a díj honlapján (kiadói linkekkel a nevezett művekre), a scifi.hu-n, az SF Online Facebook oldalon propagáljuk a nevezett könyveket. Továbbá a Monolit-díjat egy több száz fős sci-fi rendezvényen adjuk át, ami mind-mind segíti a népszerűsítést.

A díj neve és jelképe is Arthur C. Clarke 2001. Űrodüsszeia című regényének, illetve a Stanley Kubrick rendezte film híres Monolitja. Miért pont erre esett a választásotok?

A 2001 Űrodüsszeia monolitja a science-fiction egyik legismertebb, legjellegzetesebb tárgya, talán még azok is ismerik, akik nem látták a filmet. A könyv és filmbéli monolit az ember fejlődésének mozgatórugója, az emberi szellem gyújtólángja. Reményeink szerint hasonlóképpen fogja inspirálni a magyar sci-fi írókat is, és elősegíti a magyar fantasztikum fejlődését.

A fantasztikum szakmai része egy viszonylag szűk közeg, ahol gyakorlatilag mindenki ismeri egymást, vannak közelebbi ismeretségek, barátságok, és feszültebb viszonyok is. Hogyan lehet szerintetek ilyen közegben függetlennek látszani?

A fantasztikummal foglalkozó kiadók és a kiadók köré csoportosuló emberek egymás konkurenciái ezen a szűk piacon, így érthető, hogy rivalizálnak egymással. Éppen ezért tartanánk rossz döntésnek, ha egy sci-fi irodalmi díj egyetlen kiadó gondozásába vagy szponzorációja alá kerülne. A mi egyesületünk, így az általunk gondozott díj zsűrije is független az összes kiadótól, és nem is kérünk fel zsűrizésre olyan személyt, akinek szorosabb kötődése van valamelyik kiadóhoz. A díj jelölési módszeréről már szóltam, hogy egy hibás jelölőrendszer és annak nyomán kialakult shortlist például elfogultságot tud láttatni, amit mi el akarunk kerülni.
Mi független egyesületként szeretnénk minden kiadóval jó kapcsolatot ápolni, ezért például a jelölőidőszakban személyesen keresünk meg minden kiadót, hogy tájékoztassuk arról, az általuk kiadott művek jelölhetők a díjra. Azokat is évről évre nyílt barátsággal keressük meg, akik bizalmatlanok velünk szemben. Bármelyik kiadót vagy bármelyik kiadó íróit, olvasói körét szeretettel várjuk a HungaroCon sci-fi rendezvényünkön, és ott bárkinek lehetőséget adunk a könyvei, sci-fi termékei ismertetésére, bemutatására, részrehajlás nélkül.
A sci-fi egyesületünk több, mint egy irodalmi díj kurátora, nagyon sok projektünk van, ami sci-fi művészeti ágakhoz kapcsolódik. És ezekben a projektekben egyetlen kiadóval vagy sci-fi csoporttal sem kivételezünk, mindenkit támogatunk, aki szeretne velünk együttműködni.

Az írók elismerését bővítitek azzal, hogy a jelölt regények legjobb borítójának tervezőgrafikusát is díjazzátok. Honnan jött az ötlet, és miért döntöttetek a közönségdíj formája mellett?

Az ötlet onnan jött, hogy az idei mezőny borítói tényleg kiemelkedő munkák. A borítótervezők megérdemlik az elismerést. A borítókkal kapcsolatban azért gondoltunk közönségdíjra, mivel a borító egy olyan reklámhordozó, aminek ránézésre kell eladnia a könyvet. Az olvasó a borítóval találkozik először a könyvesboltokban. Itt nincs értelme szakmai díjról beszélnünk, nem a szakma ítéli meg, hogy egy-egy borító jól sikerült-e, hanem maga az olvasó, a könyvvásárló, akinek figyelmét felhívhatja a könyvre egy jól eltalált borító.

Köszönöm az interjút!

Köszönjük a válaszokat, és sok sikert kívánunk a díjhoz.

Zsoldos Dávid közleménye a fent elhangzottakkal kapcsolatban:

http://sfmag.hu/2021/06/28/zsoldos-david-kozlemenye-az-avana-egyesulet-zsoldos-peter-dijjal-kapcsolatos-kijelenteseirol/

***

Az Avana egyesület honlapja: https://www.avana.hu/

A Monolit-díj honlapja: https://monolitdij.avana.hu/

A 2021-ben jelölt regények listája: https://monolitdij.avana.hu/jelolesek-2021/

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon