Nemrég jelent meg Kánai András, kommunikációs szakember, jövőkutató (egyben az SFmag.hu egyik alapító szerkesztője) Holnap történt című tényirodalmi, futurológiai könyve a HVG Kiadó gondozásában, és ez alkalomból faggattuk Andrást a közeljövőről, az írásról.
SFmag.hu: Számos SFF novellád jelent meg az elmúlt évek során, és sokan várják rendületlenül a lassan tíz éve ígért első science fiction regényedet is. Hogyan kerültél innen a tényirodalom világába, és honnan jött a Holnap történt megírásának ötlete?
Kánai András: Kitérőnek indult a Holnap történt megírása (ahogy az angol mondja: side project). Arra gondoltam, hogy kicsit bemelegítek a regényhez, amelynek már csaknem 70-80%-át megírtam, majd rádöbbentem, hogy teljesen rossz, amit alkottam, és kidobtam az egészet. Eközben kitaláltam a tényirodalmi könyvem koncepcióját, pitcheltem vele a HVG Könyveknél, akik egyből vevők voltak erre. Természetesen minden a science fictionnel kezdődött: megfigyeltem, hogy néhány téma egyrészt gyakrabban előfordul az utóbbi időkben (például a lesüllyedő USA), másrészt vannak témák, amelyek egyre jobban közelítenek a valósághoz (például a transzhumanizmus). Egy olyan könyvet akartam írni, amely ezeket mutatja be, sci-fi irodalomtörténettel és fikciós elemekkel.
Mennyiben más tényirodalmat írni, mint fikciót?
Mivel eddig fikcióban csak elbeszéléseket írtam, ezért a válasznál csak ebből tudok kiindulni. A két lényeges különbség, hogy először is itt a szöveg kialakulását állandóan lelassítja a kutatás, az anyag feldolgozása és a friss tények ismeretére épülő újraírás. Másodszor ez egy nyelvileg szárazabb szöveg, be kellett lőni, hogy egy tényeket közlő írás hogyan lehet gördülékeny és szórakoztató. Még tanulom ezt, de az első visszajelzések jók, az olvasók értik és könnyen elolvassák a végjegyzetekben sűrű prózát.
A kötet alcíme Öt sci-fi téma, amely valósággá válhat. Mi ez az öt téma, és miért pont ezt az ötöt választottad? Mire számítson, aki a kezébe veszi a könyvet?
Az öt téma a 3D-s nyomtatás, az USA lesüllyedése, a gonosz cég, a transzhumanizmus és a Mars-utazás. Ezek mindegyikéhez tartoznak híres vagy épp kevésbé ismert sci-fi művek, illetve a kiadó munkatársaival ezeket találtuk a legérdekesebbnek az eredeti fejezetötleteim közül. A könyv érdekessége, hogy mindegyik fejezet azonos módon épül fel, és ahogy Farkas Balázs találóan megírta, hibrid könyv. Tehát fejezetenként mini sci-fi irodalomtörténettel kezdek, utána a téma bemutatása történik (mennyi az esélye, hogy megvalósul stb.), utána pedig némi jövőszcenáriót írtam és mindegyik fejezet végén a jövőből származó fiktív dokumentumokkal próbálom bemutatni, hogy hová futhat ki az adott téma.
A futurológia nem egyszerű, gyorsan változik a világunk – ha ma kezdenéd ezt a könyvet, ugyanezt az öt témát választanád, vagy teljesen mást? Foglalkoztat most valami új?
Szerencsémre ugyanezeket írnám meg, de az igaz, hogy szinte minden nap látom a témáimat a hírekben: hol az USA dekadenciájáról olvasok, hol a 2030-as évek Google-világáról vagy éppen biohackerek magukon végzett génmanipulációjáról. Most leginkább a közeljövő, a 2030-40-es évek várható világa foglalkoztat, vagyis azok a trendek és fejlemények, amelyek ezt alakítják. Képlékeny, de érdekes terület.
Kaptál esetleg kedvet további tényirodalmi könyvek írására, vagy ez csak kitérő volt?
Mindenképp. Az elmúlt években már eddig is tartottam futurológiai előadásokat egyetemi klubokban, cégek belső rendezvényein. Ezekből leszűrtem, hogy mire kíváncsiak az emberek, és mivel magyar nyelven alig találni futurológiai könyveket, már körvonalazódik a következő tényirodalmi könyvem témája. De persze előtte szeretném, ha minél többen megvennék, elolvasnák és elgondolkodnának a Holnap történt fejezetein. Az elsőkötetesek izgalmában élek.
A könyvben szerepelnek apró fiktív jövőszemelvények… ez az ötlet honnan jött? Egyből belement a kiadó, hogy ezek is beleférnek egy alapvetően tényirodalmi könyvbe?
A koncepcióm szerves része volt, hogy leginkább sztorikon és embereken keresztül lehet tudást átadni. Ha már nem írok regényt, akkor azért némi fikciót még belecsempészek, erre gondoltam. Ahogy az egyes fejezeteket írtam, az agyam csak úgy lökte ki a történeteket, amelyekkel egy egész könyvet meg tudnék tölteni. Most inkább rövid felvillanásokat írtam a jövőről, mint komplett novellákat. Ettől szerintem sokkal érdekesebb lett, mintha az olvasóknak csak tényeket tálalnék. A kiadó szerencsére azonnal megvette ezt az ötletet, és a két szerkesztő – Roboz Gábor és Koncz Gábor – ezekben a részekben is következetesen szigorúan bánt velem és a szöveggel.
Mennyire tartja a lépést Magyarország a nemzetközi vállalatkultúrával / technológiai trendekkel? Van erre rálátásod?
Sok területen még az átlagnál is jobb a magyar vállalatkultúra / technológiai trend, mert Magyarország a maga kisebb, de statisztikailag jól mérhető lakosságszámával jó tesztpiacnak számít. Sok újítást magyar (és közép-európai) leányvállalatoknál vezetnek be először. Itthon rengeteg okos, képzett és sikerre éhes szakember dolgozik multicégeknél és a lassan izmosodó startup szcénában is. Vannak olyan területek, ahol pedig egyenesen az elitligában játszunk, ilyen például az internetsebesség. Ezért alapvetően optimistán látom a hazai helyzetet.
Mit tudsz tanácsolni olvasóidnak, hogyan tájékozódjanak a felvetett témákban?
A könyv végén található végjegyzetek jó kiindulópontok. Én nagyon szerteágazó érdeklődésű vagyok, épp ezért nehezen tudnék általános forrásokat mondani – általában a terület mérvadó magazinjait olvasom, akár külpolitikáról, akár például a technológiai innovációkról van szó. Ami pedig mindig érdekes, az a témával foglalkozó legfontosabb szakemberek oldalai vagy a velük készült interjúk olvasása.
Visszatérve az első kérdésre: hogy áll a regény? 🙂
A fejemben írom és újraírom, sajnos sok ötletemből az évek alatt valóság lett. Valószínűleg a második tényirodalmi könyvem után vágok bele, de nem szakadok el túlságosan a Holnap történt világától sem, mivel a regény alapvetően a közeljövőben fog játszódni, és egy technológiai korszakváltás következményeit fogja bemutatni.
Hozzászólások
[cikkbot további írásai]
