Az egyik legjobb dolog, amely mostanában a zsánerrel történhetett, az a GABO Könyvkiadónak a magyar írásokat összegyűjtő sorozata. Az ugyanis még nem elég, hogy a magyar nyelvű SFFH kiadás aranykorát éljük, az igazi áttörést akkor fogjuk megérezni, amikor például az ebben a kötetben megjelenő írók regényei egymás után kerülnek a könyvesboltokba. Az előjelek biztatóak: a Kleinheincz Csilla-Roboz Gábor által válogatott és szerkesztett novellák egytől egyig jó írások, megérdemlik, hogy olvassák őket, és szélesebb körben megismerjék mind a sorozatot, mind a benne szereplő elbeszéléseket. (A kötet előszava Takács Gábort dicséri, és egyébként ő is közreműködött a válogatásban.)

Az idei P1 (pandémia, első év) időszak végén megjelenő kötet már harmadik a sorban, és remélem, nem az utolsó. A magamfajta sci-fi sznobnak elsőre emberes vállalásnak tűnt a sok nem-SF novellát végigolvasni, de egyáltalán nem bántam meg, ami megint csak a szerkesztők ügyességét dicséri.

A kötetben ismét kevés a sci-fi, de ezen már meg sem lepődöm: ha nem írnak elegendő mennyiségű és minőségű science fictiont idehaza, és/vagy az írókat jobban érdeklik a fantasztikum más tematikái, akkor a helyzetet – némi duzzogással – el kell fogadni.

Néhány általam különösen kedvelt novelláról írok rövidebben.

László Zoltán: Kimenőoldal

Erős kezdés, jó antológia. A szabályt támasztja alá az első novella, amelyben a Naprendszeren áthaladó titokzatos űrhajóflottát – Frederik Pohl Átjárójának mintájára – vállalkozó szellemű fel- és félvilági alakok próbálják megcsapolni, és a fejlettebb technológiákat megszerezve meggazdagodni. A főszereplő Gonzó és Satu is egy, az emberiség által „vonatok”-nak elnevezett égi szerelvényekkel kapcsolatban kap megbízást a Horgos Papa nevű alaktól. A kaland garantált, a rövid elbeszélésbe a szellemes magyarázat, pontosabban tipp is belefért, hogy mik is ezek a furcsa járművek. Ez egy tipikusan olyan novella, amelyet regényben is szívesen olvasnék: erős és egyedi a világa, jó a rejtély, gördülékeny, szórakoztató.

Farkas Balázs: A végtelen

Eddig még nem sikerült Farkas Balázsban csalódnom, már ami a rövidebb írásait illeti. Ez igaz még akkor is, ha rendre úgy érzem, nem én vagyok elbeszéléseinek elsődleges címzettje. Most egy „ördöggel kötött szövetség” típusú történettel került be a kötetbe. A pokol leírása, a halhatatlannak a halál utáni vágya erősen filozofikussá teszi az egészet, igazából nincs nagy sztorija, de az életközi/végi válság okozta lamentáló hangulata az összetéveszthetetlen.

Lőrinczy Judit: A doboz

Előzetes stílusban: egy furcsa parti, még furcsább szereplőkkel és egy gigantikus szimbolizmussal. Ez utóbbi a címben is szerepel. Az elbeszélésben az a legjobb, hogy bebizonyítja: a fantasztikus zsánerben mindent el lehet mondani, néha kreatívabban és érdekesebben, mint az átlagos mainstream irodalmi eszközökkel.

Veres Attila: A világ helyreállítása

A hazai horror/weird első számú írója a kötet legszórakoztatóbb, legolvasmányosabb elbeszélésével jelentkezett. Olyan ez a történet, mintha valami forradalmi kézikönyvbe oltott vallási brosúrát olvasnánk. A címben szereplő célt megfogalmazó, az ahhoz vezető utat felfestő iromány egyre furcsább lesz, és ezt jól árnyalják az elbeszélés szövegébe beillesztett illusztrációk leírásai.

Rusvai Mónika: Embermadár

A magyar regényirodalom egyik csúcsteljesítménye, Bodor Ádám Az érsek látogatása című munkája jutott eszembe, ahogy végigolvastam ezt a novellát. Rusvai Mónika írásában is egy megfoghatatlan, dél-amerikai-kelet-európai színezetű diktatúrába, pontosan annak végnapjaiba csöppenünk, hogy tanúi lehessünk egy testhorrorra épülő rendszer bukásának.

Radics Roland: A másik

Sárkány, királylány… és egy pszichológus. Az alapkliséből a lélekgyógyász hozzáadásával eredeti és szórakoztató novella jött létre Radics Roland avatott kezében. Külön szépsége az írásnak, hogy befejezve kissé máshogy fogunk gondolni a sárkányokra, de ehhez tényleg egy pszichológus kellett, aki mélyre túrt az emberevő hüllő pszichéjében.

Kiss Gabriella: Egy férfi belépett a bárba

A novella alaphelyzete Michael Swanwick 2016-os kötetének a Goblin Lake-jére emlékeztet, ahol a főhős megtudja, hogy ő és a világa egy könyv történetének részei. Kiss Gabriella szerencsére nem ugyanezt írta meg, de a rendkívül jó ritmusú elbeszélésében hasonló egzisztenciális megrendülést élnek át a főszereplők.

Takács Bogi: Elegendő kétségbeesés esetén

Az írótól én még nem olvastam rossz, pontosabban szólva: nem jó írást, és ez sem kivétel. A földet pusztító invázió következményeképp egy új állás jelenik meg, ahol a munkaadók az idegenek. Szellemes, friss és olvasmányos történet vár minket.

A végére néhány megjegyzés. Először is, túltengenek az első szám első személyű írások, amelyek a végére, folyamatos olvasás után bizony kicsit unalmasabbá teszik az elbeszélői hangokat.

Másodszor, néhány írás inkább hangulati, mint történetet elmesélő, vagyis nem következnek be extra meglepetések vagy fordulatok – amelyek nyilván ilyen karakterszámban nehezebben is megvalósíthatók.

Harmadszor, még mindig ambivalens érzésem van a magyar orientációjú írásokkal. Az látható, hogy – különösen fantasy és weird területén – még van honnan meríteni, de ezek többségét is inkább csak díszletezésnek érzem, hogy közelebb érezzük magunkhoz a novellákat. A valódi mélységet az jelentené, ha kiderülne, mit ad hozzá ezen kívül a hazai helyszín, szereplőnév a történethez, megtudunk-e valami pluszt az országról, árnyalja-e a saját nemzetünkről szőtt álmainkat, közömbösségünket és/vagy gyűlöletünket, meglévő mentalitásismereteinket, vagyis hogy az adott fantasztikus írás hogyan illeszkedhet a magyar kultúrtörténetbe, reflektál-e valamire.

Negyedszer, és tényleg ez a legfontosabb: Az év magyar science fiction és fantasynovellái között egy gyengébb írás sincs, csak legfeljebb nem pont az én ízlésemnek és érdeklődésemnek megfelelő. De aki tényleg a hazai fantasztikum egy minőségi szeletére kíváncsi, az velem együtt jól fog szórakozni. Érdemes megrendelni.

(Csak azt a SF-nemSF arányt tudnám feledni.)

Kleinheincz Csilla – Roboz Gábor (szerk.):

Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020

Szerzők: Alexandrov Anna, Csoma-Lőrincz Tamara, Erdei Lilla, Evellei Kata, Farkas Balázs, Kiss Gabriella, Kovács Tünde, Körmendi Ágnes, Kővári Bettina, László Zoltán, Lőrinczy Judit, Molnár B. Gábor, Nagy Roxána, Palágyi R. László, Bogi Perelmutter, Radics Roland, Rusvai Mónika, Veres Attila.

Hozzászólások

hozzászólás


[ további írásai]
Ha tetszett, kövesd a Facebook-on is!
Kategóriák: irodalom

Szólj hozzá

Nem belépett felhasználók számára a hozzászólások kb percenként frissülnek.

Válaszd ki a felemelt kezű figurát!



Keresés az oldalon